Szociális hozzájárulási adómentesség külföldi személyek esetén
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
A szociális hozzájárulási adó egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem ezen felül más jövedelmek kapcsán is meg kell fizetnie a kifizetőnek, egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, és adott esetben a természetes személynek. Ezen széles kört érintő adófizetésnél azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy külföldi személyeknél több esetben adómentesség érvényesül. Erre tekintettel az alábbiakban összefoglaljuk a külföldi személyek szociális hozzájárulási adómentességét.
A szociális hozzájárulási adót a 2018. évi LII. törvény szabályozza. A szociális hozzájárulási adó alapja és összege a társadalombiztosítási ellátás és az álláskeresési ellátás összegét nem befolyásolja. Azaz a szociális hozzájárulási adó – szemben a járulékkal – egy adó, amelynek fejében a biztosított ellátásra nem jogosult. Mindezek alapján tekintsük át a szociális hozzájárulási szociális hozzájárulási adó alapját!
A 2018. évi LII. törvény a következő jövedelmeket sorolja a szociális hozzájárulási adó alapjába:
- Szociális hozzájárulási adót kell fizetni
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán,
- Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó/adóelőleg alap hiányában azon járulékalapot képező jövedelem után, amelyet a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosított kap a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve amelynek kifizetésére a Tbj. 30. §-a alapján kerül sor.
- Továbbá szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme,
után azzal, hogy a fenti öt jövedelem esetén a fizetési kötelezettség csak a Magyarországon adóztatható rész kapcsán áll fenn. Továbbá a fenti jövedelmeknél – kivéve az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelmét – azt is figyelembe kell venni, hogy a szociális hozzájárulási adót a felső határig – azaz a minimálbér összegének huszonnégyszereséig (ami idén 4 800 000 Ft-ig) – kell megfizetni.
- A fentieken túl szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:
- a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §] pl: adott összeghatárig SZÉP kártya keretében nyújtott juttatás,
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
- a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeget.
Ha a fentiekben ismertetett jövedelmeket külföldinek minősülő személyeknek juttatják, akkor nem minden esetben áll fenn szociális hozzájárulási adófizetés. Azaz, amíg a belföldi személyek esetén meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, addig adott esetekben a külföldiek esetén ilyen fizetési kötelezettség nincs.
Mielőtt átnéznénk a külföldiek esetén a szociális hozzájárulási adómentességeket, előtte szükséges tisztázni, hogy ki is a belföldi, és ki a külföldinek minősülő személy.
A Tbj. nevesíti a belföldi és a külföldi személy fogalmát. A Tbj. ezen fogalommeghatározásaira épül a szociális hozzájárulási adófizetés és mentesség.
A Tbj. alapján belföldinek minősülnek a következő személyek:
- Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki ezen szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
- a hontalan.
A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül a fentiek szerint belföldinek. Azaz külföldi lehet magyar állampolgár is, aki magyar lakóhely hiányában például az EGT valamelyik másik országában rendelkezik lakóhellyel.
Mindezek alapján tekintsük át a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek szociális hozzájárulási adómentességét!
A mentességek áttekintésénél igazodunk a fentiekben 3. pontba szedett jövedelmekhez. Erre tekintettel nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni
- a szerint külföldinek minősülő személynek, az általa szerzett, a fenti 1. pontban felsorolt, azonban járulékalapot nem képező jövedelmek kapcsán;
- a szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, a fenti 2. pontban foglalt felsőhatáros jövedelmek után (azaz a vállalkozásból kivont jövedelem; az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, valamint az az árfolyamnyereségből származó jövedelem után);
- a szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, az Szja. törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem után; és
- a szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, a fenti 3. pontban foglalt jövedelmek után.
Összegezve: A szociális hozzájárulási adófizetésnél külön figyelmet kell fordítani arra, hogy ha a jövedelmet Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy szerzi meg, akkor esetükben széles azon jövedelmek köre, amikor a szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni.
Legfrissebb
- 2024. október 10. A szállító tilosban jár - veszélyben a vevő adólevonási joga?
- 2024. október 10. Nyilvántartás kontra bevallás – 10 millió forint is lehet a bírság
- 2024. október 01. Csőd: igen/nem – miről fecseg a mérleg? (1.)
- 2024. szeptember 12. Az adóellenőrzéseknek ősszel is „szezonja” van
- 2024. szeptember 10. Forint helyett euró és fordítva?