Keresőtevékenység az ápolási díj folyósítása alatt

MIKOR JÁR AZ ÁPOLÁSI DÍJ?

Mielőtt rátérnénk a keresőtevékenységre, és ez alapján fizetendő tb közterhekre, tekintsük át, hogy mikor és milyen mértékben jár az ápolási díj!

Az ápolási díj egy olyan szociális juttatás, amely annak a nagykorú személynek adható, aki otthon ápolja az állandó vagy tartósan gondozásra szoruló beteg hozzátartozóját. Az ápolási díj mértéke az ápolási díj típusa alapján változik. Erre tekintettel az alábbi esetben és mértékben jár az ápolási díj:

• Súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása esetén az ápolási díj havi 29 500 forint. 
• Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén - ha kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételei nem állnak fenn -, emelt összegű ápolási díj állapítható meg, amelynek mértéke havi 44 250 forint.
• A legmagasabb összegű ellátás a kiemelt ápolási díj, amely havi 53 100 forint mértékű.

Meg kell említeni, hogy az ápolási díj folyósítása szolgálati időnek minősül, ezért az ápolási díjban részesülő személy nyugdíjjárulékot fizet. 

 

MILYEN KORLÁTOZÁSSAL LEHET DOLGOZNI AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT?

A fenti ápolási díj folyósítására többek között akkor nem lesz jogosult a hozzátartozó, ha olyan keresőtevékenységet folytat, amelynek munkaideje a napi 4 órát meghaladja. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja az ápolási díjban részesülő, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem, illetve nehezen mérhető.  Azaz lehet keresőtevékenységet folytatni az ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát – kivéve az otthoni munkavégzést – nem haladhatja meg.

MIT FOGLAL MAGÁBA A KERESŐTEVÉKENYSÉG?

A szociális törvény alapján a keresőtevékenység munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyeket nem minősít keresőtevékenységnek a törvény, így ez esetben a fenti időkorlát sem érvényesül. 

Azaz, minden időkorláttól mentesen végezhető az olyan tevékenység, amelyért tiszteletdíj jár, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg. Ugyancsak nem lesz keresőtevékenység a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Továbbá szintén nem minősül keresőtevékenységnek, az önkéntesnek a fogadó szervezet által adott juttatás, a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.

MUNKAVISZONY ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT

A munkaviszony esetén a kiindulási szabály az, hogy munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Ápolási díj melletti munkavégzéskor a munkabérből levonásra kerül a 16 % személyi jövedelemadó-előleg, a 10 % nyugdíjjárulék, a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, és a 1,5 % munkaerő-piaci járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. 

 

EGYÉNI-, TÁRSAS VÁLLALKOZÁS AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT

1997. évi LXXX. törvény szerint az egyéni-, társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély és az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. 

Azaz az ápolási díj folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyban dolgozó személy a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Míg a 16% személyi jövedelemadó előleg alapja a vállalkozásból származó jövedelem, addig a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok után meg kell fizetni, azaz a 

• 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből, míg 
• a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.

Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a tb közterhek alapja.

Megjegyzés: a fentiek vonatkozásában minimálbér havi bruttó 105 000 forint, de legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó 122 000 forint.

Végezetül elősegítve a fentiekben leírtak áttekinthetőségét, az alábbi táblázatban összegezzük az ápolási díj folyósítása alatt folytatott munkaviszonyon, egyéni-, illetve társas vállalkozáson alapuló tb közteherfizetést.