Régi jövedelem, új szabályok - változtak az őstermelői jövedelem számításának szabályai

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

2022. január 1-től ismét változtak az őstermelői tevékenység jellegét és az ebből elért jövedelem számítását meghatározó szabályok.

A 2021. év nagy újdonsága volt az őstermelők személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózásának markáns átalakítása. 2022-ben itt-ott ismét újra kell gombolnunk a kabátot e szabályrendszerben.

 Az őstermelői tevékenységből származó bevétel

2021. évi CL. törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényt 2021. december 22-én (MK 237.) hirdette ki a jogalkotó. E törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3.§. 85. pontját. E jogszabályi hely rögzíti a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel definícióját, és amúgy 2020-ban került be az adótörvénybe, 2021. január 1-jével történő hatályba lépéssel.

E meghatározást finomította tovább a fentebb említett, 2021. évi CL. törvény. Jelesül:

 » (…) a „kiegészítő tevékenység” szövegrész helyébe a „kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység)” szöveg lép.«

A mezőgazdasági őstermelőket érintően ugyanis a bekerült a törvénybe a kiegészítő őstermelői tevékenység fogalma – ez „köszön vissza” az Szja törvény módosításában –, ezzel az adóalanyi kört érintő, további jogszabályokkal összhangot teremtő pontosítást tett a jogalkotó.

(A családi mezőgazdasági társaságok esetében a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő tevékenységet kell használni a továbbiakban is.)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. § 85. pontja alapján tehát a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja ezt a mértéket, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele „esik ki” az őstermelői tevékenységből származó bevétel kategóriájából, és rá az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényben (Csg. törvény) több fogalom megváltozott, illetve átkerült e törvénybe a földforgalmi törvényből (2013. évi CXXII. törvény) 2022. január elsejétől.

(Adóztatás szempontjából a Csg. törvény szerinti fogalmak az irányadóak, és nem a földforgalmi törvény definíciói.)

Az új fogalmak érintik az őstermelői tevékenység folytatását és a jövedelemszámítást is:

  • Mező-, erdőgazdasági tevékenységneka földforgalmi törvényben e körben meghatározott tevékenység mellett, az e tevékenységből származó termékfeldolgozás is mező-, erdőgazdálkodási tevékenységnek minősül, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben – 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet – meghatározott mennyiséget.

Ez azt jelenti, hogy például, a saját gazdaságban termett szilvából főzött lekvár is mezőgazdasági (őstermelői) tevékenység.

  • Őstermelői tevékenységnekaz őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység minősül, mint

  • a falusi és agroturizmus,

  • kézművesipari tevékenység,

  • fűrészáru-feldolgozás,

  • takarmány-előállítás,

  • mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget,

  • dohányfeldolgozás,

  • bioüzemanyag-előállítás,

  • a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása,

  • nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint

  • az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá

mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.

A saját gazdaságból származó alapanyagok felhasználásával előállított termékek eladási árát 2021-ben is őstermelői tevékenység bevételeként kellett számításba venni, azaz a fogalmat csak pontosította a törvénymódosítás.

Az is előfordulhat, hogy az őstermelő nem a saját gazdaságában előállított termékeket dolgozza fel. Ez is kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül, és az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet szerinti mennyiségi korlátozás is vonatkozik rá.

Ilyen eset, ha az őstermelő a piacon vásárolt gyümölcsből lekvárt készít, és azt értékesíti. Erre a bevételre tehát vonatkozik az Szja tv. 25 százalékos szabálya (ha a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek).

Kikerült a kiegészítő őstermelői tevékenység fogalmából a termelési tényezők értékesítése és hasznosítása, ami a fentebb említett „25 százalékos szabály” kapcsán nagyon fontos változás. Így például, ha a gazda eladja az önjáró permetezőgépét, annak eladási ára nem a kiegészítő őstermelői tevékenysége, hanem az őstermelői tevékenységéből származó bevételének része lesz.

Az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezés szerint ez a szabály már 2021. évet érintően is alkalmazható. Azaz a termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt 2021. évben – a gazdálkodó döntésének megfelelően – nem kell beleszámítani a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevételbe (Csg. törvény 19. § (10) bekezdés).

Adómentes bevételi értékhatár

Tekintve, hogy már 2021-től az adómentes bevételi értékhatár a minimálbér nagyságától függ, ez évente megújuló értéket jelent anélkül, hogy az adótörvény szövegét módosítani kellene.
Ennek megfelelően, a mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (Szja tv. 23.§.).

Éves minimálbérnek az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2022-ben tehát 200 ezer forint) havi összegének tizenkétszerese minősül.

Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, akkor a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni, de ebből az átalányadózó esetében csak az éves minimálbér felét meghaladó jövedelemrész adózik.

Az Szja tv. 1. számú melléklete 4.26. pontja alapján ugyanis adómentes az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, azaz 2022-ben a 24 millió forintot nem haladja meg. Az átalányadózást az adóévben a teljes őstermelői tevékenységre kell alkalmazni.

Családi gazdaságok esetében az átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét (ez 2022-ben 96 millió forint).

Az átalányadózó őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.

Mivel ennek megfelelően a bevétel 10 százaléka esik adózás alá, és az is csak akkor, ha túllépi az 1,2 millió forintot, ez azt jelenti, hogy 12 millió forintig – ez az éves minimálbér ötszörösének felel meg – adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele.

A tételes költségelszámolást és a 10 százalékos költséghányadot alkalmazó őstermelőnek sem kell adót fizetnie az őstermelésből származó bevétele után, ha az adóévben e címen megszerzett bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét.

Esetükben azonban, ha a bevétel az éves minimálbér felét (2022-ben tehát az 1,2 millió forintot) meghaladja, akkor jövedelmet kell számolni a bevétel egésze és a költségek alapján.


Bevételi értékhatár



Átalányadózás

90 százalékos költséghányad)



Tételes költségelszámolás



10 százalékos költséghányad



éves bevétel ≤ 1,2 M Ft



nem kell jövedelmet számolni



nem kell jövedelmet számolni



nem kell jövedelmet számolni



1,2 MFt < éves bevétel ≤ 12 MFt



jövedelmet kell számolni, de nem kell adót fizetni



a bevételből elszámolható költségek alapján megállapított jövedelem után kell adót fizetni



a bevételből levonható 10 százalékos költséghányad alapján megállapított jövedelem után kell adót fizetni



12 MFt < éves bevétel ≤ 24 MFt



jövedelmet kell számolni, az éves minimálbér felét meghaladó jövedelem után kell adót fizetni



24 MFt < éves bevétel



átalányadózás nem alkalmazható



Egyéni vállalkozás helyett őstermelés

Csökken az egyéni vállalkozóból őstermelővé alakuló gazdálkodók átalakulásához kapcsolódó adóteher: a mezőgazdasági tevékenység továbbfolytatása érdekében, a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján az érintetteknek lehetővé válik a korábban igénybe vett kedvezmények további érvényesítése, az értékcsökkenés folytatása és az elhatárolt veszteség további figyelembevétele is.

E szabályokra, valamint arra az esetre, ha az egyéni vállalkozói tevékenység mellett folytatja őstermelői tevékenységét a magánszemély következő cikkemben térek vissza.



Weboldalunkon (sütiket) cookie-kat használunk. Ezek működéséről bővebben itt olvashat.