Megállapodás nyugellátásra

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

KI KÖTHETI A NYUGELLÁTÁSRA SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁST?

Nyugdíj vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. 

  1. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, 
  2. A másik típusú megállapodás csak szolgálati idő megszerzésére irányul.

Az első esetben az a belföldi nagykorú természetes személy köthet megállapodást, aki 

  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • nincs biztosítási jogviszonya vagy
  • a biztosítása szünetel.

Ez megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. A megállapodást 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér (azaz 2015-ben 105 000 Ft). 

Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt alapot módosítja. 

Megállapodás nem csak saját magunkra, hanem ún. kedvezményezett személy részére is köthető. 

A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Fontos azonban odafigyelni arra, hogy a befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi.

A megállapodás második típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki

  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni; illetve
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz az 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) meghatározott 20 év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja elismertetni. Ezen megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre - irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet sor. A megállapodást kezdeményező, illetve a kedvezményezett az elismert szolgálati idejét a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve által hozott határozatával tudja igazolni. 

A fenti megállapodás alapján fizetendő 34 százalék nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata.

Ha a nappali rendszerű oktatásban tanulónál a fizetendő nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, akkor a minimálbér változása esetén a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni a nyugdíjjárulékot.

A második esetben, azaz maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás esetén a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. Ez esetben a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. A járulékfizetés határideje azonban indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. 

Továbbá szolgálati időre köthető megállapodás 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. Ez esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot kell egy összegben megfizetni, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül. 

 

JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG SZÜNETEL

Különleges helyzet áll elő akkor, amikor a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. A jogszabály alapján, ha a megállapodást kötő személy vagy a kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

 

HOL LEHET MEGKÖTNI A MEGÁLLAPODÁST?

A megállapodást a megállapodást kötő személy, illetve a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél lehet megkötni.

Míg Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezőnél, külföldön élő személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet intézni a megállapodást.  

 

MEGÁLLAPODÁS TARTALMA

A megállapodásnak tartalmaznia kell:

  • a szerződő felek megnevezését, címét, valamint 
  • a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, 
  • a fizetendő járulék alapját vagy összegét, 
  • a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

 

VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére elévülési időn belül vissza kell fizetni

  • ha a megállapodás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, azaz a megállapodás érvénytelen;
  • arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
  • ha utólag a megállapodást kötő személy - illetve halála esetén az örököse - a közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosított volt.