Magyarország kétoldalú társadalombiztosítási egyezményei

Az egészségbiztosítási törvény úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

Magyarország a társadalombiztosítás területén számos nemzetközi egyezményt kötött. Ezek az egyezmények többek között azért jöttek létre, hogy ha a magyar állampolgár a másik, egyezményt kötött országban dolgozik, akkor a biztosítása alapján szerzett jogosultságai ne vesszenek el, illetve ha a magyar állampolgárok a másik egyezményt kötő országba utaznak, akkor az ott tartózkodásuk alatt kapjanak legalább sürgősségi betegellátást. A hatályos egyezményeink az alábbiak szerint csoportosíthatóak:

1. Betegségi-, baleseti- és nyugellátásokra vonatkozó (1) ún. teljeskörű szociálpolitikai egyezményeink, valamint (2) szociális biztonsági egyezményeink
2. Nyugellátásra vonatkozó egyezmények
3. Egészségügyi együttműködési egyezmények

Az alábbiakban a fenti csoportosítást követve mutatom be a kétoldalú egyezményeket.

1. 1. A TELJES KÖRŰ SZOCIÁLPOLITIKAI EGYEZMÉNYEK

Teljeskörű egyezményeknek két köre különíthető el. Az egyik a szociálpolitikai-, a másik a szociális biztonsági egyezmények köre. A szociálpolitikai egyezmények jóval korábban köttettek meg, mint a szociális biztonsági egyezmények. Ezek az egyezményeink az alábbiak:

* 1959. évi 20. törvényerejű rendelet a Magyar - Jugoszláv szociálpolitikai megállapodásról;

* 1963. évi 16. törvényerejű rendelet a Magyar - Szovjet szociálpolitikai megállapodásról.

Magyar-Jugoszláv egyezmény

Az egyezmény területi hatálya: Magyarország - Szerbia, Macedónia és Koszóvó területére terjed ki.

Ellátások kapcsán Magyarország vonatkozásában az egyezmény hatálya alá tartozik:

• a dolgozók betegségi biztosítása,
• a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíja,
• a családi pótlék,
• a munkanélküli segély.

Jugoszláv utódállamok vonatkozásában az egyezmény hatálya alá tartozik:

• a munkások és alkalmazottak, valamint hozzátartozóik társadalombiztosítása,
• a gyermekek utáni családi pótlék,
• a munkásoknak és alkalmazottaknak átmeneti munkanélküliség alatti anyagi biztosítása.

Az egyezmény rendelkezései szerint a biztosítási kötelezettség azon államban áll fenn, amelynek területén az adott személy döntő tevékenységét folytatja, melyet a munkaidőt,

a rendszeres jelleget és a munkabért figyelembe véve határoznak meg. A fenti államokban fennálló biztosítási jogviszonyt az illetékes egészségbiztosító igazolásával igazolhatja.

Az egyezmény szól a kiküldettekről is, akik továbbra is annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint maradnak biztosítva, amelynek területén a kiküldő vállalat, illetőleg munkáltató székhelye van.

A közlekedési és szállítási vállalatok dolgozói, ide értve a légi közlekedés, a hajózás és a posta dolgozóit is, továbbá a két ország közötti forgalom ellenőrzését ellátó dolgozók annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén vállalatuk, illetőleg kiküldő szervük székhelye van.

Magyar - Szovjet egyezmény

Az egyezményt a magyar vagy a volt Szovjetunió területén létrejött utódállamok állampolgáraira kell alkalmazni, kivéve Lettország, Litvánia, Észtország, Üzbegisztán és Moldávia állampolgárait.

Ez a régi egyezmény az ellátások – egészségbiztosítási és nyugellátás - megállapítását a lakóhelyhez, tartózkodáshoz köti. Így például kimondja, hogy ha az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, akkor a tartózkodás hely szerinti ország a saját állampolgárai részére meghatározott azonos feltételekkel nyújtja a gyógyellátást. További lakóhelyhez kötött szabály, hogy a nyugellátást (beleértve a hozzátartozói nyugellátást is) annak a szerződő országnak a nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját szabályai szerint, ahol a kérelem benyújtása időpontjában a nyugdíjat igénylő személynek állandó lakóhelye van. A szerződő országokban szerzett szolgálati időket összeszámítják. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar jogszabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (nyugdíjkorhatár, szolgálati idő).

Ezen régi egyezmény egy olyan különleges jogot is megalapít, mely szerint az a nyugdíjas, aki a szovjet-magyar egyezmény szerint áttelepült bármelyik egyezmény hatálya alá tartozó országba pl: Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik -, akkor Magyarországon – ahol egy napot sem dolgozott – a Nyugdíjbiztosító az egyezmény rendelkezéseire tekintettel nyugdíjat állapít meg. Nyugdíjalapot képező jövedelem hiányában azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában. Az ilyen módon megállapított nyugdíjra jogosult személy, ezen időponttól kezdve, mint magyar nyugdíjas TAJ számot is kap, amely alapján Magyarországon – a többi magyar nyugdíjashoz hasonlóan - vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást.

 

1.2. TELJESKÖRŰ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEK

Teljeskörű szociális biztonsági egyezmények a 2008. évi LXXII. törvénnyel kihirdetett magyar-montenegrói, a 2009. évi II. törvénnyel kihirdetett magyar-bosnyák és 2015. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett magyar-albán szociális biztonságról szóló egyezmények.

Magyar-montenegró és magyar-bosnyák egyezmények

Ezek az egyezmények a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátásokra (az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira, baleseti ellátásokra, nyugellátásokra), továbbá a munkanélküli ellátásokra (álláskeresési járadékra, az álláskeresési segélyre) terjednek ki. Az egyezmény szól többek között a pénzbeli ellátások átutalásáról, a jogalap nélküli ellátások visszatérítéséről, a vitás kérdések rendezéséről.

Az egyezmények nem korlátozódnak csak az állampolgárságra, kiterjednek azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják pl: a családtagok.

A biztosítási kötelezettség -főszabályként- a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmények meghatározzák az általános szabály alóli kivételeket is pl.: kiküldetés, önálló tevékenységet végzők. Ha valaki például kiküldetés keretében dolgozik montenegrói biztosítottként Magyarországon vagy magyar biztosítottként Montenegróban, akkor továbbra is a kiküldő országban lesz biztosított és a kiküldő országban továbbra is igénybe veheti a teljeskörű egészségbiztosítási ellátásokat (pénzbeli ellátások, egészségügyi szolgáltatások) A kiküldetést a 128-as nyomtatvánnyal lehet igazolni.

Az, aki Bosznia-Hercegovinában vagy Montenegróban nyugellátásban részesülő nyugdíjas, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, az illetékes boszniai vagy montenegrói biztosító által kiállított nyomtatvány alapján teljes körű egészségügyi ellátásra jogosult. Az ellátáshoz szükséges nyomtatvány az ún. 121-es nyomtatvány, azaz CG/HU 121, BH/HU 121.

Amennyiben magyar állampolgárként keresőtevékenységét folytatunk a fenti két egyezményes ország valamelyikében, azaz az egyezményes országban biztosítottak leszünk, akkor mind a biztosításunk létrejöttét, illetve annak megszűnését be kell jelentenie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján található bejelentőlapon a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének. Ez esetben a TAJ szám érvénytelenítésre kerül és a másik ország biztosítottjaként, Magyarországon csak sürgősségi ellátásokat vehetünk igénybe, de ezen ellátáshoz szükséges az ún. 111-es nyomtatványt kitölteni és magunkkal hozni. Azaz Montenegróban illetve Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek átmeneti magyarországi illetve montenegrói tartózkodásuk esetén a CG/HU 111 illetve HU/CG 111 jelű nyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi egészségügyi ellátást. A magyar-bosnyák egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HU/BH 111, a boszniai biztosítottak pedig a BH/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.

Magyar - Albán szociális biztonságról szóló egyezmény

Szintén teljeskörű szociális biztonsági egyezmény a magyar-albán egyezmény. Magyarország tekintetében az egyezmény az alábbi ellátásokra terjed ki:

• a társadalombiztosítási nyugellátásokra,
• a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira, valamint
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira.

Az Albán Köztársaság tekintetében

• a munkavállalók pénzbeli betegségi ellátásaira,
• a munkavállalók, önálló vállalkozók és munkáltatók pénzbeli anyasági ellátásaira,
• a munkavállalók munkahelyi balesettel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos pénzbeli ellátásaira,
• a munkavállalók, önálló vállalkozók és munkáltatók öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásaira,
• a kötelező egészségbiztosítási ágazat ellátásaira vonatkozik.

