Újabb adócsomag a parlament előtt

Három év alatt, lépcsőzetesen 24 millió forintra emelkedik az alanyi adómentes értékhatár, növekszik az átalányadózók költséghányada – csak néhányat kiemelve az új, 11 pontos adócsomagból. Mutatjuk a részleteket.

A T/13110 számú, a vállalkozások adóterheinek csökkentését célzó törvényjavaslatot november 17-én nyújtotta be a miniszterelnök-helyettes. 

A javaslat általános indokolása szerint „a kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.

Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások adóterhelésének csökkentését és az adminisztráció egyszerűsítését, így érdemben növelik a magyar vállalkozások versenyképességét.” 

Dióhéjban összefoglalva, fentiek jegyében a tervezet az alábbi változásokat vezetné be az adózás és a számvitel területén.

1.   Az alanyi áfamentes értékhatár emelése

Az az adózó, akinek/amelynek az éves bevétele nem éri el az áfatörvényben rögzített értékhatár összegét, mentesül az áfa fizetése alól, és áfabevallást sem kell benyújtania. A vonatkozó értékhatárt a jelenlegi 18 millió forintról három adóéven keresztül, lépcsőzetesen emelik:

-   2026-ban 20 millió forintra,

-   2027-ben 22 millió forintra,

-   2028-ban 24 millió forintra.

Az értékhatár emeléséhez kapcsolódóan a javaslat átmeneti szabályokat is bevezet az áfatörvénybe, annak a helyzetnek a kezelésére, amikor az adózó a korábban érvényes értékhatár túllépése miatt kiesne az alanyi adómentes körből 2025-ben, viszont bevétele nem haladja meg az új értékhatárt. Az átmeneti rendelkezések érintik a másik tagállambeli letelepedettséggel belföldön alanyi adómentességet választó adóalanyokat is. 

2.   Társaságiadó-előleg

A javaslat szerint, a társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 2026-tól 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.

A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár növekedést első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszak, amely alapján a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg.

A módosítás alapján a negyedéves társasági adóelőleg-fizetésre kötelezettek az adóév utolsó negyedévére jutó társasági adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig kötelesek teljesíteni. E szerint egy naptári éves adózó esetén az adóéve negyedik negyedévére (azaz az október-december időszakra) fizetendő előleg esedékessége december 20. napja. Ezzel analóg módon merül fel az eltérő üzleti éves adózók negyedik negyedévi kötelezettsége.

3.   Átalányadózás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózó egyéni vállalkozók általános szabály szerinti költséghányada jelenleg a bevétel 40 százaléka. A tervezet ennek mértékét is két adóéven át és két lépcsőben emelné:

-   2026-ban ez 45 százalékra, majd

-   2027-ben 50 százalékra

nő az átalányban figyelembe vehető költség. 

Ez azt jelenti, hogy az érintett egyéni vállalkozónak 2026-tól a személyi jövedelemadó alapja – és így a fizetendő adója – változatlan adómérték mellett is csökkenni fog 0,75 százalékponttal.

4.   Főfoglalkozású egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adója és bevallása

A javaslat megszűnteti az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adójának alapját

növelő szorzót. A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében a tervezet szerint törölnék 2026. január 1-jétől a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz. Ezzel – természetesen – csökken a fizetendő adó is. 

Ezen túlmenően, 2026-tól már nemcsak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni. 

5.   Többen választhatják a kisvállalati adót

A javaslat megemeli azokat az értékhatárokat – belépési feltételeket –, amelyek mellett a kisvállalati adóalanyiság választható:

-   az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint

-   a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik.

A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél pedig a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik. 

6.   Környezetvédelem: adókedvezmény a kármentesítési és tiszta technológiák beruházásaira

A javaslat – a fejlesztési adókedvezmény kiegészítésével – a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó rendelkezéseket vezetne be.

Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A kedvezmény – például – barnamezős beruházások, régi ipari területek lakóparkká alakítása kapcsán vehető igénybe. Az érintett cégek a fizetendő társasági adójukat 80 százalékos mértékig csökkenthetik ezzel.

7.   Energetikai infrastrukturális beruházások

A javaslat az energetikai infrastrukturális beruházások támogatására adókedvezményt vezetne be a társasági adózásban.

Ennek megfelelően, az energiaellátók jövedelemadójának (Robin Hood adó) alanyai közül az elosztóhálózat-üzemeltetők 2027. január 1-jétől az adókedvezményt vehetnek igénybe a 2026-ban megkezdett energetikai infrastruktúra korszerűsítésére irányuló beruházásaik után: számított adójuk 80 százalékáig csökkenthetik így a 2027-es adófizetési kötelezettségüket

(Az energiaellátók jövedelemadójának adókulcsa – egy korábbi terv szerint – 41 százalékról 31 százalékra csökken.)

8.   Emelkednek a kiskereskedelmi adó sávhatárai

A kiskereskedelmi adó jelenlegi sávhatárait (0,5 milliárd forint, 30 milliárd forint, 100 milliárd forint) megemeli a tervezet 1 milliárd forintra, 50 milliárd forintra és 150 milliárd forintra. Az adókulcsok nem változnak.

A jelenlegi kulcsok megmaradnak jövőre is:

-   500 millió forint alatt 0 százalék

-   500 millió forint felett 30 milliárd forintig 0,15 százalék

-   30 milliárd és 100 milliárd között: 1 százalék

-   100 milliárd forint felett 4,5 százalék

A változatlanul hagyott kulcsok mellett így változnak a sávok és az adófizetési kötelezettségek:

-   1 milliárd forint alatt 0 százalék

-   1 milliárd forint felett 50 milliárd forintig 0,15 százalék

-   50 milliárd és 150 milliárd között: 1 százalék

-   150 milliárd forint felett 4,5 százalék. 

9.   Félévvel később lép életbe az üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja

A tervezet 2026. július 1-jére halasztja a valorizációt. Ez azt jelenti, hogy 8-9 forintos üzemanyag-drágulást halasztana el a kormány a javaslat szerint.  Ha az emelés bekövetkezne, akkor a régiós átlagárak fölé emelkedne a magyar üzemanyagár, ami ellentétes a kormány törekvéseivel.

10.Emelik a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókészítés értékhatárát

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárokat a jogalkotó 2023-ban már emelte. Viszont az Európai Unió ezt követően fogadta el a 2013/34/EU számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást.

A megemelt irányelvi értékhatárok lehetőséget adnak az értékhatárok további emelésére. Ennek megfelelően, a javaslat 20 százalékkal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, így

-   a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra,

-   az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja.

11.Egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését célozza a havonta benyújtandó társadalombiztosítási járulék-, valamint a szociális hozzájárulási adó bevallása (és adófizetése) helyett, a negyedéves bevallások és befizetési határidők bevezetése e körben.