Szünet szeptember 1-től? - Mikor szünetel a családi pótlék folyósítása?

A még nem tanköteles gyermek után a családi pótlék nevelési ellátás címén, a már tanköteles gyermek, illetve a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben pl: gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában tanuló gyermek után a családi pótlék iskoláztatási támogatás címén kerül folyósításra. A családi pótlék maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg sajátos nevelési igényű tanuló esetén annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a 23. életévét betölti. 

2015. április 1-étől a családi pótlékot már nem az Államkincstár, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg és folyósítja. Erre tekintettel a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatvány személyes ügyintézés esetén benyújtható a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási illetve fővárosi kerületi kormányhivatalánál illetve a kormányablaknál. Természetesen azokon a munkahelyeken ahol családtámogatási kifizetőhely van, ott a családi pótlék igénylése a munkahelyen történik. A családi pótlék a személyes ügyintézésen túl akár levélben, akár ügyfélkapun keresztül elektronikusan is intézhető. 

MIKOR SZÜNETELTETHETŐ A CSALÁDI PÓTLÉK KIFIZETÉSE?

A hatályos jogszabály alapján a családi pótlékot teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. A családtámogatási törvény azonban úgy rendelkezik, hogy adott esetekben a már megállapított családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell. A törvény alapján 

• ha a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szünetelteti a kormányhivatal, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik;
• szünetel a családi pótlék, ha a családi pótlékra jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra az alábbi állam valamelyikébe távozik: 
• nem az Európai Unió tagállamába megy,
• nem az EGT (Európai Gazdasági Térség) megállapodásban részes más államba távozik,
• nem olyan államba megy, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT megállapodásban részes állam állampolgárával. 
• szünetel a családi pótlék az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a családtámogatási törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak;
• adott évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap után szintén szünetel a családi pótlék folyósítása továbbá
• adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után szintén kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a családi pótlék szüneteltetését.

HOGYAN SZEREZ TUDOMÁST A HATÓSÁG ARRÓL, HOGY AZ ELLÁTÁS SZÜNETELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖRÜLMÉNY ÁLL FENN?

A családi pótlék ellátásra jogosult a kormányhivatalnak, illetve a családtámogatási kifizetőhelynek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. A fentiekre tekintettel így többek között be kell jelenteni a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét; a jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodását.

Más a helyzet az óvodai-, iskolai mulasztás esetén. Ez esetben a gyámhivatal kezdeményezi a kormányhivatalnál a családi pótlék folyósításának szünetelését az alábbiak szerint:

Ha a gyermek vagy a tanuló az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor ezt a tényt az iskola- vagy óvoda igazgatója jelzi a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott 5. óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlékra jogosult személy figyelmét arra, hogy a további igazolatlan mulasztás a családi pótlék folyósításának szünetelését eredményezi.

Adott évben igazolatlanul mulasztott 20. óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után a gyámhatóság – az iskola- vagy óvoda igazgatójának jelzésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését.

Az első fokon eljáró kormányhivatal döntésével szemben fellebbezéssel lehet élni. Az általános szabály szerint, ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével nem ért egyet, úgy a döntés kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Ezzel szemben az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés nem 15, hanem 8 napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresi az iskola igazgatóját, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kérdésben.

Nem kerül sor a családi pótlék folyósításának szünetelésére, ha olyan gyermek vagy tanuló mulaszt igazolatlanul,

• akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy
• aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el.

A gyámhatóság jogosult arra, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezze a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését, azaz az ellátás továbbfolyósítást. Erre akkor van lehetőség, ha az adott felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a 3 napot, vagy a tanuló mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az 5-öt; vagy a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyezték el, vagy a gyermek gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben került sor az elhelyezésére.

Végezetül meg kell említenem, hogy 2016. január 1-jétől hatályos szabályok alapján a  családi pótlékra jogosult személy az  igényelbíráló szervnél minden indoklás nélkül lemondhat a  számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. Azaz, ha például a szülő nem szeretné gyermekét óvodába beíratni, ezzel együtt úgy is dönthet, hogy lemond a családi pótlékról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár, aki a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos a fenti szabály következő mondata: 

„A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a családi adó- és járulékkedvezmények elvesztését. 

A lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a családtámogatási törvény végrehajtási rendeletének (223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet) 7. számú melléklete szerinti adattartalommal, két tanú által aláírt formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.