Változás a szabadság és a szabadság kiadásának szabályaiban

Többek között 2019/1158, valamint 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelveknek való megfelelés kapcsán 2023. január 1-jétől jelentősen módosul a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). Az áttekinthetőség végett nagy terjedelmű módosításokat több cikkben dolgozzuk fel. Az alábbi cikkben a szabadság és a szabadság kiadásának szabályaiban bekövetkezett változásokat ismertetjük.

Elsőként tekintsük át azokat a változásokat, amelyek az apának gyermeke születése kapcsán járó szabadságnál következtek be!

1. Apasági szabadság:

1.1. Szabadság időtartama és igénybevétele:

A hatályos szabály alapján az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5 munkanap pótszabadság, míg ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A fenti szabály 2019/1158 EU-s irányelvvel összhangban annyiban változik, hogy az apát a fenti 5 munkanap helyett egységesen 10 munkanap pótszabadság illeti meg, amely azonban az örökbefogadó apának is jár, amely legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig jár.

Az apa fenti pótszabadsága apasági szabadság megnevezést kapja 2023. január 1-jétől.

Megjegyzés: Az apasági szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

Az apa fenti szabadságát kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságot nem lehet arányosítani. Azaz, ha év közben kezdődött a munkaviszony, akkor is 10 munkanap apasági szabadság jár az apának.

A fenti megnövekedett apasági szabadságot visszamenőleg kell alkalmazni. Azaz a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. január 1-jétől két hónapon belül jogosult igénybe venni az apasági szabadságot, illetve, ha az apa a jelenlegi pótszabadságot már igénybe vette, akkor az apasági szabadság különbözetét veheti igénybe.

Megjegyzés: Szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az apasági szabadság.

1.2. Miként alakul az apasági szabadság alatti díjazás?

Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő. Az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díj 100%-a, míg a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 %-a jár. Meg kell említeni, hogy külön kormányrendelet fogja szabályozni apasági szabadsággal összefüggő díjazási – feltehetően a kincstárral való elszámolási - szabályokat.

• Felmondási védelem

Akár csak a várandósság, vagy a szülési szabadság esetén, felmondási védelem érvényesül az apasági szabadság időtartama alatt. Azaz a munkáltató nem szüntetheti meg „rendes” felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az apasági szabadság alatt.

Megjegyzés: A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a munkaviszony megszüntetésére az apasági szabadság alatt kerül sor.

Új szabály, hogy ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának megszüntetésére többek között az apasági szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni, akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli. Nem kell indokolni a munkáltatónak a felmondást például a próbaidő időtartama alatti azonnali hatályú felmondáskor, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű jogviszonyának felmondásakor, illetve a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának felmondásakor.

Példa: Apa nyugdíjas munkavállaló. A munkáltatónak nem kell indokolni a felmondását a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű jogviszonyának felmondásakor. Ha azonban a nyugdíjas munkavállaló arra hivatkozik, hogy a munkaviszonya felmondására az apasági szabadság miatt került sor, akkor kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetését a munkáltatója.

A munkavállaló a fenti indokolást a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles megadni. A munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

• Eljárás a munkaviszony megszűnésekor

Az apa – a gyermek születését követő két hónapon belül – például az új munkaáltatójánál is kiveheti a ki nem vett apasági szabadságot. Többek között erre tekintettel érvényesül, hogy az apasági szabadság pénzben nem váltható meg és arról igazolást kell kiadni. Azaz, ha a munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, akkor a ki nem vett apasági szabadságot nem lehet pénzben kifizetni, azaz nem lehet megváltani. Ettől a szabálytól a kollektív szerződés sem térhet el.

A hatályos szabály alapján, a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Új szabály, hogy a munkaviszony megszűnésekor/megszüntetésekor igazolni kell az apasági szabadságot, azaz fel kell tünteti a munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát is.

• Változás a fogalmakban:

A munkatörvénykönyv módosítása meghatározza az apa fogalmát és módosítja a gyermek fogalmát.

Az apa a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, vagy az örökbefogadó férfi.

