Jogszabályváltozások 2011. szeptember 1-től

Mint arról már korábban beszámoltunk, több jogszabály is életbe lép, illetve megváltozik 2011. szeptember 1-től.
Emlékeztetőül tekintsük át a legfontosabb változásokat!

1., 2011. szeptember 1-én hatályba lép a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, ismertebb nevén a chipsadó.
Az adókötelezettség a következő élelmiszerekre vonatkozik:
•    üdítőitalok (ha azok gyümölcstartalma nem éri el a 25 százalékot, hozzáadott cukortartalma pedig meghaladja az 8g cukor/100 ml mennyiséget)
•    energiaitalok (olyan üdítőitalok, amelyek hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10mg koffein/100 ml mennyiséget)
előrecsomagolt cukrozott készítmények (ha cukortartalmuk meghaladja a 25 g cukor/100 g, csokoládék esetében a 40g cukor/100 g mennyiséget)
•    sós rágcsálnivalók (snackek) (ha a sótartalmuk meghaladja az 1g só/100 g - kenyér és pékáru kivételével)
•    ételízesítők (ha sótartalmuk meghaladja az 5g/100 g értéket, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget).
Az adókötelezettség már az első értékesítésnél hatályba lép, ha ennek teljesítési helye Magyarországon történik.
Bővebben >>

2.,  Szigorodnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésének szabályai. Szűkre szabottan lesz jogos a külföldi rendszám használata.
A használat jogosságát a jármű üzembentartója vagy vezetője a közúti ellenőrzés során közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni. Ennek hiányában a jármű rendszáma és a forgalmi engedély a helyszínen bevonható, illetve végső soron 800 000 forintig terjedő bírsággal sújtható az üzembentartó vagy a vezető.
Bővebben >>

3., Beépül a lakásfenntartási támogatásba a szociális alapú gáz-és távhő-ártámogatás. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzatokon keresztül lehet igényelni, és része lesz az eddigi fűtési támogatás is, amit a fával, szénnel, vagy más módon fűtők is igényelhetnek - a rezsitartozás nem akadály.
Bővebben >>

4., Megkezdi működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). Az állami tulajdonban lévő nonprofit társaság egyetlen állami szervezetként irányítja a jövőben a termékdíj-köteles hulladékok begyűjtését és hasznosítását.
Bővebben >>

5., Életbe lép az álláskeresési ellátás változására vonatkozó jogszabályi módosítás.
Szeptember elsejétől az álláskeresési járadékra az a nyilvántartott álláskereső lesz jogosult, aki az álláskeresővé válását megelőzően rendelkezik legalább 360 nap munkaviszonnyal, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal, amely után a munkaerő-piaci járulékát megfizetették, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát ajánlani.
Az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, maximum a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap lesz. A közfoglalkoztatási ideje alatt a járadék folyósítását szüneteltetik.
A járadék összegének kiszámítási módja nem változott. Az ellátás mértékének maximális összege viszont változik: korábban az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbér 120 százaléka volt a folyósítás első időszakában, ez maximum 91 napig járt.
Szeptember elsejétől az álláskeresési járadék maximum a minimálbér összege lehet a járadék folyósításának teljes időtartamára.
Bérpótló juttatásban - ennek neve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változik -, az részesülhet, akik részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg. Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, "a felajánlott munkát, ide értve a közfoglalkoztatást is a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonnal el kell fogadnia".
Kapcsolódó hír >>

6., Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény 2011. szeptember 1-ével módosította az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Eütev.). A változás szerint az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenő időre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően ki kell adni (kompenzáló pihenőidő).