Megszavazták az adócsomagot – mutatjuk, mi változik

Bár még a köztársasági elnök aláírására vár, de az Országgyűlés megszavazta az adótörvényeket módosító – az „Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról” szóló – T/11920 számú törvényjavaslatot.

Az adócsomag célja a veszélyhelyzeti szabályozás beépítése a rendes jogrendbe, az adminisztráció egyszerűsítése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása volt.

A módosítások egyik meghatározó eleme, hogy törvényi szintre emelik a veszélyhelyzeti rendeletek alapján bevezetett extraprofitadókat, így a banki extraprofitadót, a „Brent–Ural” árkülönbözet alapján kivetett adót, a biztosítási pótadót és a kiskereskedelmi adót is.

Így a jogszabály rendelkezik a kiskereskedelmi adó mértékéről is, amely:

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

Ugyancsak törvényi szinten szabályozza a kormány az energiaellátók jövedelemadóját, amelynek mértéke 2025-ben még 41 százalék marad, de jövőre már visszaáll a korábbi 31 százalékos kulcsra.

Szintén jövőre csökken az adókulcsa a biztosítási adónak és a biztosítási pótadónak is, melyek mértéke 2025-ben és 2026-ban

a) biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,

b) életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.

Fentieken túlmenően, a kormány a rendeletbe foglalt banki különadóról szóló rendelkezéseket is törvényi szintre emelte. Ez azonban tartalmilag nem érinti a jelenleg hatályos előírásokat:

• A hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad.
• 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény.
• 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék.
• Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest.

A személyi jövedelemadózásban elsősorban technikai, a gyermekes családok új kedvezményeinek bevezetéséhez kapcsolódó módosításokra kerül sor.

A környezetbarát közlekedés elősegítése érdekében a kifizetők által biztosított elektromos kerékpárok költség-elszámolási korlátja pedig 300 wattról 750 wattra emelkedik.

Az új szabályoknak megfelelően, mentesülhetnek – meghatározott feltételek esetén – a bevallási kötelezettség alól azok az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek, akiknél a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem merülhet fel.

12 százalék lesz a különbözeti-bírság, ha az adózó a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, az anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, vagy a tételes igazolással elszámolható költséget számolta el. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Adómentes bevétellé válik a családi pótlék, ami jelenleg nem számít jövedelemnek.

A többgyermekes nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves átlagkereset négyszeresénél többet fizetnének ki az alkalmazottnak, de hasonló a helyzet az önfoglalkoztató jogviszonyokban tevékenykedőknél is.

Eddig más törvényekben szabályozta a kormány a két- és háromgyerekes anyák, illetve a 30 évnél fiatalabb anyák munkából származó jövedelme utáni szja-mentességét.

A most elfogadott tervezet alapján, a háromgyermekes anyák életkortól függetlenül októbertől nem fizetnek szja-t.

A kétgyermekes anyák számára életkorától függően négy lépcsőben vezetik be az adómentességet:

• a 40 év alattiak 2026. január 1-jétől,
• a 40 és 50 év közöttiek 2027-től,
• az 50 és 60 év közöttiek 2028-tól,
• a 60 év felettiek pedig 2029 januárjától nem fizetnek szja-t.

2026-tól a harminc évnél fiatalabb, egy gyermeket nevelő anyáknak sem kell szja-t fizetniük.

Az említettekhez kapcsolódóan fontos tudni, hogy a törvény szerint két-vagy háromgyermekes anyának minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei után családi pótlékot kap vagy korábban 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra, illetve az is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Az általános forgalmi adó alanyi adómentességi határát már korábban 12 millióról 18 millió forintra emelték – ezt most törvényi szintre is emelik, azaz bekerül az áfatörvénybe.

Az alanyi adómentesség megszüntetésének esetei kibővülnek azokkal az esetekkel, ha egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő elhalálozása esetén, tevékenységét az özvegye vagy örököse folytatja.

Utazásszervezési szolgáltatásnál főszabályként (nem minden esetben) az adó alapját és az áthárított adó összegét nem kell feltüntetni a számlán.

További, fontos változás, hogy a nyugta-adatszolgáltatás bevezetését 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére halasztják.

A társasági adózás sem maradt ki a változásokból: a mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra növekszik, vagyis az adóalapot az átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka csökkenti. A létszám felső határa 5 főről 10 főre emelkedik.

A K+F tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra nő.

Emellett a társasági adózást érintő változás az is, hogy ha egy magyar társaság külföldivé alakul át, akkor is meg kell fizetniük a vagyonfelértékelésre jutó társasági adót. Ez alól az sem jelent kibúvót, ha az átalakuláshoz nem készül végleges vagyonmérleg.

Ugyanakkor, a nemzetközi átalakulásokkal kapcsolatban Magyarországra érkező külföldi cégek is kérhetik az adómentességet, ha a jogelődjük által szerzett részesedést bejelentik.

Az adóigazgatás terén is történik némi változás. Az adóhatóság által folytatott szabálysértési eljárások során a tényállás tisztázásához adótitok megismerése is szükséges lehet. Eddig ezeket az adatokat a NAV adó-, illetve vámhatósági jogkörben eljáró szervei nem adhatták át a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szerve részére. Ezekre az esetekre a módosítás megteremti az adótitok átadásának törvényi alapját.

Új szabályozás vonatkozik a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére: az adóhatóság az ellenőrzési határidőt megbízható adózóknál 365 napra, egyes esetekben akár 540 napra emelheti, míg más adózóknál eleve 540 napra hosszabbíthatja.

Lényeges változás, hogy a jogalkotó lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy a háziorvosokat és védőnőket saját döntésük szerint mentesíthessék a helyi iparűzési adó alól, szem előtt tartva a háziorvosi praxisok betöltésének megkönnyítését.

A változások érintik a közfeladatokat ellátó szervezeteket is: adómentességet kapnak a polgárőrök és önkéntes tűzoltók a szolgálati járműveik után, továbbá digitalizálják az adó- és vámhatóság helyszíni ellenőrzéseit, megszüntetve a papíralapú adminisztrációt.

Az adócsomag elfogadásával egyéb változásokra is sor került. Így a fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják, ezzel a vállalkozásoknak több idejük lesz a felkészülésre.

Jó hír az IFRS szerinti adózásra áttérőknek: megszűnik az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatás.

A kisvállalati adó hatálya alatt működő társaságok számára fontos, hogy ha könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során ismételten választják az adóalanyiságot, akkor az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, az áttérési különbözetre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak.

Az adócsomaghoz beadott módosító javaslat eredménye az a változás, hogy a kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzés során bekövetkezett balesete esetére bevezeti a hősi egészségkárosodási ellátást.

A hősi egészségkárosodási ellátásból 15%-os személyi jövedelemadó, valamint 10%-os nyugdíjjárulék levonandó annak érdekében, hogy az ezen a jogcímen biztosított juttatás jogszerző időnek minősüljön a nyugdíj szempontjából. Új, adómentes jogcímként kerül bevezetésre a hősi kiegészítő rokkantsági támogatás.

Mivel a napokban elfogadott adócsomag számos adózási jogszabályt változtat meg, a kihirdetését követően ezekre részletesebben is visszatérünk.