Kisgyermekekkel otthon lévők szövetkezete

Idén július 1-jétől szövetkezet formájában, új foglalkoztatási lehetőség nyílt a kisgyermekkel otthon lévők részére. Ősszel több hírforrás is beszámolt arról, hogy beindult a kisgyermekes szövetkezetek alapítása. Erre tekintettel alábbi cikkünkben ismertetjük a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének céljára, a tagok közreműködésére és tb jogállásra vonatkozó szabályokat.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a kisgyermekesek szövetkezetének céljaként az alábbiakat jelöli meg: A szövetkezet célja

• nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása oly módon, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak; továbbá


• elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

Azaz a szövetkezet a foglalkoztatáson túl egy oktatási (tapasztalat átadási) cél megvalósítására irányul.

Mindezek alapján a szövetkezetekről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a fenti célkitűzésekkel.

A szövetkezet tagjai:

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személy tagjai lehetnek, aki személyes közreműködést vállalnak a szövetkezetben. További előírás, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.

A tag köteles vagyoni hozzájárulást is teljesíteni, így a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagnak az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.

A szövetkezet bevétele:

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy a személyi jövedelemadó törvény is rendelkezik a kisgyermekesek szövetkezetéről, így adómentes juttatásként nevesíti a következőket:

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő

• tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer, a tag tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;


• tagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel.

Az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Tag személyes közreműködése:

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete a tagjával tagsági megállapodást köt a személyes közreműködésre. Ez a megállapodás tartalmazza a személyes közreműködés

• tartalmát,


• módját és


• ellentételezését azzal, hogy ezt úgy kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, és figyelemmel kell lenni a fenti árbevétel felosztására is.

Meg kell említeni, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ez a külső szolgáltatás olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és erre a foglalkoztatásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, valamint a munkatörvénykönyvének és a munkavédelemről szóló törvénynek adott rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szövetkezet és tagjának társadalombiztosítási jogállása:

A társadalombiztosításban az alap, és egyben kiindulási szabály az, hogy a szövetkezet tagja biztosított, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Ez esetben a tb közterheket a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell fizetni.

Ezt az alapszabályt azonban nem kell alkalmazni a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjára, ha egyéb jogcímen biztosított kivéve, ha a tag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási-, vagy vállalkozási szerződés alapján) vagy a 2019. évi törvény (Tbj.) 6. § (2) bekezdése alapján (például választott tisztségviselőként) biztosított.

Azaz, ha például a kisgyermekes munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, és ez idő alatt gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor a munkaviszonyban biztosított (az ellátás kapcsán a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel). Ha ez a személy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagként személyesen közreműködik akkor, mint biztosított munkavállaló nem lesz biztosított a szövetkezetben, így társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie.

Továbbá a szövetkezetet sem terheli szociális hozzájárulási adó-, és szakképzési hozzájárulási megfizetése.

Azaz a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rögzíti, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel szerzett jövedelme tekintetében. A szakképzési hozzájárulásról szóló 2019. évi LXXX. törvény is kibővült azzal a szabállyal, hogy szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli a lakásszövetkezeten, a szociális szövetkezeten, az iskolaszövetkezeten, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeten túl a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetet sem.