A könyvelőknek is fel kell készülniük az új évre – a számviteli törvény várható változásai

Noha a törvényjavaslatról még tárgyal a parlament, de valószínű, hogy érdemi változtatás nélkül fogadják majd el a számvitelt 2026-ban érintő módosításokat.

A tervezet a kapcsolt felek egymás közötti ügyleteire vonatkozóan tartalmaz néhány pontosító rendelkezést, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg a felek.

A javaslat szerint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 47. § (10) bekezdése helyébe lépő új bekezdés egyértelművé teszi, hogy

-   piaci ár alatt a társasági adóról szóló törvény szerinti piaci árat kell érteni, illetve, hogy

-   a piaci ár és alkalmazott ár közötti különbözetet a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént elszámolások esetében

-   a felek megállapodása szerinti értékben lehetne figyelembe venni

-   az eszköz bekerülési értékében, a nettó árbevételben, vagy az elszámolt költségben/ráfordításban. 

A pontosítás célja, hogy a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően, az utólagos számviteli árkiigazítás esetében, a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassák az adózók. 

A módosítást kötelezően a 2026. évben induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025. évben történő alkalmazását is. 

Az előzőekhez kapcsolódóan, a tervezet új rendelkezést iktatna be az Szt. 73. § (4) bekezdése helyébe is. Ennek megfelelően, az értékesítés nettó árbevételét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a társasági adóról szóló törvény alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben azt a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. 

Ugyancsak az előzőek okán, módosul az Szt. 78. § (8) bekezdése is. 

Az előzőeken túl, a tervezet számos – elsősorban jogtechnikai – pontosítást, átmeneti rendelkezést is tartalmaz. 

A javaslat módosítja a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (Kkt.) is.

A hatályos előírások szerint, egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A tervezet az ehhez előírt kritériumokhoz kapcsolódó időkorlátot oldja fel.

A jogszabály új 50.§ (10) bekezdése szerint, a könyvvizsgálói minősítések feltételeként előírt szakmai minősítő vizsga kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli teljesítésének korlátja megszűnik, a jövőben a szakmai minősítő vizsga időkorlát nélkül elfogadható. 

A jelenleg hatályos előírások szerint a közfelügyeleti hatóságnak a különböző igazolások, engedélyek és minősítések megadásáról, valamint ezek visszavonásáról szóló döntéséről (határozatáról) azok véglegessé válásával egyidejűleg kell a kamarát tájékoztatnia. 

Ezzel összefüggésben a javaslat a Kkt. több szakaszát (9/G. § (3) bekezdése, 9/L. § (2) bekezdése, 35/B. § és 41. § (2) bekezdése) módosította, úgynevezett szövegcserés módosításokat beiktatva a törvény szövegébe.

A javaslat indokolása szerint, az „egyidejű” tájékoztatás a gyakorlatban nem mindig lehetséges, mivel a döntések (határozatok) véglegességé válásának időpontja nem minden esetben egyezik meg a közfelügyeleti hatóság által kiállított határozatok dátumával.

Az elektronikus ügyintézés szabályai szerint ugyanis e tekintetben a határozatok letöltésének az időpontja az irányadó. Így emiatt az érintett rendelkezések pontosítása, 30 napos határidő előírása szükséges. 

Hasonló jellegű szövegpontosításról van szó a bankok könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárást érintően. 

Hitelintézet könyvvizsgálata ugyanis a jelenleg hatályos előírások alapján a pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhető, ha a kamarai tag könyvvizsgáló rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert gyakorlati tapasztalatokra vonatkozó banki igazolással is.

A minőségellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a banki igazolás megléte érdemi előnyökkel egyre kevésbé jár, míg e kötelezettség aránytalan adminisztratív terhet ró mind a könyvvizsgálókra, mind a közfelügyeleti hatóságra.

Mivel sem az Európai Unió vonatkozó irányelvei, sem más, egyéb hatályos jogszabályok nem írnak elő ilyen igazolást, a módosítás ennek megszüntetését javasolja.