Mielőtt a könyvelő nyaralni megy – beszámoló utáni feladatok

Végre letudtuk a beszámolókat és vágyunk már egy kis pihenésre. Mielőtt vakációzni indulnánk, van még néhány feladat, amit érdemes elvégezni. Ősszel hálásak leszünk majd magunknak, hogy előrelátóak voltunk.

Az évből eddig eltelt hónapok a mérlegbeszámoló jegyében teltek, minden – legalábbis majdnem, minden – gondolatunk akörül forgott, hogy a lehető legpontosabb adatok kerüljenek be a mérlegbe, az eredménykimutatásba, nyakon csípjünk és kijavítsunk minden hibát a könyvelésben. Emellett természetesen a 2025. év bizonylatait is könyvelnünk kellett.

Érdemes most utóbbiakat újra elővenni, és alaposan átnézni, ellenőrizni. Egyrészt a mérlegidőszak sok-sok teendője közt megtörténhetett, az elmúlt év dolgaiban annyira elmerültünk, hogy az általában szokásosnál kevesebb figyelmet fordítottunk az idei évre, másrészt a zárlati feladatok kapcsán sor kerülhetett az adatok olyan változásaira is – például a már elszámolt, halmozott értékcsökkenési helyesbítése –, amiket az idei év nyitó adatainak rögzítésekor még nem ismertünk, így ezeket is javítanunk kell.

A vevők, szállítók analitikáját is vessük össze a főkönyvben szereplő összegekkel, az esetleges eltérések okait tisztázni kell.

Ha mindezek elmaradnak, akkor az év vége felé közeledve gyűlik meg a bajunk az egyeztetésekkel, vagy kicsit később a zárlati feladatokkal.

Hasznos, ha górcső alá vesszük a vállalkozás számláit – a kiállítottakat és befogadottakat egyaránt – abból a szempontból is, hogy a számlán szereplő áfa kód összhangban van-e a kibocsátó áfarendszeren belüli státuszával, a számlázott tevékenységével.

Emlékeztetőül, gondoljuk át mit és mivel fejeznek ki ezek a bizonyos kódok!

Először vegyük sorra azokat a kódokat, amelyek az ügylet adómentességére, vagy az áfatörvény szerinti speciális megítélésére utalnak.

Az egyik leggyakoribb hiba az adókódok alkalmazásában, amikor az adózók egységesen „adómentes”címszóval kezelik azokat az ügyleteket, amelyek nem tartalmaznak áfát. Ez azonban nem felel meg a bevallások kapcsán támasztott követelményeknek, hiszen meg kell különböztetni az áfa-mentes és az áfa hatályon kívüli tételeket, valamint pontosan ismerni kell az áfa mentesség vagy hatályon kívüliség okát. A besorolást megkönnyíti, ha tudjuk, hogy az adott gazdasági esemény az áfatörvény melyik paragrafusa alapján mentesül az áfa felszámítása alól. Az alábbiakban ennek megfelelően listázzuk a kódokat, de emellett kínálunk egy egyszerűbb alternatívát is erre.

Az adómentesség kapcsán több esetkört kell megkülönböztetnünk:

· AAM: alanyi adómentes: ezt azoknak az adózóknak kell feltüntetniük a kibocsátott számlán, akik előzetesen alanyi adómentességet választottak, és nem érték még el ennek az értékhatárát, ennek megfelelően az általuk értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás után nem számolnak fel áfát.

· TAM: tárgyi adómentes: az adómentesség itt a tevékenység jellegéből adódik, vagy a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (áfatörvény 85. §), vagy a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel (áfatörvény 86. §). Előbbi csoportba tartoznak például egészségügyi, oktatási illetve sporttevékenységek, míg az utóbbiba például a biztosítási tevékenység, hitelnyújtás vagy ingatlan bérbeadása (nem kereskedelmi szálláshelyként).