Alapelv, hogy annak az országnak a társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, amelyikben az egyezménnyel érintett ország állampolgára keresőtevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy melyik Szerződő Fél felségterületén van a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye. Kivételt képez a kiküldetés. Kiküldetés esetén a kiküldő ország társadalombiztosítási szabályai alkalmazandóak, ha a munkavégzésének előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és nem egy másik, kiküldetését befejező személy felváltása céljából küldték ki.

Külön rendelkezik az egyezmény a közszolgálati tisztviselők, valamint a hajón és egyéb vízi járművön szolgálatot teljesítő személyek és diplomáciai és konzuli képviseletek tagjainak biztosításáról.

 

2. NYUGELLÁTÁSRA VONATKOZÓ EGYEZMÉNYEK

Az alábbi egyezmények a nyugellátásokra terjednek ki és annak alapjául szóló befizetésekre. Az egyezmények megkötésének a célja az volt, hogy aki az alábbi, szerződő országok bármelyikében dolgozik, az ott szerzett, nyugdíj alapját képező jogosultsági ideje és befizetése ne vesszen el, azaz a későbbiekben – amikor a jogosult a szerződő ország jogszabályai szerinti nyugdíjkorhatárt eléri - nyugellátást kapjon. Ezek az egyezmények az alábbiak:

• 2003. évi LXIX. törvény szól a Magyar Köztársaság és Kanada közötti szociális biztonságról,
• 2006. évi XVII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya közötti szociális biztonságról,
• 2006. évi LXXIX. törvény a Magyar Köztársaság és a Dél-Koreai Köztársaság között létrejött szociális biztonságról,
• 2010. évi XXIX. törvény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezményről,
• 2011. évi CXVII. törvény a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló egyezményről,
• 2011. évi CXVIII. törvény a Magyar Köztársaság és Mongólia közötti a szociális biztonságról,
• 2013. évi CLII. törvény Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló egyezményről,
• 2013. évi CCXXXIII. törvény Magyarország és a Moldovai Köztársaság közötti szociális biztonságról.

Ezen egyezmények általános jellemzője, hogy az egyik állam területén munkát vállaló személy csak a munkavállalás helye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

Speciális szabályok vonatkoznak az önálló vállalkozókra, a kiküldetésben lévő személyekre, a nemzetközi szállítmányozó alkalmazásában álló hajó személyzetére, valamint a közszolgálati jogviszonyban álló személyekre, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira.

A szerződő országok nyugdíjügyeiben (nyugellátáshoz szükséges nyomtatványok, szolgálati idő igazolás stb) egyeztető és egyben összekötő szervként az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jár el.

A nyugellátást az erre rendszeresített igénybejelentő lapon lehet megindítani, melyet, a személyi adatok és az aláírás magyar külképviseleti szerv vagy közjegyző általi hitelesítését követően az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztályának

(1081 Budapest Fiumei út 19/a.) kell postai úton megküldeni. Hozzátartozói nyugdíjigényeket az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Ellátásban Részesülők Jogán Hozzátartozói Igényeket Elbíráló Főosztálya intézi.

 

3. EGÉSZSÉGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYEZMÉNYEK

Ezek az egyezmények csak az egészségügyi ellátásokra, ezen belül is a sürgősségi ellátásokra terjednek ki. Azaz, ezen egyezmények állampolgárai – az önrész kivételével - ingyenes egészségügyi ellátást kapnak pl: heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben. Ilyen egyezményünk van például:

• Jordán Hashemita Királysággal,
• Kuwaittal,
• Angolai Népi Köztársasággal,
• Iraki Köztársasággal,
• Mongol Népköztársasággal,
• Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal,
• Kubai Köztársasággal.

Végezetül meg kell említeni, hogy Magyarország az Amerikai Egyesült Államokkal és Törökországgal is kötött szociális biztonsági egyezményt. 2015. évi XXIX. törvény tartalmazza Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között létrejött szociális biztonsági egyezményt, amely nyugdíj típusú egyezmény. 2015. évi XXX. törvény tartalmazza Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között létrejött szociális biztonsági egyezményt, amely teljesörű egyezmény. Ezen két egyezmény azért nem került ismertetésre, mert ezen egyezmények akkor lesznek alkalmazhatóak, ha azokat a szerződő felek megerősítik, amelyre a mai napig még nem került sor.