Szja, Tao, KATA, KIVA – 2026-ban is számolnunk kell a törvényváltozásokkal

Noha a törvényjavaslatról még tárgyal a parlament, de valószínű, hogy érdemi változtatás nélkül fogadják majd el az adózást 2026-ban érintő módosításokat. A tervezetet is figyelembe véve, az alábbiakban a személyi jövedelemadó mellett, a vállalkozókat érintő adók (Tao., KIVA, KATA) új szabályait foglalom össze.

Személyi jövedelemadó

 -   Több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

 Folytatódik a családi adókedvezmény bővítése. 2025. október 1-jén életbe lépett a háromgyermekes anyák adómentessége. (Év közben az adómentesség érvényesítéséhez adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni a munkáltató felé. Ennek hiányában utólag, a 2026. május 20-ig benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető az adómentesség.) 

2026. január 1-jétől tovább nő az eltartottankénti adóalap-kedvezmény mértéke is.

Egy gyermek esetén a havonkénti adóalap-csökkentés összege a jelenlegi 100 000 forintról 133 340 forintra emelkedik, két gyermek esetén a kedvezmény ennek a duplája.

Fentiekhez kapcsolódóan, a javaslat 2026. január 1-től lehetővé tenné, hogy a három gyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelöljék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. 2026-tól kezdődően, a felmenő rendszerben fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák szintén élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.

A kedvezményre jogosultak a nyilatkozatukban azt is kérhetik, hogy munkáltatójuk, kifizetőjük a nyilatkozatukat folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekintse, amely addig érvényes, ameddig az anya új nyilatkozatot nem tesz. A 2025. évben tett nyilatkozat esetében a folytatólagosságot a javaslat egy átmeneti rendelkezéssel biztosítja. 

Továbbá a tervezet a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatban pontosítja, hogy az anya életkorától függően, melyik évtől kezdődően válik érvényesíthetővé a kedvezmény. Ennek megfelelően, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény már e pontosított szövegezéssel lépne hatályba 2026. január 1-től.

-   Bevallási kötelezettség alóli mentesülés 

Bővül 2026-tól azon személyek köre, akik mentesülnek az éves Szja bevallási kötelezettség teljesítése alól. A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő egyébként a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmeiről csak akkor kell bevallást benyújtania, amennyiben:

o   a kedvezményre jogosító jogcímen megszerzett jövedelme nem kifizetőtől származik

o   vagy abból a kifizető egyébként nem lenne köteles adóelőleget levonni

o   és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.

Az éves átlagkereset, az a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese. 

Vagyis, ha egy nyugdíjas, több gyermekes édesanyának kizárólag kifizetőtől származik több gyermekes anyákra vonatkozó kedvezmény alapjául szolgáló jövedelme, mely 2026-ban nem haladja meg, a majd 2025. július hónapra vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset évesített összegének a négyszeresét, akkor nem lesz szja-bevallási kötelezettsége. 

Fentiek kapcsán meg kell említenem a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2026-tól hatályos változását. A most hatályos rendelkezés alapján, a nyugdíjas adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló jövedelméből nem kell társadalombiztosítási járulékot levonni, és a kifizető sem fizet utána szociális hozzájárulási adót.

2026-tól kezdődően azonban a kifizetőnek 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amennyiben a saját jogú nyugdíjas személynek

o   ugyanazon kifizetőtől a több gyermekes anyák kedvezményének alapjául szolgáló jövedelme

o   meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.

Ilyen esetekben a 13 százalék szociális hozzájárulási adót az éves átlagkereset négyszerese feletti jövedelem után kell a kifizetőnek megfizetnie.

Amennyiben a több gyermekes, nyugdíjas anya kapcsolt vállalkozásoknál dolgozik, úgy a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásokat egy kifizetőnek kell tekinteni. 

Az adót a kifizető a tárgyévet követő év január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg.

Amennyiben kapcsolt vállalkozások minősülnek egyazon kifizetőnek, úgy az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető – kapcsolt vállalkozás – teljesíti.

A kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők, azaz a kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek.

-   Kerékpár 

A társasági adóról szóló törvényben rögzítettekhez hasonlóan – a Tao. törvényben meghatározott kritériumoknak megfelelő – kerékpár magáncélú használatba adásának adómentes juttatása a személyi jövedelemadóról szóló törvényben csupán annyiban változik, hogy nagyobb teljesítményű, azaz 300 W helyett 2026-tól 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatba adása is adómentes juttatásnak minősül.

-   Különbözeti bírság 

2026-tól a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a 39 százalékos különbözeti bírság mértéke 12 százalékra olvad.

Amennyiben a magánszemély tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte az adóelőleg megállapítása során, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 12 százalékát kell különbözeti bírságként az éves adóbevallásban külön kötelezettségként bevallani és megfizetni. 

Továbbra is változatlan viszont az a szabály, mely szerint, ha a magánszemély jogosulatlanul vett igénybe adóalap-csökkentő tételt az adóelőleg megállapítása során, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, úgy az ennek alapján keletkezett befizetési különbözet 12 százalékát kell különbözeti bírságként az éves adóbevallásában külön kötelezettségként bevallania és megfizetnie.

