Társadalombiztosítási járulék alól mentes jövedelmek

Vannak olyan jövedelmek, amelyek ugyan a társadalombiztosítási jogviszonyhoz kapcsolódnak, de nem képezik a társadalombiztosítási járulék alapját. Az alábbi cikkben összeszedtem azokat a juttatásokat, amelyek után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.

Hat olyan jövedelmet tudunk elkülöníteni, amelynél a biztosítási jogviszonyban álló személy által megszerzett jövedelem, juttatást után nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ezek a következők:

1. A foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege.

A foglalkoztató megállapíthatja az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:

• csecsemőgondozási díj,
• gyermekgondozási díj,
• táppénz,
• örökbefogadói díj,
• baleseti táppénz.

A fenti ellátásokból a gyermekgondozási díj (gyed) olyan ellátás, amely ugyan nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját, de ezen ellátásból 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell levonni, tekintettel arra, hogy ezen ellátás folyósításának az ideje a szolgálati időnél figyelembevételre kerül.

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára többek között megállapítható

• az időskorúak járadéka,
• foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
• egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
• gyermekek otthongondozási díja,
• fejlesztési foglalkoztatási díj.

A fenti ellátások kapcsán is figyelemmel kell lenni arra, hogy vannak olyan szociális ellátások, amelyek folyósítási ideje szolgálati időt képez, és ezért ezen ellátásokból nyugdíjjárulékot kell levonni. Ezek az alábbiak:

• ápolási díj,
• gyermekek otthongondozási díja,
• fejlesztési foglalkoztatási díj.

2. Nem mindegy, hogy egy juttatás milyen jogcímen kerül kifizetésre. Ha például valaki egy perben elmaradt munkabért, vagy végkielégítést igényel, akkor számolni kell azzal, hogy ezek olyan jövedelmek, amelyekből társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ugyanakkor, ha perben az igény jövedelmet pótló kártérítésként, vagy keresetpótló járadékként kerül megjelölésre, akkor ezen jövedelmek nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.

3. Ugyancsak mentes a társadalombiztosítási járulék alól a szerzői joghoz, a szabadalomhoz, hasznosításhoz, vagy az oldalamhoz kapcsolódó juttatások jelentős része. Ennek keretében nem kell társadalombiztosi járulékot fizetni

• a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására, a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány, a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta, a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díjra; valamint
• a találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjra,
• a szolgálati és alkalmazotti növényfajta, a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, a feltalálót és a szerzőt megillető díjakra.

4. Amennyiben akár egy munkabér, akár egy megbízási díj, vagy a vállalkozó díja késedelmesen kerül kifizetésre, akkor a késedelmes fizetés kapcsán kamat megfizetése kerülhet sor. A késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat szintén nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.

5. Figyelemmel kell lenni arra, hogy azon a jövedelemből, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban nem állt fenn biztosítási jogviszony - függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától - nem kerülhet sor társadalombiztosítási járulék levonására.

6. Végezetül meg kell említeni, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját az alábbi egészségkárosodási keresetkiegészítés, illetve járadék.

Nem kell tehát társadalombiztosítási járulékot levonni a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, a rendvédelmi egészségkárosodási járadékból, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, honvédelmi egészségkárosodási járadékból, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésből és egészségkárosodási járadékból. Ugyanakkor – hasonlóan a gyermekgondozási, vagy az ápolási díjhoz - a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése kapcsán nyugdíjjárulékot kell vonni a fenti ellátásokból.