Július 1-től ötven százalékkal nőtt a családi adókedvezmény

2025. július 1-től magasabb összegben vehetik igénybe az arra jogosultak a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, de azoknak új adóelőleg-nyilatkozatot kell tenniük, akik korábban összegszerűen – és nem a gyermekek száma szerint – kérték a kedvezményt.

Július 1-vel léptek életbe azok a szabályok, amelyek a családi adókedvezmény folyamatos növelésének első pillérét jelentik. Ennek megfelelően, júliustól kedvezményezett eltartottanként havonta, egy gyermek esetén legfeljebb 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három és minden további gyermek esetén 49 ezer 500 forint kedvezmény vonható le az adóból.

További támogatás illeti meg azokat a családokat, ahol tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek: ők júliustól e gyermek után havi 15 ezer forinttal magasabb kedvezményre jogosultak.

Az emelés automatikus, az érintett szülők többségének nincs teendője. Viszont azoknak, akik korábban a kedvezmény megosztását összegszerűen kérték: például, amikor két szülő összegszerűen osztja fel egymás között a családi kedvezményt, vagy szintén összegszerűen kellett megadni az érvényesíteni kívánt kedvezményt, ha van beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek a családban.

Nekik célszerű júliusban új adóelőleg-nyilatkozatot adniuk az emelt összegű kedvezményről, hogy munkáltatójuk már júliustól magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor.

A megemelt összeg természetesen akkor sem vész el, ha valaki évközben nem tesz ilyen nyilatkozatot. Ilyen esetben a családi kedvezmény jövőre, a 2026. május 20-ig benyújtandó szja-bevallásban igényelhető majd vissza.

Szétszálazva az év második felében érvényes szabályokat, az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény havi összege

·        egy eltartott esetén 100 000 forint,

·        két eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 200 000 forint,

·        három (és minden további) eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 330 000 forint.

Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezmény igénybevételével

·        ha egy eltartott van a családban, kedvezményezett eltartottanként havi 15 000 forinttal,

·        ha két eltartott van a családban, kedvezményezett eltartottanként havi 30 000 forinttal,

·        ha három vagy több eltartott van a családban, kedvezményezett eltartottanként havi 49 500 forinttal

magasabb összegű nettó jövedelem áll a családok rendelkezésére.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a kedvezmény 2025. július 1-től – jogosultsági hónaponként – további 100 000 forint adóalap-csökkentést – azaz adóban számítva 15 000 forinttal kevesebb fizetendő adót, adóelőleget – jelent.

Emlékeztetőül: a családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet, minden más kedvezményt követő sorrendben.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint a családi kedvezmény jogosultja lehet:

 a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa);

A Cst. szerint a családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményre is jogosult, így azt már év közben is érvényesítheti.

b) a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem);

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Fontos tudni, hogy a családi kedvezmény érvényesítésének nem feltétele a családi pótlék folyósítása, ezért az a magánszemély is igénybe veheti a kedvezményt, aki bár a gyermekére tekintettel jogosult ezen ellátásra, de nem kéri, kérte a családi pótlék folyósítását. 

[Ha a magánszemély nem kérte a családi pótlék folyósítását és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor erről információt kaphat a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalban.]

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermekek (személyek) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyek esetében nemcsak a közös háztartásban élő hozzátartozó, hanem a gyermek szüleinek hozzátartozója is jogosult lehet a családi kedvezményre. 

Például az árva, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeket sokszor az elhunyt szülő testvére fogadja be a családjába, háztartásába. Noha a nagynéni, nagybácsi nem tekinthető a Ptk. fogalmai szerint a gyermek hozzátartozójának, de a kedvezményre vonatkozó szabálynak köszönhetően, jogosult lehet arra a szülő testvére is, tekintettel arra, hogy a szülőt tekintve viszont hozzátartozónak számít.

Lényeges, hogy a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményt érvényesítő személye év végén változhat!

Vagyis, az év közben igénybe vett családi kedvezményt az szja-bevallásban más jogosult érvényesítheti. Ilyen esetekben felmerülhet, hogy annak, aki év közben ilyen jogcímen igénybe vette a családi kedvezményt, azt vissza kell-e fizetnie, mivel az érintettek döntése alapján a kedvezményt nem az érvényesíti a bevallásban, aki év közben igénybe vette.

Tekintve, hogy a kedvezmény év közbeni igénybevétele jogszerű volt, ezért annak visszafizetésekor a magánszemélynek nem kell különbözeti bírságot fizetnie. 

Egy példával szemléltetve ezt, tegyük fel, hogy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély a nővérével és annak férjével él közös háztartásban. Év közben saját maga veszi igénybe a családi kedvezményt. Júliusban a nővér maga is jogosulttá válik a kedvezményre, magzatára tekintettel. Ez esetben nincs akadálya annak, hogy év végén a magzat és a rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott után a bevallásában a magánszemély nővére érvényesítse a családi kedvezményt.

Ezzel párhuzamosan azonban a testvérének az év közben érvényesített kedvezményt vissza kell fizetnie a bevallásában, mivel a családi kedvezmény jogosultja a bevallás benyújtásakor döntésük szerint a nővére.

A családi adókedvezmény érvényesítéséhez azt is tudni kell, hogy annak összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. 

Az Szja törvény ennek kapcsán meghatározza az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát. Eszerint kedvezményezett eltartott:

·        az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

·        a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

·        az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

·        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott, az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki

·        köznevelési intézmény tanulója, vagy

·        felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,

·        és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

E személyek a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősülnek.

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,

·        amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

·        amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,

·        amelyben a várandósság – orvosi igazolás szerint – a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezményt a jogosult kizárólag azokra a hónapokra veheti igénybe, amelyek jogosultsági hónapnak számítanak. Ha a magánszemély olyan hónapokra is igénybe veszi a kedvezményt, amelyek már nem tekinthetők jogosultsági hónapnak, akkor az a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének számít. 

Nyár, nyári vakáció lévén aktuális példa erre, hogy ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, akkor a továbbiakban családi pótlékot nem folyósítanak utána, így a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik. Ha a szülő a családi kedvezményt ennek ellenére továbbra is igénybe veszi a gyermek után, akkor az jogosulatlan igénybevételnek minősül.