Kifordítom, befordítom, mégis mérleg a mérleg…(1. rész) - Nyitó adatok a 2016. évi beszámolóban

ALAPFOGALMAK

Ráhangolódásként ismételjünk át néhány új – de a számviteli változásokat taglaló szakirodalomból már biztosan ismert- fogalmat!

Jelentős tulajdoni részesedés más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik a jogok birtokosa, és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.

Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol (legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik) a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. (Emlékszünk: korábban a jelentős tulajdoni részesedés mértékét nem határozta meg az Szt.)

Kapcsolt vállalkozás az anyavállalat és a leányvállalata, a közös vezetésű vállalkozás. (Korábban a társult vállalkozás is, az új előírás szerint a társult vállalkozás nem kapcsolt vállalkozás.)

A mérlegtételek fentiek miatt szükséges átrendezésnél abból kell kiindulnunk, hogy

--> 2015-ben a társult vállalkozás kapcsolt vállalkozás volt, amely 2016-ban

• vagy jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül, vagy
• nem minősül annak,

--> a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás 2015-ben lehetett

• társult vállalkozás vagy
• nem társult vállalkozás, azaz egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás.

Most, hogy már önmagában a fenti felsorolással sikerült mindenkit jól összezavarnunk, nézzünk néhány példát magyarázatként!

PÉLDA A VÁLTOZÁSOK KÖNYVELÉSÉRE

Abban a mérlegsémában, amelynek alapján a 2016. üzleti évről készülő beszámolót össze kell majd állítanunk, külön tételként (sorban) kell szerepeltetni a Befektetett pénzügyi eszközök között a Tartós jelentős tulajdoni részesedés 2015. évi (azaz 2016-ban nyitó) értékadatát (ez egy új sor a beszámolóban). A feladat tehát attól függ, hogy 2015-ben az érintett, jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező vállalkozás tavaly társult vállalkozásnak minősült-e vagy sem, és a 2016-ban hatályba lépő értelmezés szerint milyen minősítést kap. 

Ha a szóban forgó, jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező vállalkozás

• 2015-ben társult vállalkozás volt, akkor az adatát az új (Tartós jelentős tulajdoni részesedés) sorba a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból kell átvezetni, ezzel szemben, 
• ha nem volt társult vállalkozás, akkor az Egyéb tartós részesedés sorból.

Amennyiben a 2015-ben társult vállalkozásnak minősülő vállalkozás a 2016. évi előírások alapján nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak, akkor ennek 2015. évi értékadatai előző évi adatként

• a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból az Egyéb tartós részesedés sorba kerül át.

Itt még nincs vége a dolognak, ugyanis a 2016. üzleti év elejétől használatos mérlegforma külön tételként (ugyancsak új sorban) rögzíti a Befektetett pénzügyi eszközök között a Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban című tételt. Ennek előző évi értékadatát is meg kell állapítani, ismét annak figyelembevételével, hogy az érintett vállalkozás tavaly társult vállalkozás volt-e vagy sem, és mi a helyzet vele 2016-ban. 

Ha a vizsgált, jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező vállalkozás

• 2015-ben társult vállalkozás volt, akkor az adatát az új sorba a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorból kell átvezetni, míg
• ha nem volt társult vállalkozás, akkor az Egyéb tartósan adott kölcsön sorból.

Ha a 2015-ben társult vállalkozásnak minősülő vállalkozás a 2016. évi előírások alapján nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak, akkor a 2015. évi értékadatait előző évi adatként

• a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorból az Egyéb tartósan adott kölcsön sorba kell átrendezni.

Az átrendezést a főkönyvi számlák megnyitása után természetesen könyvelni is kell. (Biztosan nem adok forradalmian új tippet azzal, hogy ennek során az új soroknak megfelelően új főkönyvi számlákat is meg kell nyitni.)

