Az áfatörvény is változik 2026-ban

Az idei őszi adócsomag az adminisztráció egyszerűsítése és a digitalizáció jegyében változtatna az adójogszabályokon. Az alábbiakban az áfatörvény tervezett módosításának legfontosabb pontjait foglalom össze. 

A javaslat jelentős változásokat hozna az általános forgalmi adózás rendszerébe. Ezek  célja elsősorban az adminisztráció egyszerűsítése, a digitális átállás, a pontosabb adatszolgáltatások segítése és szorgalmazása. A tervezet szerinti, új normaszöveg szigorítaná és részletesebbé tenné a korábban inkább általános megfogalmazású rendelkezéseket. A javasolt változások illeszkednek a nemzetközi jogharmonizációs folyamatokhoz, és közvetlenül érintik a vállalkozások gyakorlatát.

-   Csoportos adóalanyiság 

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg.

Az áfatörvény jelenleg hatályos rendelkezései szerint, az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, többek között akkor, ha a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése – a képviselő feltétlen beleegyező nyilatkozatát is csatolva – nem történik meg. 

A javaslat alapján, ha a csoportképviselő jogállása megszűnik, a tagoknak 15 napon belül kellene kijelölniük egy új képviselőt, különben az adóhatóság automatikusan a csoport legnagyobb adóteljesítményű tagját nevezi ki e feladatra. 

Ez az intézkedés egyszerűbbé tenné az ilyen esetekben követendő eljárást, és megszüntetné a tagok vagy a képviselő bizonytalan helyzetéből eredő problémákat is.

Az egyetemleges felelősséget is részletesebben szabályozná a tervezet, kiterjesztve azt a csoportos adóalanyiság teljes időszakára és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre. 

A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával. Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek.

-   Adó-visszaigénylés és adatszolgáltatás 

Az áfabevallás adó-visszaigénylő lapján bővülne azoknak az adatoknak a köre, amelyeket kötelezően fel kell tüntetni, valamint az azokhoz kapcsolódó adatközlést érintő előírások is szigorúbbá válnának. 

A javaslat módosítaná a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében, a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást. Ennek értelmében abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására.

A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számláknál a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így e számlák esetében nem feltétlenül teljesül, hogy azokkal kapcsolatban az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogát. Emiatt a tervezet hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezekről a számlákról elegendő egyszer adatot szolgáltatni. 

Ezen túlmenően, 2026-ban a levonható adóalap meghatározásban nagyobb hangsúlyt kaphatnak a teljesítés időpontja és az adatszolgáltatás („online számlaadat-szolgáltatás”) pontos adatai.

A 2026. január 1-jétől kiállított számlákra vonatkozóan az online adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozásoknak már most előre kell tervezniük a jövő évi „áfázást”: a számlázási folyamatokat, az adatszolgáltatásra vonatkozó belső ellenőrzés pontjait, lépéseit. Adott esetben a vállalkozásnál a könyvelési rendszer fejlesztésére, felkészítésére is szükség lehet, hogy az megfeleljen az új elvárásoknak.

-   Külföldi utas részére történő áfa-visszatérítés  

A javaslat (új) rendet tesz az eljárást érintő szabályokban, így a digitális igazolással kapcsolatban is. Ez szolgál annak igazolására, hogy az utas által vásárolt termék a Közösség területét elhagyta, így ennek megléte az áfa visszatérítésének egyik alapfeltétele. 

Amennyiben a termék Magyarországról hagyja el a Közösség területét, a kiléptetést a magyar vámhatóság igazolja. Ez 2025. június 20-ától történhet digitális bélyegzővel ellátott adatok szolgáltatásával is, és ez a forma egyenértékű a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel ellátott dokumentummal. 

A módosítás e digitális igazolással kapcsolatban, az adatok elektronikus formában történő rendelkezésre állására tekintettel tételesen sorolja fel az adó-visszaigénylő lap kötelező elektronikus adattartalmát.

-   Áfa-bevallási tervezet jogutódlás esetén 

A javaslat kivételként rögzíti az áfa-bevallási tervezet jogutód által történő hozzáférési esetei között azt a helyzetet, mikor egyes, központi kormányzati vagy önkormányzati feladatok átadása történik intézmények között a feladatok ellátásához rendelt eszközökkel, forrásokkal egyetemben.

-   Egyéb változások 

A javaslat szerint 2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan, átkerülne a 27 százalékos áfa-kulcsból az 5 százalékos áfa-kulcs alá eső termékek körébe. 

A módosítás az elévülési időt is figyelembe véve törli – a 2019. december 31-vel megszűnt – egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényre történő hivatkozásokat az áfatörvény alkalmazási hatálya alól.

Nem új szabály, de fontos 

Az általánosforgalmiadó-bevallás benyújtásának határidejében, az azokhoz kapcsolódó kritériumokban nem történt változás, és az adócsomag sem tartalmaz ilyen irányú módosítást.

Ugyanakkor, a negyedéves zárlat után – most, novemberben is – fontos annak vizsgálata is, hogy a vállalkozás forgalmi adataiban történt-e olyan változás, amely miatt változik a „bevallási gyakorisága”. 

Előfordulhat, hogy a korábban negyedéves bevallás benyújtására kötelezett vállalkozásnak a továbbiakban havonta kell e kötelezettségét teljesítenie, mert túllépte a vonatkozó értékhatárt.

Érdemes ennek kapcsán a cég vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásait az adóhatóság szerinti törzsadatokkal összevetni (a NAV ekkorra már ezt a váltást jellemzően átvezeti a nyilvántartásaiban).

Ez az alanyi adómentes vállalkozások esetében is lényeges feladat.