Változások a csecsemőgondozási-, és az örökbefogadói díjnál

2021. július 1-jétől mind a csecsemőgondozási díjra, mind az örökbefogadói díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozóan több módosítás is hatályba lépett. Az alábbi cikkben az első két ellátás változásait ismertetem, majd a következő júliusi cikkben kerül sor a gyermekgondozási díj módosításainak bemutatására.

1. Változás a csecsemőgondozási díj kapcsán:

2021. július 1-jétől talán a legjelentősebb változás, hogy a csecsemőgondozási díj alapját képező naptári napi alap, illetve naptári napi jövedelem 70 százalékáról 100 százalékra nőtt.

Ugyancsak 2021. július 1-jétől lépett hatályba az a változás is, amely arra vonatkozik, hogy mikor nem jár a csecsemőgondozási díj. 2021. június 30-ával bezárólag az alábbi két esetben nem járt a csecsemőgondozási díj:

• Nem járt a csecsemőgondozási díj, ha az ellátásban részesülő bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Erre vonatkozóan a jogszabály azt is rögzítette, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.


• A másik eset, amikor nem járt a csecsemőgondozási díj, arra vonatkozott, amikor a biztosított a szülési szabadságnak tartamára a teljes keresetét megkapta. Ez esetben a törvény kitért arra is, hogy ha a keresetét részben kapta meg az ellátásra jogosult, akkor csak az elmaradt kereset után járt a csecsemőgondozási díj.

2021. július 1-jétől a fenti szabály helyébe egy kizáró ok lépett, amely a következő: „Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.” A törvény indokolása alapján ezen egyszerűbb szabályozás kialakítására azért került sor, mert a keresetre és keresőtevékenységre vonatkozó fogalom-meghatározásából következik, hogy a csecsemőgondozási díj folyósításának valójában egyetlen korlátja van, a keresőtevékenység folytatása, és nincs jelentősége annak, hogy a jogosult a keresetét részben vagy egészben kapja-e meg.

2. Változás az örökbefogadói díj kapcsán:

2020. január 1-jétől bővült az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre az örökbefogadói díjjal. A 217/1997. (XII. 1.) kormányrendeletbe - amely az 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendelete - 2021. július 1-jétől több olyan szabály is bekerült, amely az örökbefogadói díjra vonatkozik. Ezek a szabályok a következők:

2.1. Összeszámítás szabálya

Változott a megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítási szabály, amelynek főbb okai, hogy egyrészt több típusa lett a gyermekgondozási díjnak, másrészt a korábban bevezetésre került az örökbefogadói díjra nem tért ki az összeszámítás. 

A korábbi szabály úgy rendelkezett a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó összeszámítás kapcsán, hogy a biztosításban töltött napok közül azokat kellett összeszámítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, amelyek

• megelőzték az ellátásra való jogosultság első napján, illetve


• csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján

fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját.

A fenti szabály pontosult a következőképpen: A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és

• a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A. §) vagy a nagyszülői gyermekgondozási díj (42/G. §) esetében a gyermek születésének a napját,


• a nevelőszülői gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/F. ) esetében azt a napot, amelytől a gyermek gondozási helyét a nevelőszülőnél kijelölték,


• örökbefogadói díj esetében azt a napot, amelytől az igénylő a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

Megjegyzés: Abban az esetben, ha a biztosított több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, akkor - a korábban alkalmazott szabállyal megegyezően - a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonynak a fenti, összeszámítható napjait.

2.2. Kifizetőhelyi bejegyzés

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” nyomtatványon feljegyzi többek között a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, és gyermekgondozási díj időtartamát. 2021. július 1-jétől pontosított szabály alapján az örökbefogadói díjat is fel kell jegyezni a fenti nyomtatványon, azaz az Igazolványon.

2.3. Örökbefogadói díj szünetelésekor követendő hatósági eljárás

A kormányrendelet korábbi szabálya alapján a táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj, és a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.

A kormányrendelet kiegészítése alapján a hatóság az örökbefogadói díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor is mellőzi a határozathozatalt.

2.4. Tájékoztató szerinti eljárás

2021. július 1-jétől hatályba lépett szabály alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató nemcsak a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, továbbá az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél köteles a Kincstár központi szerve által kiadott tájékoztató szerint eljárni, hanem ezen tájékoztató szerint kell eljárni az örökbefogadói díj megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, és nyilvántartásánál is.