Az is,  - aki még mindig „velünk van”, és türelmét vesztve nem rohant le sírva a büfébe egy kávéért, közben arra gondolva, hogy miért is nem fogadott szót áldott emlékezetű Margit nagynénjének, és lett inkább gyógyszerész - , tudja, hogy ez az átrendezés komoly figyelmet, szakmai felkészültséget és nem utolsó sorban kiváló memóriát igényel, hiszen a tavalyi év gazdasági történésére is emlékeznie kell a könyvelőnek. Azért, hogy legalább ez utóbbival ne legyen gond, célszerű ezt az átrendezést a 2015. évi számviteli beszámoló elkészítésekor előkészíteni, és közvetlenül a főkönyvi számlák megnyitása után rögzíteni.

Most pedig lépjünk tovább: rendkívüli tételek megszűntetése!

RENDKÍVÜLI TÉTELEK MEGSZÜNTETÉSE

Ehhez hívjunk segítségül egy céges esetet!

A Növekszem Kft 2015-ben alapított új céget, az Aprócska Kft-ét. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átadtak egy tárgyi eszközt, amelynek könyv szerinti értéke 3 millió forint, a társasági szerződésben elfogadott, szakértői véleménnyel alátámasztott piaci értéke 3 millió 200 ezer forint. Ugyancsak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás részét képezte egy a Pirinyó Kft-ében lévő üzletrész, könyv szerinti értéken 1 millió, míg aktuális piaci (és a társasági szerződés szerint elfogadott) értéke 600 ezer forint. Az apportban továbbá szerepelt államkötvény is, amelynek könyv szerinti értéke 800 ezer forint, a társasági szerződésben rögzített értéke pedig 1 millió 200 ezer forint. Pénzbeli hozzájárulásként a Növekszem Kft 1 millió forintot utalt át. 

Kiindulópontunk – a Növekszem Kft 2015. évi könyvelési adatai - szerint a rendkívüli ráfordítások között 4 millió 800 ezer forint, míg a rendkívüli bevételek között 5 millió forint szerepel. 

Az átrendezésnél egyrészt figyelembe kell venni, hogy milyen eszközök apportálása történt, másrészt azt is, hogy 2016-ban az előző évi adatok között már nem lehet külön szerepeltetni a bevételeket, illetve a ráfordításokat, csak azok különbözete jelenhet meg.

A Növekszem Kft által átadott apport eszközei három csoportba sorolandók, az átrendezéshez eszközcsoportonként kell a fentebb említett különbözetet megállapítani, azaz

• a tárgyi eszköznél bevételi többlet 200 ezer Ft,
• az üzletrésznél ráfordítástöbblet 400 ezer forint, míg
• az államkötvénynél bevételi többlet 400 ezer Ft a szóban forgó különbözet. 

(Az üzletrészt is, az államkötvényt is a befektetett pénzügyi eszközök között mutatta ki a cég.)

Lássuk a medvét, azaz a 2016-ra „szelídített” adatokat 

A tárgyi eszköz részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő vagyontárgy, ezért a 200 ezer forintos bevételi többletet az egyéb bevételek között kell a 2016. évi beszámoló eredmény-kimutatásában az előző évi adatok között kimutatni.

Az üzletrész a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, ezért a 400 ezer forintos ráfordítástöbbletet a részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség sorban kell szerepeltetni az előző évi adatok között.

Az államkötvény a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, ezért a 400 ezer forintos bevételi többletet a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség sorban kell kimutatni az előző évi adatok között.

Abban az esetben, ha a Növekszem Kft az üzletrészt, az államkötvényt is a forgóeszközök között szerepeltette volna, akkor a vázolt megoldás annyiban változik, hogy a fentiek szerinti ráfordítástöbbletet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a bevételi többletet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kellene kimutatnia.

Összefoglalva a bemutatott esetet: 2015-ben a társaságalapítás miatt rendkívüli ráfordításként elszámolt 4 millió 800 ezer forint és a rendkívüli bevételként elszámolt 5 millió forint a 2016. évi eredmény-kimutatásban előző évi adatként

• egyéb bevétel lesz 200 ezer forinttal,
• részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség lesz 400 ezer forinttal,
• befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség lesz 400 ezer forinttal.

Végezetül, kontírozunk is egy cseppet, de már csak az írás folytatásában!