Munkarendek a bérszámfejtés szemszögéből

Egy korábbi írásomban szó volt a munkaviszony létrejöttével kapcsolatos feladatokról, ki lehet munkavállaló, milyen iratokat kell leadnia munkába lépéskor, a munkáltató bejelentési kötelezettsége a NAV felé, a jogviszony elbírálása tb szempontból …

Ahhoz, hogy a bérszámfejtő szakmailag helyesen tudja ellátni feladatát, további fontos témákkal kell megismerkednünk.

Ebben a cikkemben a munkarendeket kívánom bemutatni, azaz a munkavállalót milyen időkeretekben foglalkoztathatja munkáltatója. A munkaidőbeosztás meghatározza, milyen bérpótlékokra lehet jogosult a munkavállaló.

Az első legfontosabb kérdés a MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS (jelenléti ív) – ez a bérszámfejtés alapja. Ebből tudható meg ki mikor, mettől-meddig dolgozott, vagy volt távol bármilyen jogcímen. Ebből lehet megállapítani az alapbér időarányos részét ill. a bérpótlékra való jogosultságot, vagy éppen a távollét okán betegszabadságra, táppénzre, szabadságra, igazolt v. igazolatlan távollétre jogosultságot. Ameddig a jogviszony fennáll, addig vezetni kell a munkavállalóról, pl. CSED, GYED, GYES idején vagy akár a felmentési idő alatt is.

A bérszámfejtőnek havonta tehát minden esetben látnia kell a munkaidő nyilvántartást vagy rendelkeznie kell ebből egy kivonatnak, mely tartalmazza munkavállalónként a távolléteket, a bérpótlékra jogosító órákat. Ez a kigyűjtés történhet online is, amennyiben rendelkezésre áll egy ilyen szoftver.

Munkarendek – munkaidő beosztás

A munkarendet, a munkaidő beosztás jogát a munkáltató határozza meg, saját gazdasági érdekeinek, tevékenységének figyelembe vételével.

 Munkarend alatt azt értjük, hogy a teljes munkaidőt pontosan mikor kell ledolgozni és milyen szünetek tartására van mód.

Szabályzatban, kollektív szerződésben kell meghatározni az egyes szervezeti egységek munkaidő beosztását (munkarendjét), az alkalmazott munkaidő nyilvántartás módját(papíralapú, chip-kártyás, számítógépes..).

 A szokásostól eltérő munkaidő-beosztás lehetősége a Munka törvénykönyve szerint nem a munkavállaló munkarendjéhez, munkaidő-beosztásához kapcsolódik, hanem a munkáltató tevékenységéhez.

A munkáltató tevékenysége, munkarendje lehet:

• Általános munkarend

• a munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani.
• erre tekintettel a munkavállalót 2 nap pihenőnap illeti meg: a szombat és a vasárnap
• heti 48 órát dolgozhat összesen.

Az általános munkarend az alapja a további, azaz az általánostól eltérő munkarendeknek. Tehát a munkavállalók időben ugyanannyit dolgoznak, csak más időbeosztásban.

• Megszakítás nélküli (folyamatos vagy folytonos) a munkarend, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel tevékenysége a munkáltatónak, és
• társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl. kórház), vagy
• a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt, tevékenysége gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (Paks atomerőmű)
• Több műszakos a munkarend, ha a cég tevékenységének tartama, üzemideje’ hetente eléri a 80 órát;
• nincs jelentősége annak, hogy a munkavállalók egymást váltva végzik-e a munkájukat, nem szükséges műszakban dolgozni,
• meghatározáskor (80 óra), csak a rendes munkaidőt lehet figyelembe venni.
• Idényjellegű a munkarend , ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához, vagy időpontjához kötődik, de lehet objektív ok alapján, pl. jogszabályi határidő esetén (pénztárgépek bevezetése);
• az idényjellegű munka nem attól függ, hogy gazdaságilag mikor célszerű az adott tevékenységet végezni, hanem az, hogy elvégzése objektív módon meghatározható-e.

Objektív ok lehet:

• természet által behatárolt ok: klasszikusan mezőgazdasági munka;
• évszakhoz kötődő szabadidős tevékenység, például szabadtéri jégpálya, strand;

Megszakítás nélküli tevékenység, több műszakos tevékenység, idényjellegű tevékenység esetében rugalmas munkaidő-szervezést tesz lehetővé a törvény:

•  6 hónapos munkaidőkeret, elszámolási időszak alkalmazása;
• vasárnapra rendes munkaidő osztható be;
• a napi pihenőidő 8 órára csökkenthető;
• 6 munkanapot követően 1 pihenőnap kiadása nem kötelező;
• idényjellegű, megszakítás nélküli tevékenység esetén munkaszüneti napra rendes munkaidő osztható be.
• Egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkarend: munkaidőkeret vagy elszámolási időszak
• A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

A munkaidő tartamát, kezdő és befejező időpontját a munkáltató határozza meg, melyről a munkavállalót a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

• A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
• Szabályzat, kollektív szerződés tartalmazza a munkaidőkeretes foglalkoztatás szabályait, mikor kezdődik-végződik az egyenlőtlen munkaidő beosztás, mi az eljárás, ha többet vagy kevesebbet dolgozott a munkavállaló, mint a törvényes munkaidő ill. a jogviszony megszűnés/megszüntetésekor való elszámolás szabályait.