A Ptk. 2022. január 1-jétől hatályos szabályai a különélő szülők által nevelt gyermek is bekerül a gyermek fogalmába. Mindezek alapján a gyermek meghatározása a következőképpen alakul:

„Gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy

gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a

gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,”

A fenti módosítás indokolása alapján a Ptk.-ban a 2022. január 1-jétől hatályos módosítás nevesíti a gyakorlatban eddig is érvényesülő megoldást, az ún. váltott gondoskodást, mint a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módját. A váltott gondoskodás esetében a különélő szülők a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják, és a gyermeket felváltva gondozzák, nevelik azonos időtartamban saját háztartásukban. Erre tekintettel a gyermek fogalma magában foglalja a felváltva nevelt és gondozott gyermeket is, a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásakor.

2. Szülői szabadság:

2.1. Szülői szabadság időtartama:

Új típusa a szabadságoknak a szülői szabadság. A szülői szabadság alapján a gyermekes munkavállalók (azaz a munkavállaló anya és munkavállaló apa is) több szabadságra lesznek jogosultak. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg.

Megjegyzés: A szülői szabadság – az apasági szabadsághoz hasonlóan – nem arányosítható.

A szülői szabadság igénybevételének az a feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően 1 éve fennálljon. Meg kell említeni, hogy ha a gyermek születésének vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjában még nem állna fenn a munkaviszony 1 éve a munkáltatónál, de később ez a követelmény teljesül, akkor igénybe veheti a munkavállaló a három évnél fiatalabb gyermeke kapcsán a szülői szabadságot.

Megjegyzés: A szülői szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

A fenti szülői szabadságot visszamenőleg kell alkalmazni. Azaz a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

2.2. Szülői szabadság díjazása:

A szülői szabadság időtartamára járó díjazás nagyon alacsony. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet még csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Megjegyzés: A gyermek gondozása céljából egyidejűleg egy jogcímen lehet távol a munkavállaló, ezért a szülői szabadság és az Mt. 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki.

Továbbá meg kell említeni, hogy szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a szülői szabadság.

2.3. Szülői szabadság igénybevétele:

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja, de ekkor köteles a halasztás indokát és a kiadás általa javasolt új időpontját a munkavállalóval írásban közölni.

2.4. Felmondási védelem:

A munkáltató nem szüntetheti meg „rendes” felmondással a munkavállaló munkaviszonyát - az apasági szabadsághoz hasonlóan - a szülői szabadság alatt.

Megjegyzés: A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság alatt kerül sor.

Ez esetben is alkalmazni kell az apasági szabadságnál a munkáltató indokolási kötelezettségére leírt szabályokat. Azaz a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság miatt került sor. A munkavállaló kérelmére közölt munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. A munkavállaló a munkáltató által tett jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli.

• Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

Ugyancsak az apasági szabadságnál leírtak szerint kell eljárni a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor. Ha a munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, akkor a ki nem vett szülői szabadságot nem lehet pénzben kifizetni, azaz nem lehet megváltani.

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, amelynél fel kell tüntetni az igénybe vett szülői szabadság időtartamát is. Az indokolás alapján, ha szülői szabadságra jogosult munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig nem, vagy csak részben vette igénybe a szülői szabadságot, akkor azért, hogy azt az új munkahelyén igénybe vehesse azt, a munkáltató igazolást állít ki.

Az apasági szabadságtól eltérően a végkielégítésnél a szülői szabadság ideje figyelembevételre kerül.

Végezetül nézzük meg, hogy a szabadság kiadásának módosítására vonatkozó további új szabályokat!

3. Szabadság kiadása:

A szabadság kiadásakor általános szabály, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Ez alól a szabály alól kivételt képez az apasági szabadság és a szülői szabadság. A törvénymódosítás ezt a következőképpen indokolja: „A szülői szabadságot a munkavállalók jogosultak rugalmas módon igénybe venni. Erre tekintettel a javaslat speciális kivételt állapít meg a szabadság esedékesség évében történő kiadására vonatkozó szabály alól figyelemmel arra, hogy a szülői szabadság a gyermek születésétől hároméves koráig igénybe vehető. További kivétel vonatkozik az apasági szabadság kiadására, amely a törvényben foglaltak szerint a születést követő második hónap végéig vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig adható ki akkor is, ha e két hónap tartama áthúzódik a születés évét követő évre.”

Az is általános szabály, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja azzal, hogy ezt az intézkedését a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén.