Utasítás és annak megtagadása a munkaviszonyban

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A munkaviszonyban meghatározó szerepet tölt be a munkáltató utasítási joga, különös tekintettel arra, hogy munkaviszonyban az utasítás a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet. Mindezek alapján az alábbi cikkünkben a munkaviszony kapcsán az utasítását jogot ismertetjük, kitérve azokra az esetekre is, hogy mikor lehet és mikor kell azt megtagadnia a munkavállalónak.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkavállaló kötelezettségei között nevesíti, hogy a munkavállaló a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint köteles végezni. Ugyanakkor rögzíti az Mt. azt is, hogy a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódó előkészítő vagy befejező tevékenységeket külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Korábban hatályos 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv is rendelkezett a munkaviszonyban alkalmazható utasítási jogról, mint a munkaviszony egyik meghatározó minősítő jegyéről. Ennek keretében többek között rögzítette, hogy a munkavállaló és a munkáltató között jellemzően szigorú alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, melyből következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör.

A munkáltató utasításainak több típusa is elkülöníthető. Ennek keretében lehetnek olyan utasítások, amik minden munkavállalóra vonatkoznak, és lehetnek olyanok, amelyek a munkavállalók adott csoportjára, vagy egy adott munkavállalóra érvényesek.

Ugyancsak meg lehet különböztetni az utasításokat aszerint, hogy az utasítás szóban, vagy írásban került-e kiadásra. Sőt megkülönböztethetjük az utasításokat aszerint is, hogy mely utasítások azok, amelyeket köteles a munkavállaló végrehajtani, és mely utasítások azok, amelyek végrehajtását a munkavállaló megtagadhatja.

A jogszerű munkáltatói utasítás megtagadása hátrányos következményekkel járhat. Ha a munkavállaló ismétlődően nem tesz eleget a jogszerű munkáltatói utasításnak, akkor ezen alapkötelezettség megszegése a munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetését eredményezi, és amennyiben az utasítás megtagadásával a munkáltatónak kárt okoz, akkor munkáltató követelheti a kárának megtérítését.

Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor a munkavállaló ugyan végrehajtja a munkáltató utasításait, azonban nem az utasítás szerint jár el. A Munkatörvénykönyv szerint a munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkavállaló megtagadhatja, sőt meg is kell tagadnia az utasítás végrehajtását. Erre az alábbi esetekben kerülhet sor:

El kell különítenünk azt az esetet, amikor az utasítás megtagadása a munkavállaló mérlegelésén alapul, azaz egy lehetőség, és azt az esetet, amikor azt köteles megtagadni a munkavállaló.

Elsőként nézzük meg, hogy mikor tagadhatja meg a munkavállaló az utasítás végrehajtását, azaz mikor áll fenn ez a magatartás, mint egy lehetőség!

Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek a végrehajtása

  • munkaviszonyra vonatkozó szabályba (azaz jogszabályba, a kollektív szerződésbe) ütközik, vagy
  • a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,

akkor a munkavállaló megtagadhatja az utasítás végrehajtását. Azaz, ez esetben a munkavállaló mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását.

Például munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ha a munkáltató arra utasítja a munkavállalót, hogy 20 perces munkaközi szünetében is munkát végezzen. Vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetheti a munkáltatónak az az utasítása, hogy a munkavállaló törött védőszemüveget, hibás munkavédelmi lánckesztyűt vegye fel a munkavégzéséhez.

A fenti esetekben a munkavállaló mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását. 

Más a helyzet akkor, ha a munkavállaló köteles megtagadni a munkáltató utasítását. Erre a következő esetben kerülhet sor: A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Ha például a tömegközlekedési vállalatnál dolgozó buszsofőr jelzi, hogy az autóbusz fékberendezése nem megfelelő, azonban a főnöke a jelzés ellenére arra utasítja, hogy mivel nincs másik működőképes gépjármű, ezért a meghibásodott busszal kell szállítania az utasokat. Ez esetben a buszsofőr köteles megtagadni az utasítást, mert ennek az utasításnak a végrehajtásával az utasok egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Ha a munkavállaló – akár lehetőség, akár kötelezettség keretében - megtagadja a munkáltató utasítását, akkor ez nem mentesíti az alól, hogy a munkahelyén továbbra is rendelkezésre álljon. Azaz az utasítás megtagadásakor is a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy ha a munkavállaló részéről az utasítás megtagadása jogszerű volt, akkor ebből a munkavállalót hátrány nem érheti.