·  KBAET: Közösségen belüli adómentes termékértékesítés. Ezt a jelölést az Európai Gazdasági Közösség egy másik tagállamában regisztrált adóalany számára, az adott tagállamba történt termékértékesítés esetében kell alkalmazni, kivéve, ha új közlekedési eszközről van szó. Az adó alóli mentesség szabályait az áfatörvény 89. § tartalmazza.

·  KBAUK: Közösségen belül új közlekedési eszköz adómentes értékesítése. Ez esetben is egy másik tagországban történő értékesítés esetén alkalmazandó jelölésről van szó, itt azonban nem feltétel, hogy a vevő adóalany legyen. (89. § (2) bekezdés)

·  EAM: export adómentessége: e jelölést termékexport esetében kell alkalmazni, pontosabban belföldön teljesített termékértékesítésnél, amellyel a terméket kiléptetik harmadik országba. Az áfatörvény 98-109. §-aiban felsorolt esetek közé tartozik az is, ha külföldi utas saját célra visz ki az országból a terméket.

·   NAM: nemzetközi adómentesség: az áfatörvény 110-118. §-aiban felsorolt egyéb esetekben, mint például akkor, ha adóraktározási eljárás alá kerül a termék, ezt a kódot kell a bizonylaton feltűntetni.

A másik fontos esetkör azoké az ügyleteké, amelyek nem tartoznak az áfatörvény tárgyi, illetve területi hatálya alá:

 ·   ÁKK: vannak olyan gazdasági események, amelyeket az áfatörvény nem tekint sem szolgáltatásnyújtásnak, sem pedig termékértékesítésnek, így nem is adóztatja. Ilyen gazdasági esemény például a kártérítés. Ilyen esetekben számlát sem kell kiállítani (megfelelő számviteli bizonylat is igazolja az ügyletet), de nem is tilos a nem adóztatható gazdasági eseményekről számlát kiállítani. Akkor tehát, ha mégis sor kerül számla kibocsátására, az ÁKK jelölést kell feltüntetni azon. (Ez esetben a számla nem tekinthető számlának, csupán számviteli bizonylatnak.)

Az alábbi ügyleteket kaphatnak egyszerűen ÁTK kódot is, jelezve, hogy a törvény területi hatályán kívül eső, és így belföldön nem adózó gazdasági események. Ez esetben azonban az adómentesség jogcímét (az áfatörvény megfelelő szakaszára való hivatkozást) is meg kell adni a bizonylaton. Erre alkalmazható az a megoldás, hogy maga a kód ad erről eligazítást:

·   EUFAD37: ennek feltűntetésével jelezzük, hogy a törvény 37. § alapján másik tagállamban teljesített, fordítottan adózó ügyletről van szó. (Az Áfa tv. 37. §-a szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás adóalany igénybevevője gazdasági céllal letelepedett.) Az áfatörvény ugyanis azokat a gazdasági eseményeket adóztatja, amelyeknek a törvény értelmezésében a teljesítés helye belföld, vagyis Magyarország és az áfa tekintetében adóztathatók.

·   EUFADE: az Európai Unió más tagállamában teljesített, fordítottan adózó ügylet, de a 37. § hatályán kívül. (Vagyis a teljesítési hely megállapítása nem az EUFAD37 alapján kerül sor.)

·   EUE: az Európai Unió más tagállamában teljesített, nem fordított adózó ügylet.

·  HO: harmadik országban – azaz az Európai Gazdasági Közösségen kívül – teljesített ügylet.

Az úgynevezett belföldi fordított adózás, illetve a különbözet szerinti adózás alá eső ügyletekhez is tartoznak megfelelő jelölések a számlán: 

· FOA: fordított adózás belföldi adóalanyok között. Ezt a jelölést az Áfa tv. 142. §-ban felsorolt esetekben alkalmazzuk.

·   KAFA: az Áfa tv. 169. § p) és q) pontja alapján az utazásszervezési szolgáltatás, illetve a használt cikk, műalkotás, gyűjtemény és régiség értékesítése esetében kell alkalmazni ezt a kódot, a tevékenység feltüntetésével. Példa erre: különbözet szerinti adózás, használt cikkek. (Az áfa alapjának, az adónak a kiszámításához a nettó árból le kell vonni a beszerzési árat.)

 A felsorolt kódok közül – a bőség zavara – nem is olyan könnyű kiválasztani a megfelelőt, és ez érvényes a számlák ezzel kapcsolatos ellenőrzésére is.

Támpontokként az alábbiakat gondoljuk át:

· az áfatörvény szempontjából adóztatható-e a számlán szereplő gazdasági esemény.

· Amennyiben igen, akkor meg kell határoznunk a teljesítés helyét, az Áfa tv. II. fejezetében rögzített szabályok alkalmazásával, és ha ezek alapján

· nem belföld a teljesítés helye – a vevő külföldi adóalany –, akkor Magyarországon nem terheli áfa a számlázott szolgáltatásnyújtást vagy termékértékesítést. Ilyen esetben kell az előzőek szerinti, az adómentesség okát jelölő kódok valamelyikét szerepeltetni a bizonylaton.

Fontos, hogy az alanyi adómentes adózók is alanyai az áfatörvénynek, így a fenti szabályokat nekik is alkalmazniuk kell, különös figyelemmel azokra az ügyletekre, melyeknél a törvény szerint nem járhatnak el alanyi mentes minőségükben.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az adószámban is van az áfa szempontjából érdekes kód, amit ugyancsak érdemes vizsgálni: például az áfát az általános szabályok szerint fizető adózó miért nem tűntetett fel adót olyan ügylet esetében, amelyre egyébként nem vonatkozik az ügylet speciális vagy közérdekű jellege okán mentesség.

Az adószám kötőjelei között található szám árulkodik az adózó áfa rendszerén belüli státuszáról:

 1 Áfakód

- alanyi adómentes

- adómentes tevékenységet végző adóalany (ÁFA törvény 85-86. §-ai szerinti tevékenységek)

2 Áfakód

- általános szabályok szerinti adózó adóalany

3 Áfakód

- egyszerűsített vállalkozói adózás alá tartozó (EVA) adóalany

4 Áfakód

- csoportos adóalanyiságot választó adóalanyok (csoporttag adószáma)

5 Áfakód

- csoportos adóalanyiságot választó adóalanyok (csoportazonosító szám)

A hatályos rendelkezések szerint a csoportképviselő a csoportazonosító számot a közös adókötelezettségek teljesítése és a közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított minden iraton fel kell, hogy tüntesse.

Ez a számlára is igaz, tehát a számlakibocsátó köteles a számlán azt az adószámot feltüntetni, amely alatt a gazdasági esemény történik. Amennyiben az eladó csoportos áfa-alany, akkor az áfatörvény előírásainak megfelelően az eladó a csoport, így a csoportos adószám feltüntetése kötelező, míg a számlának nem kötelező tartami eleme a csoporttag adószáma, de megjeleníthető.

Akkor tehát, ha a vevő tájékoztatja a szállítót (számlakibocsátót), hogy csoportos adóalanyiság alá tartozik, akkor a részére kiállított számlán az adószám helyére a csoportazonosító számot kell beírni kötelezően, míg a csoporttag adószám helyére a vevő „saját” adószáma írható be.

Lényeges, hogy bár az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2020-tól megszűnt – és így a 3-as kód okafogyottá vált – az e törvény hatálya alatt még 2019-ben kibocsátott számlák egy része – például 2019. IV. negyedév –, az azokkal tanúsított ügyletek adójogi kihatásai idén még nem évültek el, így a vállalkozások belső ellenőrzésekor is célszerű foglakozni velük.

Az adókódok azon túlmenően, hogy a vállalatirányítási rendszerek (ERP-k),vagy adózási, számviteli rendszerek számára szolgáltatnak kulcsfontosságú információkat, az eÁfa rendszer számára is jelentőséggel bírnak.