NÉTAK-os anya járulékkedvezménye

A négygyermekes anyák szja kedvezménye (NÉTAK) a 2020.január elseje után kifizetett, meghatározott jövedelmek után érvényesíthető. Ez azt jeleni, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetnie annak az anyának, aki négy gyermeket szült vagy örökbefogadott és legalább 12 éven át háztartásában nevelt.

Értelemszerűen ebből következik, hogy a családi adókedvezményt már nem tudja érvényesíteni, mert nincs szja fizetési kötelezettsége. Felmerülhet a kérdés, járulékkedvezményre jogosult e? Ha jogosult, milyen alap után kell kiszámolni a járulékkedvezményt. Ezt az egyszerűnek tűnő kérdést mutatom be ebben az írásomban.

Jogszabályi háttér a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj. törvény), továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst).

A jogszabályi előírások alapján, a családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki

• az Szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultnak és


• július 1-től az új Tbj. szerint biztosítottnak minősül.

Tehát két fontos szabályt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe csak a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított magánszemély jogosult – például a munkaviszonyban álló.

Alapesetben úgy számolhatjuk ki, hogy az adóköteles jövedelemből levonjuk az adóalap csökkentő kedvezményt és ha pozitív számot kapunk eredményül, akkor csak a fennmaradó összeg után kell szja-t számolni. Amennyiben viszont negatív eredményt kapunk, a munkavállalónak nincs adófizetési kötelezettsége. Ekkor jogosult a magánszemély a járulékkedvezményre. Ilyenkor megfordítjuk a két összeget, és az adóalap csökkentő kedvezményből vonjuk ki az adóalapot, és a kapott összegnek számítjuk ki a 15%-át, az érvényes szja mértéknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy ennyi adókedvezményt nem tudott az adózó érvényesíteni az adójából, mert nem volt ennyi adóköteles jövedelme. A kapott összeg vonható le a fizetendő 18,5%-os TB járulékból, azaz érvényesíthető járulékkedvezményként.

Nézzünk egy példát:

Egy háromgyermekes anya háztartásában 3 eltartott, ezen belül 2 kedvezményezett eltartott gyermeke van. Alapbére 350.000 Ft.

Családi kedvezmény: gyerekenként 220.000 Ft, de mert csak 2 kedvezményezett eltartott (családi pótlékra jogosító) gyermeke van, az adóalap csökkentő kedvezmény összege:

220.000 * 2 = 440.000 Ft

Fizetendő szja: 350.000 – 440.000 = - 90.000 Ft = 0 Ft

Járulékkedvezmény: 440.000 – 350.000 = 90.000 Ft * 15% = 13.500 Ft

TB járulék: 350.000 * 18,5% = 64.750 Ft

Járulékkedvezmény: – 13.500 Ft

Fizetendő TB járulék: 51.250 Ft

A munkavállaló nettó munkabére: 350.000 – 51.250 = 298.750 Ft

Cikkemben a NÉTAK-os anya járulékkedvezményének számítását szeretném bemutatni, mert ebben az esetben kicsit árnyaltabb a számítási mód. Ilyenkor szja-t nem fizet az anya, így semmilyen más adókedvezményt (személyi kedvezményt, elsőházas, családi adókedvezményt) nem tud érvényesíteni. A törvény azonban lehetőséget ad járulékkedvezmény igénybe vételére, ha erről külön nyilatkozik. Kérdésként merülhet fel, mi lesz a járulékkedvezmény alapja? Gondolhatnánk a fent leírtak szerint kell kiszámolni a kedvezmény összegét. A válasz egyszerű: NEM. A járulékkedvezmény alapja mindig az érvényesíthető adóalap kedvezmény összege, és nem az szja adóalap, egyszerűbben fogalmazva a bruttó jövedelem.

A bemutatott számítási mód elsősorban a havonta érvényesíthető járulékkedvezmény számítását könnyíti meg, hisz évközben még nem ismert a teljes évi jövedelem.

• Példa:

Fenti anyának 4 gyermeke van, a legidősebb már dolgozik. Az anya NÉTAK-ra jogosult, nyilatkozatát leadta. Tehát szja-t nem kell fizetnie. De a további három gyermeke eltartottnak minősül (egy egyetemista, nappali tagozaton tanul, jövedelemmel nem rendelkezik, a másik kettő 16 és 18 évesek – középiskolások), akik közül kettő kedvezményezett eltartott (a két középiskolás, akik családi pótlékra jogosítják). Nyilatkozatát leadta járulékkedvezmény érvényesítésére is. Bére változatlanul 350.000 Ft.

