Végelszámoló biztosítási jogviszonya

2006. évi V. törvény rendelkezik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. A törvény rögzíti, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Ugyancsak a 2006. évi V. törvényben került szabályozásra, hogy a cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a Polgári Törvénykönyvben foglalt vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor ugyanakkor rendelkezik a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is. 

A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. 

Azaz a fenti szabályok alapján elmondható, hogy a gazdasági társaság végelszámolása esetén a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámoló, mint vezető tisztségviselő, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban állhat. Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen tb közterheket kell fizetni a végelszámoló különböző jogviszonyaiban.

MUNKAVISZONY:

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén ingyenes munkavégzés szóba sem kerülhet. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Megjegyzem, hogy az adóhivatal egy korábbi levelében megírta, hogy nincs olyan szabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, a gyakorlat azonban az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 111 000 forintot, míg más munkáltatók a 129 000 forint garantált bérminimumot fizetnek.

Ha a végelszámoló munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül 

• a 10 százalék nyugdíjjárulék, 
• a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ha a munkaviszonyban álló végelszámoló saját jogú nyugdíjas, akkor a tb közterhei az alábbiak: a munkabéréből le kell vonni a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. A saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállalótól soha nem kell levonni a 1,5, százalék munkaerő-piaci járulékot, így ez esetben ezen járulék levonására nem kerül sor. A munkáltatónak a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után meg kell fizetnie a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

MEGBÍZÁSI JOGVISZONY:

Ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és mint vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban áll, akkor társas vállalkozónak minősül. 

Megjegyezés: ez esetben a társas vállalkozói jogviszony akkor áll fenn, ha a végelszámoló tagsági jogviszonyban nem lát el feladatokat. 

Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

• 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
• 27% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló, mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát. Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a tb közterhek alapja.

Ha a végelszámoló saját jogú nyugellátásban részesülő társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató 

• vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, 
• a vállalkozó pedig, ha vesz fel jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

Ha a végelszámoló nem tagja a társas vállalkozásnak vagy a társas vállalkozással tagsági jogviszonyban áll, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 

Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a végelszámolói tevékenységért járó díjazás - személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg - alapján kell megfizetni 

• a 10 % nyugdíjjárulékot valamint 
• a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 
• a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot 

A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző végelszámoló megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban - az ingyenes megbízást kivéve – a 27 % szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.