Munkaköri leírás tartalma

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A 2012. évi I. törvény (Mt.) rögzíti, hogy a munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. Ez a munkaköri leírás, amely az adott munkakörökhöz tartozó feladatokat, elvárásokat és követelményeket tartalmazza. A munkaköri leírás tartalma többek között azért is fontos, mert a munkavállalótól azon feladatok ellátása kérhető számon, amelyeket a munkaköri leírás meghatároz. Mindezek alapján az alábbi cikkben a munkaköri leírás tartalmát összegezzük.

A munkaszerződés elengedhetetlen része a munkakör meghatározása. A munkakörbe tartozó feladatokat a munkaköri leírás részletezi, amely több módon is kapcsolódhat a munkaszerződéshez. Az egyik eset, amikor a munkaköri leírás a munkaszerződés melléklete. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy mivel a munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan része, így a munkaköri leírást csak akkor lehet módosítani, ha ahhoz mind a munkavállaló, mind a munkáltató hozzájárul. A másik eset, amikor a munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, azaz a munkaköri leírás külön a munkaszerződéstől elkülönülten kerül átadásra a munkavállaló részére. Ez esetben a munkaköri leírás módosításakor nem szükséges a felek közös megegyezése, azt a munkáltató akár egyoldalúan is módosíthatja, de csak úgy, hogy ez az egyoldalú módosítás a munkakör jellegét alapvetően nem változtathatja meg. Ha tehát kimaradt a munkaköri leírásból olyan elem, amely egyértelműen része az adott munkakörnek, akkor azzal a munkaköri leírás egyoldalúan kiegészíthető. Ha a munkaköri leírás a munkaszerződéstől elkülönülten kerül átadásra a munkavállalónak, akkor figyelemmel kell lenni arra a határidőre, hogy a munkaköri leírást legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell írásban átadni a munkavállalónak.

A munkaköri leírás meghatározza a munkavállaló adott szervezetben betöltött helyét, és az általa ellátandó feladatok típusát és körét. Mindezek alapján tekintsük át pontokba szedve a munkaköri leírás tartalmi elemeit!

  1. A munkaköri leírás tartalmazza egyrészt a munkavállaló adott adatait. Ennek keretében rögzíteni kell többek között a munkakört betöltő munkavállaló nevét, születési idejét, iskolai végzettségét, szakképesítését, és ha van ilyen, akkor a szükséges iskolai végzettségen és szakképesítésen felüli további követelményeket.

  2. Munkakör, és a munkavégzés végzés helye kapcsán rögzíteni kell a munkaköri leírásban többek között
  • a munkakör megnevezését,
  • a FEOR számot/számokat (T1041-es nyomtatvány rendelkezik a több FEOR szám esetén a következőről: „Ha a foglalkoztató a biztosítottat egyidejűleg osztott vagy kapcsolt munkakörben foglalkoztatja (=több FEOR is van), akkor a biztosítotti bejelentést úgy kell teljesíteni, hogy kizárólag egy FEOR kódot lehet megadni…. A bejelentő választása szerint azt a FEOR-kódot javasoljuk megadni, amely a biztosított munkaidejének nagyobb részét kiteszi. esetén kapcsolt munkakör szerint kerül sor az alkalmazásra.”)
  • a beosztás megnevezését,
  • a munkaidőt,
  • a munkarendet,
  • munkáltatói jogkör gyakorlóját,
  • a helyettesítést, azaz a munkavállalót távolléte ki helyettesíti vagy a munkavállaló kit kell, hogy helyettesítsen távollét esetén,
  • a közvetlen felettest, és ha van, akkor a közvetlen beosztott(ak)at.

Megjegyzés: Megjelölhető továbbá, hogy milyen elvárások vannak a munkavállalóval szemben (kompetenciák, készségek...), és ki lehet térni arra is, hogy ki minősül a munkavállaló munkahelyi felettesének, és szakmai felettesének.


  1. A munkaköri leírásnak továbbá része munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok részletes felsorolása. A munkaköri leírásban javasolt minden ellátandó feladatot részletezni. Ennek oka pedig az, hogy csak azok a feladatok kérhetők számon a munkavállalón, amelyeket a munkavállaló ismert, és ezek ismeretében írta alá a munkaköri leírást, vállalva ezáltal az abban foglalt feladatok ellátását. Ugyanakkor nem zárja ki egyetlen szabály sem azt, hogy a feladatok felsorolást követően a munkaköri leírásban szerepeljen a következő mondatrész: „és minden más feladat, amivel a munkavállalót a munkáltató megbízza”. Ugyanakkor ezen mondatrész kapcsán meg kell jegyezni, hogy ez nagyon általános megfogalmazás, így annak számonkérésére is problémás lehet.

  2. Ki kell térni a munkaköri leírásban a munkakör ellátásával kapcsolatban a munkavállaló jogkörére, beleértve a munkavállaló általános jogait, és általános kötelezettségeit is. Ilyen általános jog például, hogy a munkavállalónak joga van az egészséges, biztonságos munkakörülményekhez, valamint ilyen általános kötelezettség például, hogy a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg munkaidejében munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.

  3. A munkaköri leírás többek között rögzíti a munkavállaló felelősségét, a munkakapcsolatait. Előfordul, hogy a munkaköri leírás a fentieken túl rendelkezik még a munkavállaló kártérítési- adatvédelmi-, és titoktartási kötelezettségéről is.

  4. A munkaköri leírás a hatályba lépéssel zárul. A munkaköri leírást a felek aláírják, és az a munkaszerződéssel együtt - vagy ha nem része a munkaszerződésnek, akkor annak egy eredeti példánya - a munkavállaló részére átadásra kerül.

Megjegyzés: Ha a munkavállaló korábban egy másik munkaköri leírással rendelkezett, akkor ki kell térni arra, hogy a korábbi munkaköri leírás hatályát veszti.

Végezetül meg kell említeni, hogy az Mt. rendelkezik arról, hogy a munkavállalót adott időkorlát mellett lehet a munkaszerződésétől eltérő munkakörben foglalkoztatni. Az Mt. hatályos szabálya alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezen időtartamot arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi, vagy részmunkaidőre jött létre.

Természetesen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell, és ezen foglalkoztatás esetén a munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.