Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
A Munkatörvénykönyv úgy rendelkezik, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló megszüntetheti a köztük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. A Munkatörvénykönyv az azonnali hatályú felmondásnál több olyan előírást is tartalmaz, amelyek betartása fontos ahhoz, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló felmondása jogszerű legyen. Mindezek alapján az alábbi cikkben elsőként a munkavállaló-, majd a munkáltató azonnali hatályú felmondását részletezzük.
Munkavállaló azonnali hatályú felmondása
A munkavállaló két esetben szüntetheti meg írásban, azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyát. Ez a két eset a következő:
- a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás (indokolás nélkül),
- a munkáltató lényeges kötelezettségszegése kapcsán (indokolással).
Ha a felek a munkaviszony létrejöttekor próbaidőt kötöttek ki, akkor a munkavállaló jogosult arra, hogy a próbaidő alatt bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyát. Nagyon fontos azonban az, hogy ezt a szabály – akárcsak a Munkatörvénykönyv többi szabályát is – szó szerint kell alkalmazni. Azaz, a munkavállaló azonnali hatályú felmondására a próbaidő alatt kerülhet sor, és nagyon fontos, hogy azt ne indokolja a munkavállaló.
Mfv.X.10.313/2019. számú ügyben a Kúria a következő megállapítást tette: „A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással szemben alaki követelmény az írásba foglalás, tartalmilag pedig annak kell belőle kiderülnie, hogy a fél a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését kívánja, illetve annak is, hogy mely időpontban. Ezt a megszüntető nyilatkozatot egyik félnek sem kell megindokolnia. Figyelemmel kell azonban lenni arra az egységes ítélkezési gyakorlatra, miszerint amennyiben a törvény értelmében valamely jognyilatkozatot nem kell indokolni, a nyilatkozattevő azonban indokolást közöl, azért helytállni tartozik (BH2005.328.).”
Azaz, ha netán a munkavállaló mégis indokolja az azonnali hatályú felmondását, akkor egy esetleges jogvita esetén a bíróságon bizonyítania kell, hogy az azonnali hatályú felmondás indoka valós és okszerű volt. Ha azonban ezt nem tudja bizonyítani, akkor az azonnali hatályú felmondása jogellenes lesz.
Az azonnali hatályú felmondás másik esetére akkor kerülhet sor, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A felmondás indoka ez esetben is csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. Erre a felmondásra többek között akkor kerülhet sor, ha a munkáltató fizetési felszólítás ellenére sem fizeti ki a munkavállaló bérét.
Továbbá ez esetben az azonnali hatályú felmondásnál kiemelten figyelemmel kell lenni arra is, hogy amikor ennek alapjául szolgáló okról a munkavállaló tudomást szerez, akkor innentől számítva 15 napon belül - legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig – gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát. Azaz, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, akkor az azonnali hatályú felmondásnál a munkavállalónak nem csak a felmondást kell alaposan megindokolnia, alátámasztania, hanem kiemelt figyelmet kell fordítania arra is, hogy az azonnali hatályú felmondásra a fenti határidőn belül kerüljön sor. Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondására jogszerűen került sor, akkor a munkavállaló végkielégítésre is jogosult.
A munkaviszony azonnali hatályú felmondással megszüntetése a munkáltató által
A munkáltató is megszüntetheti írásban a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással is. Ez esetben azonban három esetet kell elkülöníteni. Azaz a munkáltató írásban, azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt
- a próbaidő alatt;
- a határozott idejű munkaviszony esetén;
- a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése kapcsán.
Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásnál is nagyon fontos, hogy a munkáltató ne indokolja meg a felmondást hiszen, ha indokolja az azonnali hatályú felmondást, akkor az indokolásnak – a munkavállalónál leírtakkal megegyezően – valósnak és okszerűnek kell lennie, amit a munkáltatónak kell bizonyítania.
A határozott idejű munkaviszonyt is megszüntetheti azonnali hatályú felmondással a munkáltató. Ez esetben szintén indokolás nélkül szüntethető meg a munkaviszony azzal, hogy a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, akkor a hátralévő időre járó távolléti díjra, amelyet a munkáltató köteles kifizetni.
A harmadik esetben a munkáltató a munkaviszonyt indokolás mellett, azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Megjegyzés: Ez esetben is alkalmazni kell azt az előírást, hogy a felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet.
Sor kerülhet erre a felmondásra többek között akkor, ha a keresőképes munkavállaló ismétlődő jelleggel, igazolatlanul távol van, azaz nem tesz eleget rendelkezésre állási kötelezettségének.
Mint ahogy arról a munkavállalónál is szó volt, ez esetben az azonnali hatályú felmondásnál különös figyelmet kell fordítani a felmondás idejére, hiszen az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha ezt a határidőt a munkáltató túllépte, akkor a felmondása – a legjobb indokolás ellenére is – jogellenes lesz.
Az azonnali hatályú felmondás kapcsán végezetül meg kell említeni azt a veszélyhelyzet alatti szabályt, amely arról rendelkezik, hogy ha a munkavállaló a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem adatta be, és nem rendelkezik az oltás ellenjavallata kapcsán orvosi szakvéleménnyel, akkor a munkáltató a munkavállalónak fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva 1 év már eltelt, és a munkavállaló ezen időszakban a védőoltás beadatását nem igazolta a munkáltató felé, illetve ezen időszakban a munkavállaló a fenti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, akkor ez esetben a munkáltató a munkaviszonyt – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet felhatalmazása alapján - felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.
Legfrissebb
- 2024. november 06. Adócsomag tervezet 2025.
- 2024. október 27. Miért szeretjük a könyvvizsgálókat?
- 2024. október 21. Kötelező visszaváltási díjas termékek a főkönyvben
- 2024. október 15. Zárt kapuk és kint rekedt könyvelők
- 2024. október 15. A NAV is készül a következő évre: adóhatósági tájékoztató jelent meg a járulékfizetésről