Adóalap csökkentő kedvezmény összege: 220.000 * 2 = 440.000 Ft

Járulékkedvezmény: 440.000 * 15% = 66.000 Ft

TB járulék: 350.000 * 18,5% = 64.750 Ft

Járulékkedvezmény: - 66.000 Ft

Fizetendő TB járulék: 0Ft, mivel a kedvezmény több, mint a fizetendő járulék.

Az anya nettó munkabére: 350.000 Ft (0 Ft szja és 0 Ft TB járulék)

A számítás helyessége az éves adókedvezményből vezethető le:

Éves bérjövedelem: 350.000 * 12 = 4.200.000 Ft

NÉTAK-os jövedelem: - 4.200.000 Ft

A NÉTAK-kal csökkentett adóalap: 0 Ft

Családi kedvezmény (CSK) keret: 440.000 * 12 = 5.280.000 Ft

Érvényesíthető járulékkedvezmény (CSJK): 5.280.000 * 0,15 = 792.000 Ft

Havonta érvényesíthető CSJK: 792.000 / 12 = 66.000 Ft

Kicsit tovább gondolva az esetet, megállapítható, hogy az anya sajnos nem tudja teljes mértékben kihasználni.az adókedvezményt. A járulékkedvezmény 66.000 Ft, ténylegesen csak 64.750 Ft lenne a fizetendő TB járulék. Javasolható tehát, hogy az igénybe nem vett részt ( a két összeg közti különbözetet), átadja férjének vagy élettársának, aki az év végi bevallásában érvényesítheti azt.

Családi kedvezmény keret (egész évre): 5.280.000 Ft

Anya által igénybe vett járulékkedvezmény: 4.200.000 * 18,5% = 777.000 Ft

Év közben érvényesített CSJK alap: 777.000 * 667% = 5.182.590 Ft

Apának átadható adókedvezmény alapja: 5.280.000 – 5.182.590 = 97.410 Ft

Apa által igénybe vehető kedvezmény: 97.410 * 15% = 14.612 Ft

• Példa:

Júniusban a három eltartott gyerek közül a középső (18 éves) befejezte tanulmányait, leérettségizett. Így az anyának már csak két eltartott gyermeke maradt, egyik aki nappali tagozaton, egyetemen tanul és egy másik, aki még középiskolás (16 éves). Tehát két eltartott gyermeke maradt, akik közül egy kedvezményezett eltartott.

A családi kedvezmény összege, azaz az adóalap csökkentő kedvezmény: 133.330Ft (lenne). Továbbra sem kell szja-t fizetnie, mert a NÉTAK-ra megszerezte a jogosultságot, járulékkedvezményt is érvényesíthet, de már más összeg után, mivel családi kedvezmény szempontjából kétgyerekesnek minősül.

Járulékkedvezmény: 133.330 * 15% = 20.000 Ft

TB járulék: 350.000 * 18,5% = 64.750 Ft

Járulékkedvezmény: - 20.000 Ft

Fizetendő TB járulék: 44.750 Ft

Az anya nettó munkabére: 350.000 – 44.750 = 305.250 Ft

• Példa:

A két gyerek közül az egyetemista befejezte tanulmányait, tehát családi kedvezmény szempontjából az anya már csak egy eltartott gyermekkel rendelkezik, aki még mindig középiskolás.

A családi kedvezmény összege, azaz az adóalap csökkentő kedvezmény összege: 66.670 Ft (lenne)

Járulékkedvezmény: 66.670 * 15% = 10.001 Ft

TB járulék: 350.000 * 18,5% = 64.750 Ft

Járulékkedvezmény: - 10.001 Ft

Fizetendő Tb járulék: 54.749 Ft

Az anya nettó munkabére: 350.000 – 54.749 = 295.251 Ft

Mint a fenti példák is mutatják, a járulékkedvezmény nem a bruttó munkabér után érvényesíthető, hanem mindig az szja adóalap kedvezmény összege után határozható meg. Természetesen minden jövedelemből igénybe vehető, ami az szja adóalap kedvezménynél figyelembe vehető, legyen az munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozói illetve megbízási jogviszonyból származó jövedelem.

Ajánlom figyelmébe a kedves olvasónak a NAV honlapján található Országos példatárt és a 73. számú információs füzetet, ahol további széleskörű tájékoztatás olvasható az szja kedvezményekről, gyakorlati példákon keresztül bemutatva.