Szociális hozzájárulási adókedvezmény megváltozott munkaképességű egyéni, társas vállalkozó esetében
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 13. §-a szerint egyedül a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezmény az egyetlen szocho kedvezmény, amely a munkaviszonyban alkalmazott személyeken túl, az egyéni és társas vállalkozók után is érvényesíthető.
Nézzük meg ezt a témakört bérügyintézői szemmel, hisz az ő szakmai tudásuk, felelősségük, hogy érvényesítik e a kedvezményt vagy sem.
Fenti paragrafus alapján jogosult a kedvezmény igénybevételére
- az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból,
- a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,
ha megváltozott munkaképességűnek minősül.
Vegyük észre, hogy a törvényi felsorolásból kimaradt a gépjárművezetői-munkaközösség és az oktatói munkaközösség, pedig ez a két formáció is társas vállalkozásnak minősül. Tehát esetükben a tárgyalt kedvezmény nem alkalmazható.
Kit tekinthetünk megváltozott munkaképeségűnek?
A jogszabály értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
- aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
Milyen dokumentumok alapján, meddig érvényesíthető a kedvezmény?
A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. Például nem alkalmazhatja automatikusan a kedvezményt az a vállalkozó, aki rokkantsági járadékban részesül (pedig egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű). Érdemes a rehabilitációs hatóságtól kérelmezni a komplex minősítést és ennek birtokában, a kiállítást követő naptól jogosult lesz a kedvezmény érvényesítésére.
A törvény tehát egyértelműen rögzíti, hogy csak a Rehabilitációs hatóság által a komplex minősítésről szóló hatósági bizonyítvány vagy a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) kormányhivatal által pénzbeli ellátás folyósításáról kiadott határozat alapján érvényesíthető a szocho kedvezmény (Szocho tv.13.§ (5)).
Ha a vállalkozó az adómegállapítási időszakban (tehát az adott hónapban) vált megváltozott munkaképességűvé a komplex minősítés szerint, akkor a hónap egészére vonatkozóan élhet a kedvezménnyel.
A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességűekről (Mmtv) 15/A. §-a szabályozza, meddig érvényes a komplex minősítés illetve meddig él a kedvezmény:
- végleges egészségi állapotú, valamint az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) és (1b) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
- amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
- amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére:
- rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
- ha rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig
A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt. Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető figyelembe.
A kedvezmény alapja, mértéke
A kedvezmény alapja az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó saját maga után, a társas vállalkozás a társas vállalkozónak minősülő tagja után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.
Vegyük észre, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók szocho alapja az adott hónapban megállapított szja alap, nem pedig a bruttó munkabér, mint általában a munkaviszony esetén. Ez akkor lehet érdekes, ha a munkavállaló betegszabadságra járó távolléti díjban részesül, ekkor a betegszabadság is alapja a kedvezménynek. Természetesen ez vállalkozók esetében nem releváns, hisz ők nem jogosultak betegszabadságra.
A maximum érvényesíthető kedvezmény összege havonta:
232.000Ft * 2 = 464.000Ft, ennek 13%-a : 60.320Ft
Ha a kivét vagy a tagi jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelem összegéig vehető figyelembe a kedvezmény.
A kedvezmény érvényesítésének nem alapja, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem.
Többes jogviszony esetén
Mint tudjuk ez a kedvezmény nem csak a vállalkozókra vonatkozik, hanem a kifizető a megváltozott munkaképességű munkavállalói után is érvényesítheti. Ismerjük a szabályokat, hogy ugyanaz a munkáltató, ugyanazon munkavállaló esetében, egy adott hónapra tekintettel, egyszeresen élhet a kedvezménnyel.
A kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére. Így előfordulhat, hogy a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó, vagy egyéni és társas vállalkozó is, esetleg több társasvállalkozói jogviszonnyal rendelkezik – ekkor valamennyi jogviszonyában érvényesíthető a kedvezmény.
Átalányadózó egyéni vállalkozó
2023-tól a szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adót a következőképpen kell kiszámítani.
Az új szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.
A szocho-alapját a szja-előleg alapjának figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy az szja-mentes jövedelem a szocho-alapnak sem része. A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő adó alapja továbbra is legalább a minimálbér/garantáltbér 112,5 százaléka, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szocho-alap kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér/garantáltbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a fizetendő társadalombiztosítási járulékot is hasonló módon kell megállapítani, azzal a különbséggel, hogy ott a vállalkozót terhelő járulékalap legalább a rávonatkozó minimálbér.
Egy példán keresztül bemutatva:
Az egyéni vállalkozó megváltozott munkaképességű, érvényesíti a szocho kedvezményt. Az első negyedévben nem volt árbevétele, a második negyedévben 7.320.000Ft-ot realizált. Tevékenysége középfokú végzettséget nem igényel, 40%-os költségátalányra jogosult.
Árbevétel: I. negyedév 0 Ft szocho-alap/hó: 232.000*1,125=261.000Ft * 0,13 = 33.930Ft
Megváltozott munkaképesség kedvezménye/hó: 232.000*2= 464.000Ft * 0,13 = 60.320Ft
Megállapítható, hogy nincs fizetendő szociális hozzájárulási adó az I. negyedévben.
- negyedévi szocho alap 261.000 * 3 = 783.000Ft
- negyedévi árbevétel: 7.320.000Ft
Szja alap:7.320.000*0,6 = 4.392.000Ft – 1.392.000Ft = 3.000.000Ft
Szocho alap: 3.000.000Ft – 783.000 = 2.217.000/3 = 739.000Ft/hó
Fizetendő szocho: (739.000Ft * 0,13) * 3 = 288.210Ft
Kedvezmény IV-V-VI. hó = 60.320 * 3 = - 180.960Ft
Fizetendő szocho: 107.250Ft
Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedévente köteles benyújtani a 2358-as bevallást, a szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségéről az adóhatóság felé.