-   Kriptoügyletből származó jövedelem 

Jelentősen módosítaná a Javaslat a külön adózó jövedelmek körében a kriptoügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat, azaz az adókötelezettség adóévek közötti elszámolását (vagyis az adókiegyenlítés intézményét).

A jelenlegi előírások szerint, az adóévben a kriptoügyletekkel elért összes bevétel és a teljesített kiadás egybeszámításával kell megállapítani, hogy az adózónak az adott évben ügyleti nyeresége vagy vesztesége keletkezett-e, amellyel szemben legfeljebb a megelőző két adóév nyereségét vagy veszteségét engedi elszámolni a törvény. 

A javaslat az adókiegyenlítésre nyitva álló időablakot megszűnteti, és az évek közötti elszámolás időkorlát nélkülivé válik. Ez azt jelenti, hogy a két évet megelőzően megszerzett kriptoeszköz szerzésével összefüggésben kiszámított veszteségre eső adónak a korábban adókiegyenlítésben még figyelembe nem vett része a tárgyévi ügyleti nyereség adójával szemben elszámolható.

A magánszemélyeknek ezzel együtt külön nyilvántartást kell vezetniük a veszteségeikről.

Az időkorlát nélküli elszámolhatóság lehetősége a Javaslat szerint már a 2025. évi adóbevallásban megnyílna, azaz korábbi években felhalmozott, de eddig el nem számolt veszteségek is leírhatók lesznek. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a veszteséget az adózónak a korábbi évek adóbevallásában fel kellett tüntetnie.

-   Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén 

A javaslat elfogadása esetén, a kihirdetését követő naptól, az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetben a bank által méltányosságból térített összege adómentessé válik.

A most még hatályos előírás szerint, a magánszemély adóköteles jövedelmének kell ezt a kifizetést tekinteni. A tervezet indoklása szerint e jövedelemnek azért van az adómentes tételek között a helye, mivel a bank által önkéntesen megtérített összeg a gazdasági tartalmát tekintve a kártérítéshez, kártalanításhoz hasonló és nem pedig egy többlet jövedelmet keletkeztető ügylet.

Fontos azonban, hogy az adómentesség csak a magánszemélyt ért kár összegét meg nem haladó térítésre lenne alkalmazható, az eredeti kár összegét meghaladó térítésre az általános adózási szabályok maradnak az irányadók.

Társasági adó 

-   Látvány-csapatsportok támogatása 

A társasági adóról szóló törvénynek a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó adókedvezményét érintően jogtechnikai módosításokat tartalmaz a javaslat. E mellett pontosítja a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit is (például: szűkíti az ingyenes átadás lehetőségét a könyvekben már értéket nem képviselő eszközre).

A rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba.

Ezen túlmenően a tervezet pontosító módosítást tartalmaz a sportakadémiák támogatása esetén, a támogatás 1 százalékának átutalására vonatkozóan.

-   K+F tevékenység kedvezménye

Azon vállalkozások számára, amelyek felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel, vagy MTA-val közösen végeznek K+F tevékenységet, rossz hír, hogy a tervezet szerint a jövőben a K+F költségeik 10 százalékát tudják adókedvezményként érvényesíteni. A most hatályos rendelkezések alapján az ilyen tevékenység alapján elszámolt költség teljes összegét adókedvezményként lehet figyelembe venni. Az egyéb K+F tevékenységekre vonatkozóan ugyanakkor már eddig is az elszámolható költség 10 százalékában maximálta a jogalkotó az adókedvezmény mértéke.

-   Kerékpárjuttatás 

2026-tól a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, továbbá az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. A kedvező szabály kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 750 W teljesítményű (korábban 300 W) elektromos motorral segített kerékpárokra érvényes.

– IFRS adatszolgáltatás 

A beszámolójukat az IFRS-ek szerint összeállító társaságok jelenleg az IFRS-ekre történő áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítendő adatszolgáltatásra kötelesek a várható éves adózás előtti eredményről, adóalapjáról és fizetendő adóról. Ezt a negyedéves kötelezettséget azonban 2026-tól eltörölték.

-   Globális minimumadó bejelentkezés 

A globális minimumadóval kapcsolatosan az új szabályok két hónappal több időt biztosítanak arra, hogy a belföldi csoporttag – vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a globális minimumadóval kapcsolatos kötelezettségét bejelentse az adóhatósághoz. A naptári év szerint működő társasági adóalanyoknak tehát a 2025. évről 2026. február 28-áig kell a bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük.

KIVA, KATA 

A kisvállalkozók tételes adója és a kisvállalati adó jelentősebb átalakítására most sem került sor. A jelenlegi adócsomag azonban mégis hoz a kisvállalati adózóknak kedvező változást: a jogszabály egyértelműen elkülöníti a készpénzt az elektronikus pénzeszközöktől (így például a kripto-eszközöktől). Ez azért lényeges, mert azt jelenti, hogy a pénztárban nyilvántartott összeg meghatározásakor utóbbiakat nem kell majd figyelembe venni. Ez pedig jótékony hatással bír a pénztár adóévi növekménye vagy csökkenése kapcsán alkalmazandó adóalap-módosító tétel összegére (ideértve az ebből mentesített összeget is).