Kifordítom, befordítom, mégis mérleg a mérleg…(2. rész) - Nyitó adatok a 2016. évi beszámolóban

Az írás első része elolvasható itt >>

A számviteli törvénynek a 2015. évi CI. törvénnyel történő módosítását, 2016. január 1-jétől történő hatálybalépését az Európai Unió új számviteli irányelvének követelménye indokolta.

Amint tudjuk, az EU új számviteli irányelvének való megfelelés érdekében, a számviteli törvény –többek közt- abban is módosult, hogy megszűntek a korábban „rendkívüli tételként” ismert bevételek, ráfordítások. Az eddig itt szereplő események természetesen nem váltak tiltottá, csak ezentúl máshol szerepelnek majd a főkönyvben, a beszámolóban.

A korábban rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei, illetve az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni.

A tárgyalt tételek bemutatása során az alábbi, a szaktárca ajánlása szerinti főkönyvi számlákat alkalmazzuk majd (a nem változókat – mint például a 12-16. Tárgyi eszközök számlacsoportok – nem tartalmazza a táblázat):

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás elszámolása a tulajdonosnál címszó alatt 2015-ben könyvelt, jól ismer tételek: 

• A gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett tőkéje emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak könyvelése a tulajdonosnál (tagnál):
• a nyilvántartás (könyv) szerinti értéken (rendkívüli ráfordítás)

T 881 - K 11-19, 21-28, 31-37

• a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéken (rendkívüli bevétel)

T 366 - K 981 és T 171-172 - K 366

A 2016-tól érvényes előírások szerint az egyéb bevételek között (mondjuk a 9642. számlán) kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.

Az egyéb ráfordítások között (legyen ez a 8642. számla) kell elszámolni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több.

Mivel a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét kell egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kimutatni, a könyvelés egyik lehetséges módja (és ezt látják majd kontírozva is) a következő:

A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak könyvelése a gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett tőkéje emelésekor:

1) Ha a bevitt vagyontárgy nem minősül értékpapírnak, részesedésnek, tartósan adott kölcsönnek (azaz immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor

• a bevitt vagyontárgy nyilvántartás (könyv) szerinti értéke 

T 8642 - K 11-16, 21-28, 31-36

• a bevitt vagyontárgy létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke

T 366 - K 9642 és T 171-172 - K 366

• a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (az egyéb bevételként, egyéb ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében)

T 9642 - K 8642

• ha az összevezetés után a 8642. számlán marad egyenleg, akkor a nyilvántartás szerinti érték a több, míg ha a 9642. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több, ennek megfelelően
• a 8642. számlán maradó egyenleg, egyéb ráfordítás
• a 9642. számlán maradó egyenleg, egyéb bevétel.

2) A törvénymódosítás szerint részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként (így például a 9722. számlán) kell elszámolni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott értéke a több.

Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként (mondjuk a 8712. számlán) kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb.

Mivel a bevitt részesedés nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét kell részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként, illetve részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kimutatni, a könyvelés a következő:

Amennyiben a bevitt vagyontárgy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, akkor

• a részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értéke 

T 8712 - K 171-172

• a bevitt részesedés létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke

T 366 - K 9722 és T 171-172 - K 366

• a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében)

T 9722 - K 8712

3) abban az esetben, ha az összevezetés után a 8712. számlán marad egyenleg, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb, ezzel szemben, ha a 9722. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több, ezért

• a 8712. számlán maradó egyenleg, részesedésekből származó árfolyamveszteség, míg
• a 9722. számlán maradó egyenleg, részesedésekből származó árfolyamnyereség.

4) Továbbá a törvénymódosítás szerint befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként (legyen ez a 9738. számla) kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a befektetett pénzügyi eszközök kimutatott értékpapír- vagy kölcsönnyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.

A befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként (például a 8724. számlán) kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több.

A különbözet megállapításának és könyvelése:

Abban az esetben, ha a bevitt vagyontárgy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön, akkor

• az értékpapír, a kölcsön nyilvántartás (könyv) szerinti értéke 

T 8724 - K 18-19

• a bevitt értékpapír, kölcsön létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke 

T 366 - K 9738 és T 171-172 - K 366

• a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (a bevételként, a ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében)

T 9738 - K 8724

• ha az összevezetés után a 8724. számlán marad egyenleg, akkor a nyilvántartás szerinti érték a több, akkor viszont, ha a 9738. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több, ennek megfelelően 
• a 8724. számlán maradó egyenleg, befektetett pénzügyi eszközökből származó árfolyamveszteség, illetve
• a 9738. számlán maradó egyenleg, befektetett pénzügyi eszközökből származó árfolyamnyereség.

5) Az idén hatályba lépő szabályok alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között (például a 9755. számlán) kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több.

A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között (például a 8755. számlán) kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, ha a nyilvántartás (könyv) szerinti érték a több.

A különbözet megállapításának és könyvelésének:

Ha a bevitt vagyontárgy a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, akkor

• a bevitt, a forgóeszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értéke

T 8755 - K 371-373

• a bevitt részesedés létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke

T 366 - K 9755 és T 171-172 - K 366

• a bevitt, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír nyilvántartás (könyv) szerinti értéke

T 8755 - K 374

• a bevitt értékpapír létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke

T 366 - K 9755 és T 171-172 - 366

• a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításaiban meghatározott érték különbözetének megállapítása (a bevételként, a ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében)

T 9755 - K 8755

• ha az összevezetés után a 8755. számlán marad egyenleg, akkor a nyilvántartás (könyv) szerinti érték a több, viszont, ha a 9755. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több, azaz
• a 8755. számlán maradó egyenleg, pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
• a 9755. számlán maradó egyenleg, pénzügyi műveletek egyéb bevétele

Dióhéjban: a gazdasági társaságba a gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett tőkéjének emelésekor a bevitt vagyontárgyak könyvelése a tulajdonosnál érdemileg változott.

A tavaly még érvényes előírás szerint a könyvelés bruttó módon és egységesen történt:

• a nyilvántartás (könyv) szerinti érték rendkívüli ráfordítás,
• a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték rendkívüli bevétel.
• Ezzel szemben 2016-tól a megszokott bruttó elszámolás helyett a nettó működik, azaz csak a különbözet könyvelendő (ehhez a különbözetet meg kell állapítani), de a bevitt eszköz jellege (fajtája) alapján érdemileg eltérően. Ha a bevitt vagyontárgy
• értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő eszköz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor a különbözet egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás, míg akkor, ha
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, akkor a különbözet részesedésekből származó árfolyamnyereség, illetve részesedésekből származó árfolyamveszteség, és ha
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön, akkor a különbözet befektetett pénzügyi eszközökből származó árfolyamnyereség, illetve befektetett pénzügyi eszközökből származó árfolyamveszteség, továbbá, ha 
• a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, akkor a különbözet pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása.