Ügyvezetők munkaviszonyban

A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az alábbi cikkben a munkaviszonyban ellátott ügyvezetést részletezzük, és kitérünk továbbá ezen témakörben gyakran felmerülő kérdésekre is.

A Polgári Törvénykönyv fenti szabályával összhangban rögzíti a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) a következőt: „A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el...”

Ha az ügyvezetést munkaviszonyban kerül ellátásra, akkor a fenti szabályok alapján az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

• A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a 2012. évi I. törvényt (Mt.) és a 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) egyaránt alkalmazni kell.
• Ha a nem saját jogú nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát, akkor a munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre. A biztosítási jogviszonyt – a foglalkoztatás megkezdése előtt - be kell jelenteni a 22T1041-es nyomtatványon.
• A nem saját jogú nyugdíjas ügyvezető munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelyből adott esetben a munkáltató kedvezményt érvényesíthet.
• A teljes-, vagy részmunkaidős munkaviszonyban álló ügyvezető jogosult társadalombiztosítási ellátásokra, azaz jogosult lesz tb támogatottan orvosi ellásra, gyógyszerre-, és gyógyászati segédeszközre, adott előfeltételek meglétekor táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, álláskeresési járadékra, illetve nyugellátásra.

Részmunkaidőben ellátott ügyvezetés:

Ha az ügyvezetői feladatait részmunkaidőben látja el, akkor a minimálisan fizetendő bér arányosítható a részmunkaidőhöz. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tbj. alapján alkalmazni kell a munkaviszonyban az ún. minimális alap szerinti tb közteherfizetést. A társadalombiztosítási járulék minimális alap havonta legalább a minimálbér (azaz havi bruttó 200 000 forint) 30 százaléka, és szintén legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót (minimális alap). Azaz, 2022-ben havonta legalább bruttó 60 000 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 60 000 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Ha a részmunkaidőben dolgozó ügyvezető bére a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés. Ugyanakkor, ha ez az ügyvezető társadalombiztosítási ellátást kap - pl: keresőképtelen lesz és erre tekintettel táppénz kerül megállapításra, vagy gyermekvállalás kapcsán csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra lesz jogosult -, akkor úgy kell tekinteni az ellátás kiszámítása során a fenti járulékfizetést, mintha a minimális alapig a járulékot teljes egészében az ügyvezető fizette volna meg.

Példa: Ha kedvezményre nem jogosult 55 éves ügyvezetőnek részmunkaidőben a havi munkabére bruttó 50 000 forint, akkor befizetendő közterhek a következők:

• 15 % személyi jövedelemadó-előleg: 50 000 x 0,15 = 7 500 Ft (munkavállaló terhe)
• 18,5 % társadalombiztosítási járulék: 50 000 x 0,185 = 9 250 Ft (munkavállaló terhe) +
• 000 – 50 000) x 0,185 = 1 850 Ft (munkáltató terhe)
• 13 % szociális hozzájárulási adó: 60 000 x 0,13 = 7 800 Ft (munkáltató terhe).

Eltérés a minimális alaptól

Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a munkaviszonyban álló ügyvezető csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy köznevelési intézményben, szakképző intézményben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali képzésen tanul.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a fenti minimális alapot arányosítani kell, ha az ügyvezető munkaviszonya hónap közben kezdődik vagy szűnik meg, vagy ha a biztosítási jogviszonya az adott hónapban szünetel vagy táppénzben, baleseti táppénzben részesül, illetve 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

A munkaviszonyban ellátott ügyvezetés kapcsán a gyakorlatban többször felmerülnek az alábbi kérdések:

1.) Ha az ügyvezető tagja a társaságnak, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor társas vállalkozónak minősül?

A fenti kérdésre a válasz nemleges. Munkaviszony esetén nincs jelentősége annak, hogy az ügyvezető tagja, vagy nem tagja a társas vállalkozásnak. Ennek akkor van jelentősége, ha az ügyvezető megbízásban látja el a tevékenységét. Összegezve, ha az ügyvezető, aki a vállalkozásnak tagja, munkaviszonyban folytatja az ügyvezetést, akkor munkaviszonyban lesz biztosított.

2.) Szükséges-e, hogy az ügyvezető teljes munkaidőben dolgozzon. Ha nem, akkor részmunkaidőben ellátott ügyvezetésnél biztosítottnak minősül az ügyvezető, és minden tb ellátásra jogosult lesz?

Nincs olyan szabály, hogy ha valaki csak ügyvezető (azaz nincs másik jogviszonya), és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, akkor azt csak teljes munkaidőben láthatná el. Ha az ügyvezető részmunkaidőben - akár heti 10 órás munkaviszonyban – látja el a feladatait, akkor is biztosítottnak minősül, és ezáltal minden tb ellátásra jogosulttá válik.

3.) Ha egy személy egyidejűleg több társaságban is munkaviszonyban, ezen belül is részmunkaidőben ügyvezetést lát el, akkor elegendő, hogy az egyik társaságban megfizeti a minimális alap szerint a tb közterheket?

Ha az ügyvezető több helyen is részmunkaidőben látja el az ügyvezetést, akkor minden egyes munkaviszonya esetén figyelemmel kell lenni a fenti minimális alap szerinti fizetési kötelezettségre. Azaz nem elég egy munkaviszonyban a minimális alap szerint megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót.

4.) Szabályos-e, hogy az egyszemélyes Kft. tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetést?

Egyszemélyes Kft tagjának munkaviszonyban ellátott ügyvezetése esetén az a különleges helyzet áll elő, hogy a tag egyidejűleg betölti mind a munkavállaló, mind a munkáltató szerepét. Azaz önmaga foglalkoztatója.

Ahogy az a cikk elején is olvasható volt, a Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Azaz a Polgári Törvénykönyv alapján az egyszemélyes Kft. tagja dolgozhat ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben saját maga írja alá a munkaszerződést, mint munkáltató, és mint munkavállaló is. Más a munkaügyi bíróság gyakorlata. Egy korábbi LB döntés úgy szól, hogy senki sem lehet egyben munkavállaló és munkáltató. Összegezve, a Polgári Törvénykönyv engedi, hogy az egyszemélyes Kft. tagja az ügyvezetést munkaviszonyban lássa el, és ez semmilyen gondot nem okoz addig, amíg munkaügyi bíróság előtt ez nem kerül megtámadásra.