Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér kifizetésére, elszámolására?

A munkabérek fizetése kapcsán a 2012. évi I. törvény (Mt.) több olyan szabályt is tartalmaz, amelyeket kötelező jelleggel be kell tartani. Az alábbi cikkben a bérre, annak kifizetésére és elszámolására vonatkozó szabályokat pontokba szedve foglaljuk össze.

Elsőként tekintsük át az alapbérre, a munkabérre vonatkozó szabályokat!

1. Bér:

A munkaszerződés egyik kötelező eleme az alapbér. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban az alapbérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha az ellátandó tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a fenti minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető.

Megjegyzés: 2023. évben a havi minimálbér bruttó 232 000 Ft. Legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum havi bruttó 296 400 Ft.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és

• havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;
• órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. (Ettől eltérő megállapodás csak kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető ki.)

A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől akkor lehet eltérni, ha például külföldön kerül sor a munkavégzésre, vagy a jogszabály így rendelkezik. A fenti szabályból következik, hogy a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában nem lehet kifizetni.

2. Munkabér kifizetése:

A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.

A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni. A meghatalmazott esetén meghatalmazást írásba kell foglalni.

Megjegyzés: Attól a szabálytól, hogy a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni a munkabért csak akkor lehet eltérni, ha a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat korlátozza.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Ettől a teljesítménybér esetén lehet eltérni. Ha kizárólag teljesítménybér kerül megállapításra, és a munkabér vagy annak részének alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ez esetben azonban figyelni kell arra, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – ki kell fizetni.

A munkabér a munkáltatónak úgy kell utalnia, hogy a

• munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen;
• munkabér kifizetése – kivéve a nem magyarországi székhelyű/fióktelepű banknál vezetett fizetési számlát – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

Miként kell eljárni, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a munkabér készpénzben kerül kifizetésre?

Ha a munkáltató és a munkavállaló másként nem állapodott meg, akkor készpénzben a munkabért

• a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető.
• a bérfizetés előtti utolsó - munkahelyen töltött - munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén;
• heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) vagy munkaszüneti napot megelőző munkanapon kell kifizetni, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik;
• a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni, ha a bérfizetés a szabadság idejére esik. Ugyancsak a szabadság megkezdése előtti munkanapon kell kifizetni az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért;
• a munkáltató köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

Ha a munkavállalónak a munkabére késedelmesen kerül kifizetésre, akkor ehhez kapcsolódóan kamatfizetésre csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.

3. Munkabérrel elszámolás:

Ha a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodnak meg, akkor a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni úgy, hogy arról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

A fenti írábeli tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja

• az elszámolás helyességét,
• a levonások jogcímét és összegét.

A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell és a munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően megállapításra kerül, hogy az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült a munkavállaló, akkor a különbözetet a munkavállaló részére a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.

Megjegyzés: A munkáltató a többletkifizetést - az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint - levonhatja.

Ha a bér kifizetésére jogalap nélkül került sor, akkor azt írásban a kifizetést követő 60 napon belül lehet írásban visszakövetelni a munkavállalótól. 60 napon túl akkor követelhető vissza a munkabér, ha a munkavállalónak

• a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie (például a munkabér duplán került kifizetésre), vagy
• azt maga a munkavállaló idézte elő (például a túlmunka kapcsán a valósnál magasabb időt jelölt meg).

Megjegyzés: A fentiekben foglalt jogalap nélkül kifizetés kapcsán a felek megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

4. Munkabérből levonás:

A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

Megjegyzés: Levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 000 forintot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Mikor vonhatja le a pénzbeli követelését a munkabérből a munkáltató?

A munkabérből a munkáltató csak az alábbi esetekben vonhatja le a munkavállalóval szembeni pénzbeli követelését:

• a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye levonásnak a levonásmentes munkabérrészig, vagy
• ha a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered.

Példa: Ha a munkavállaló cégautó használatára is jogosult azzal, hogy a magáncélú használat költségeit – havi elszámolás alapján – meg kell fizetnie a munkáltatónak, akkor javasolt a cégautó használatra vonatkozó megállapodásnál aláíratni a munkavállalóval azt a hozzájáruló nyilatkozatot, hogy a munkáltató a cégautó magánhasználatából eredő követelését a munkavállaló munkabéréből – a kiszámlázott költség meg nem fizetése esetén - levonhatja. Ezzel el lehet kerülni azt a hosszadalmas eljárást, ami annak következtében állhat elő, ha a munkavállaló nem fizeti ki a ráháruló magáncélú használat költségeit.

Megjegyzés: Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára történik annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

5. Munkabérről lemondás, engedményezés, tartozásátvállalás, beszámítás:

Végezetül tekintsük át az Mt. munkabérről való lemondásra, engedményezésre, tartozásátvállalásra, és a beszámításra vonatkozó szabályait!

Lemondás: Az Mt. kategorikusan rögzíti, hogy a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalúan nem mondhat le.

Engedményezés: Engedményezésnek (azaz, amikor a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra átruházza/másnak átengedi) csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes, azaz bruttó munkabérrész nem engedményezhető.

Tartozásátvállalás: Tartozásátvállalás azt jelenti, hogy a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Az Mt. alapján tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást azonban a munkavállaló nem vállalhat át.

Beszámítás: Beszámítás esetén a kötelezett a pénztartozását úgy teljesíti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a munkavállaló kötelezettségei megszűnnek. Az Mt. alapján a levonásmentes (azaz bruttó) munkabérrel szemben beszámításra nem kerülhet sor.