A munkaidőkeret tartama:

• 4 hónap vagy 16 hét, általános munkarend esetén
• 6 hónap vagy 26 hét (kollektív szerződés nélkül is) :
• megszakítás nélküli
• többműszakos
• idényjellegű tevékenységű munkarendben,
• a készenléti jellegű ill. a
• vasúti, közúti, légi és vízi közlekedésben működő egyes munkakörökben.
• 36 hónap, azaz 3 év, kollektív szerződés rendelkezése szerint, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Munkaidő-keretes időszak elszámolása:

Elszámolni akkor kell, ha lejár a munkaidőkeret. Például egy két hónapos munkaidőkeretben a ledolgozandó órák száma, 20 munkanapos hónapok esetén 2*160 óra = 320 óra

Az elszámolás úgy történik, hogy a munkavállaló minden hónapban megkapja a munkaszerződés szerinti munkabérét, ezen felül a munkaidő nyilvántartás alapján járó bérpótlékokat, továbbá az adott hónapban elrendelt túlórát is.

 A munkaidőkeret utolsó hónapjában felmérik, hogy többet vagy kevesebbet dolgozott és azt az utolsó havi bérével kompenzálják.

Ha kevesebbet dolgozott és legfeljebb 8 óra hiányzik, azt ledolgozhatja a következő munkaidőkereten belül, vagy le is lehet vonni tőle a munkabér előlegre vonatkozó szabály szerint. Továbbá amit nem dolgozott le, azt az időtartamot kiírhatja a munkáltató szabadságnak is, ha a szabályzat rendelkezik az előbbi lehetőségekről.

Amennyiben viszont pl. a két hónapban beosztás szerint többet dolgozott, mint a törvényes (általános 320 óra) munkaidő, azt a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ki kell fizetni.

Elszámolási időszak:

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, munkaidőkeret hiányában, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkavállaló hosszabb időszak alatt dolgozza le. Például az egy heti munkaidőt, két hét alatt kell ledolgozni.

Az elszámolási időszak megállapításánál alkalmazni kell a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokat, de meg kell különböztetni egymástól a két fogalmat.

A munkaidőkeret a munkaidő mennyiségének hosszabb idő alapulvételével történő meghatározása, míg az elszámolási időszak alapvetően munkaidő-beosztási szabály.

• Készenléti jellegű munkakör (munkarend):
• a) Készenléti jellegű munkakör a munkakör sajátosságából ered, szakmai szokások, a munkáltató gyakorlata szerint a munkaidő legalább harmadában a munkavállalónak nem kell ténylegesen fizikai munkát végezni, vagy szellemi erőkifejtést végezni.
• A munkaidő jelentős részében a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettséggel tartozik, és csak utasításra, vagy meghatározott esemény bekövetkezésekor kell munkát végeznie.
• b) A munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Készenléti jellegű munkakör esetén rugalmas munkaidő-szervezést tesz lehetővé a törvény: 

• a teljes munkaidő mértéke napi 12 óra, heti 60 óra, mely a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul, vagyis a fenti munkaidő teljesítése esetén a munkavállaló jogosult a teljes munkabérére;
• a munkaidő-beosztás maximum napi 24, heti 72 óra.
• 
  

A törvényes munkaidő megemelése nélkül a pihenőnap- és pihenőidő-beosztás is szabadabb:

• a munkaközi szünet a munkában töltött idő megszakítása nélkül kiadható, és beleszámít a munkaidőbe;
• vasárnapra elrendelhető rendes munkavégzés, de a megelőző szombaton a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem osztható be.
• Kötetlen munkarend, ha a munkáltató a munkakör sajátos jellegére tekintettel lemond a munkavégzés időbeni meghatározásáról, és írásban átengedi a munkavállalónak.
• Ez esetben megszűnik a munkaidő ellenőrzése, nyilvántartási kötelezettség csak a szabadságra terjed ki.
• Az ellenőrzés az elvégzendő feladat számonkérésére irányul.
• Kötetlen munkarend esetén a munkavállaló maga osztja be a napi munkaidejét, és önállóan szervezi meg munkavégzését (pl. újságíró, biztosítási ügynök..)

Ez a munkakör, akkor alkalmazható, ha:

• a teljesítménykövetelmények személyre szólóan meghatározhatók, és az eredmény számon kérhető;
• nagyfokú önállósággal végezhető a munka;
• a hatáskörök és a felelősségi viszonyok jól elhatárolhatók;
• az egyéni értékelés középpontjában nem a munkaidő, hanem a végzett munka áll.

• Osztott munkaidő (munkarend)
• A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja. A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az osztott munkaidőt akkor lehet alkalmazni, ha:

• a munkavégzés megszakítása és újrafelvétele között legalább 2 óra eltelik;
• a pihenőidőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a munkavállaló rendelkezzen ezen idővel, lakóhelyén, vagy más pihenésre, tisztálkodásra alkalmas helyen tudja eltölteni;
• a két munkanap között biztosítani kell 8 óra pihenőidőt, melybe nem tartozik bele a munkaidő megszakításának ideje.
• Rugalmas munkarend: az Mt. nem rendelkezik róla, de kollektív szerződés előírhatja
• A munkaidő áll egy törzsidőből, amikor a munkavállalónak kötelezően bent kell tartózkodni munkahelyén, pl. 9-13-ig, és
• áll egy peremidőből amikor bent tartózkodhat, pl.06 - 20óráig.
• A munkavállaló a munkamennyiségétől függően oszthatja be munkaidejét azzal, hogy összességében a törvényes munkaidőt le kell dolgoznia. Praktikus munkaidőkeretet is alkalmazni. Mivel ez kötött munkarend, a munkáltatónak a munkaidőt nyilván kell tartani.

Fentiek ismerete nagyon fontos, mivel a munkarendek alapozzák meg a bérpótlékok elszámolásának lehetőségét. Következő cikkemben a bérpótlékok számítását tekintjük át, gyakorlati példák bemutatásával.