Szociális hozzájárulási adómentesség külföldi személyek esetén

A szociális hozzájárulási adó egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem ezen felül más jövedelmek kapcsán is meg kell fizetnie a kifizetőnek, egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, és adott esetben a természetes személynek. Ezen széles kört érintő adófizetésnél azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy külföldi személyeknél több esetben adómentesség érvényesül. Erre tekintettel az alábbiakban összefoglaljuk a külföldi személyek szociális hozzájárulási adómentességét.

A szociális hozzájárulási adót a 2018. évi LII. törvény szabályozza. A szociális hozzájárulási adó alapja és összege a társadalombiztosítási ellátás és az álláskeresési ellátás összegét nem befolyásolja. Azaz a szociális hozzájárulási adó – szemben a járulékkal – egy adó, amelynek fejében a biztosított ellátásra nem jogosult. Mindezek alapján tekintsük át a szociális hozzájárulási szociális hozzájárulási adó alapját!

A 2018. évi LII. törvény a következő jövedelmeket sorolja a szociális hozzájárulási adó alapjába:

1. Szociális hozzájárulási adót kell fizetni

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után,
• a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán,
• Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó/adóelőleg alap hiányában azon járulékalapot képező jövedelem után, amelyet a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosított kap a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve amelynek kifizetésére a Tbj. 30. §-a alapján kerül sor.

2. Továbbá szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn

• a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
• az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme,

után azzal, hogy a fenti öt jövedelem esetén a fizetési kötelezettség csak a Magyarországon adóztatható rész kapcsán áll fenn. Továbbá a fenti jövedelmeknél – kivéve az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelmét – azt is figyelembe kell venni, hogy a szociális hozzájárulási adót a felső határig – azaz a minimálbér összegének huszonnégyszereséig (ami idén 4 800 000 Ft-ig) – kell megfizetni.

3. A fentieken túl szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:

• a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §] pl: adott összeghatárig SZÉP kártya keretében nyújtott juttatás,
• a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
• a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]

Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeget.

Ha a fentiekben ismertetett jövedelmeket külföldinek minősülő személyeknek juttatják, akkor nem minden esetben áll fenn szociális hozzájárulási adófizetés. Azaz, amíg a belföldi személyek esetén meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, addig adott esetekben a külföldiek esetén ilyen fizetési kötelezettség nincs.

Mielőtt átnéznénk a külföldiek esetén a szociális hozzájárulási adómentességeket, előtte szükséges tisztázni, hogy ki is a belföldi, és ki a külföldinek minősülő személy.

A Tbj. nevesíti a belföldi és a külföldi személy fogalmát. A Tbj. ezen fogalommeghatározásaira épül a szociális hozzájárulási adófizetés és mentesség.

A Tbj. alapján belföldinek minősülnek a következő személyek:

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki ezen szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
• a hontalan.

A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül a fentiek szerint belföldinek. Azaz külföldi lehet magyar állampolgár is, aki magyar lakóhely hiányában például az EGT valamelyik másik országában rendelkezik lakóhellyel.

Mindezek alapján tekintsük át a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek szociális hozzájárulási adómentességét!

A mentességek áttekintésénél igazodunk a fentiekben 3. pontba szedett jövedelmekhez. Erre tekintettel nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni

• a szerint külföldinek minősülő személynek, az általa szerzett, a fenti 1. pontban felsorolt, azonban járulékalapot nem képező jövedelmek kapcsán;
• a szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, a fenti 2. pontban foglalt felsőhatáros jövedelmek után (azaz a vállalkozásból kivont jövedelem; az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, valamint az az árfolyamnyereségből származó jövedelem után);
• a szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, az Szja. törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem után; és
• a szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, a fenti 3. pontban foglalt jövedelmek után.

Összegezve: A szociális hozzájárulási adófizetésnél külön figyelmet kell fordítani arra, hogy ha a jövedelmet Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy szerzi meg, akkor esetükben széles azon jövedelmek köre, amikor a szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni.