Itt van az ősz, itt van újra – adócsomag tervezet 2019.

Már a parlament előtt az őszi adócsomag, amelyből várhatóan november végén lesz elfogadott joganyag. A törvényjavaslatban foglaltak alapján az alábbiakra számíthatunk.


A szép hosszú címet - T/2931. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról – viselő adócsomag lényegében egyetlen, az adózást érintő „fontosabb” jogszabályt sem hagyott változás nélkül: kisebb-nagyobb igazításon mindannyian átestek.

Első lépésben a törvényjavaslat általános indokolását vesszük górcső alá, de a későbbiekben a tervezett változásokat részletesebben, adónemenként is megvizsgáljuk.

A személyi jövedelemadót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintően a javaslat elsősorban technikai, a jogalkalmazói visszajelzéseken alapuló módosításokat tartalmaz, illetve olyan változtatásokat, amelyeket a más ágazati jogszabályokban tervezett módosítások indokolnak.
Az előbbire példa, hogy a javaslat a különleges jogosítvánnyal rendelkező szervezetnél tisztséget betöltő magánszemélyek utazásaival egészíti ki a hivatali, üzleti utazás Szja tv. szerinti fogalmát, míg utóbbira a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő módosítás.
Eszerint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi
CLIII. törvénnyel való összhang biztosítása érdekében a javaslat pontosítja azt a rendelkezést, amely a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségének nyilvántartását megalapozó dokumentumokról rendelkezik.

A törvényjavaslat a kisvállalati adót érintően is rögzít az uniós joggal való harmonizációt szolgáló rendelkezéseket is, továbbá egyes hivatkozásokat is pontosít.

Az általános forgalmi adót érintő módosítások alapvetően jogharmonizációs célú
módosítások. Lássunk erre is egy példát!
Mint ismeretes, már a „korábbi” adócsomag - az ennek alapján elfogadott 2018. évi XLI. törvény - ültette át az Áfa tv-be a 2016/1065/EU tanácsi irányelv rendelkezéseit az utalványok áfa kezelésére vonatkozóan. Az irányelv azonban nem rendelkezik az ellenérték fejében beszerzett, de ingyenesen továbbadott egycélú utalványok kezeléséről. A javaslat ezért kiegészíti a már beiktatott rendelkezéseket oly módon, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az utalvány beszerzésekor az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

A jövedéki adót érintő módosítások elsősorban adóigazgatási tárgyúak (egyértelműsítő és egyéb módosítások), illetve adminisztrációcsökkentési célúak, továbbá a kereskedelmi gázolaj esetében az uniós adóminimumnak való megfelelést szolgálja.
Az adminisztrációs terhek csökkentését célzó intézkedések közt említhetjük, hogy – a jövedéki adóról szóló törvényben - megjelenik az az egyértelműsítő új szabály, hogy a hivatalból megkapott adatváltozásokat (székhelyváltozás, cégnévváltozás) automatikusan vezeti át a hatóság az engedélyeken és hatósági nyilvántartásokon.

Az illetéktörvény módosítása az európai uniós joganyaggal való jogharmonizációt, a
büntetőeljárási törvény és a polgári eljárási törvény szabályozási koncepciójához igazodó
illetékszabályok megteremtését, valamint az eljárási illetékfizetés rendjének pontosítását
szolgálja. Például a büntetőeljárást érintő módosítás– a javaslat szerint -, hogy azokban az eljárásokban, amelyekben a bíróság a beadványt visszautasítja, illetve az eljárást azért szünteti meg, mert a beadványt vissza kellett volna utasítani vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti eljárás-megszüntetési ok következett be, illetve a fél az elektronikus kapcsolattartás szabályait megszegte, a mérsékelt illeték megfizetése helyett illetékmentesség érvényesíthető.

A társasági adótörvény módosítása is az uniós joggal való harmonizációjáról és ehhez
kapcsolódóan jogharmonizációs rendelkezések bevezetéséről gondoskodik.
Ezek jellemzően a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok (2016/1164 tanácsi irányelv) hazai joganyagba való átültetését jelentik, illetve a szabályok kiegészülnek az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó rendelkezésekkel. Ezen felül kamatlevonás-korlátozási szabályok is bekerülnek a törvénybe, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is kiegészítésre kerül.
További módosítások rendelkeznek a versenyképességet várhatóan jelentős mértékben javító csoportos társasági adóalanyiság bevezetéséről, a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek támogathatóságáról a 2019/2020-as támogatási időszaktól, a sporttámogatással kapcsolatos összeszámítási szabály technikai pontosításáról, a mobilitási célú lakhatási támogatás kedvezményének kivezetéséről, a K+F tevékenység kedvezményének szociális hozzájárulási adót illető módosítását követve a veszteségelhatárolás korlátozásának törléséről.

A törvényjavaslat érdekessége, hogy a szociális hozzájárulási adóról 2019. január 1-jén hatályba lépő új törvény pontosításai is szerepelnek benne. Továbbá a kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltja egy jobban célzott adókedvezmény a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény.
Az idősebb, de még aktív korú, a közszférából – a kormányzati létszámgazdálkodás kapcsán – elbocsátandó munkavállalók versenyszférában való elhelyezkedését segíti a javaslat szerint, az őket jövőben foglalkoztatni kívánó munkáltatók által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény.

A társadalombiztosítást érintő módosítások célja egyfelől a szociális biztonsági
egyezményekkel való összhangjának megteremtése, továbbá pontosító szabály beiktatása a nyugdíjas foglalkoztatottak adó- és járulékmentesítéséhez kapcsolódó 2019. január 1-jén hatályba lépő szabályokhoz.

Az adóigazgatási eljárásrendet érintő módosítások a 2018. január 1-jén hatályba lépett törvények gyakorlati alkalmazását elősegíteni hivatott pontosító jellegű, jogalkalmazást segítő rendelkezések, valamint jogtechnikai javaslatok.

Az adóigazgatási rendtartást érintően a javaslat bevezeti - a veszteségesen működő gazdasági társaságok kötelező adóhatósági ellenőrzését előíró rendelkezéseket, továbbá
módosítja a biztosítási intézkedés és az ideiglenes biztosítási intézkedés időtartamát és azt, hogy meddig lehet a zárolt fizetési számláról kifizetést engedélyezni.

Adózás rendje kapcsán a törvénymódosítás adminisztrációs könnyítést vezetne be azzal, hogy törli a munkáltató/kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatok tekintetében.
A javaslat szerint a továbbiakban - a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel - a nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást az adóhatóságtól és a vámhatóságtól, továbbá a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek is csak az ügyészség engedélyével vehetnek át adatot az adóhatóságtól.
Továbbá a javaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2019. január 1-jétől hatályos rendelkezéseivel összhangban pontosítja az adótanácsadókra, adószakértőkre vonatkozó hatósági eljárások szabályainak kormányrendeleti szintre emeléséhez szükséges rendeletalkotási felhatalmazásokat, illetve hivatkozásokat.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások tárgyában a törvény eddig nem tartalmazott rendelkezéseket a végrehajtási eljárás során elkésve benyújtott jogorvoslati kérelmek esetében előterjeszthető igazolási kérelmekkel kapcsolatban. Ezért korábban az igazolási kérelem benyújtását érintően a törvény háttérjogszabályainak figyelembevételével kellett eljárni. Az igazolási kérelemmel kapcsolatos határidők jogalkalmazók számára egyértelműbb szabályozása érdekében a javaslat meghatározza az igazolási kérelem benyújtási határidejét és annak kezdeti időpontját.
Annak érdekében, hogy az ún. tárgykörözéssel kapcsolatos végzések ellen benyújtott fellebbezések ne akadályozzák a végrehajtás eredményességét, a javaslat rögzíti, hogy a tárgykörözést elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
Továbbá a végrehajtható okiratok köre kiegészül a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti, a kisadózók személyét és ezek biztosítási jogviszonyát és mindezek változását érintő bejelentéssel.

Az üzletág átruházással kapcsolatban a számviteli törvény meghatározza az üzleti vagy
cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték fogalmát, ugyanakkor a jelenleg hatályos szöveg nem tartalmaz előírást az üzletág fogalmára.

Tekintettel arra, hogy gazdasági tartalmát illetően jelentős különbség van az egyedi eszközök értékesítése, valamint tartozások átvállalása és az üzletág átruházása között, ezért indokolt az üzletág fogalmát, valamint az üzletág átruházás elszámolási szabályait a számviteli törvényben meghatározni.
Lényeges, hogy az üzletág átruházás javasolt új elszámolási szabályai figyelembe veszik a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) által alkalmazott szabályokat is.

A javaslat ezen túlmenően egyértelműsíti az adózási szabályok szerint bevételi nyilvántartást vezető vállalkozóknál a számviteli törvény hatálya alól történő kikerülés és visszakerülés esetén az üzleti év időtartamát, amelyről a beszámolót kell készíteni.
E mellett a javaslat a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi szabályaival
összefüggésben technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.

A javaslat az Európai Unió szabályaival való szorosabb összhangot kívánja megteremteni a könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintő kötelező rotációs szabályok vonatkozásában.
Ennek keretében a javaslat a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók,
könyvvizsgáló cégek által teljesített könyvvizsgálati megbízásokra vonatkozó 8 éves
korlátozást hatályon kívül helyezi (az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott 10 éves rotációs periódust megengedő szabályt kell alkalmazni). A javaslat ekképpen hozzájárul az egységes európai uniós jogszabályi szintű környezet megteremtéséhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, illetve könyvvizsgálóik tekintetében.

Továbbá a javaslat kiegészítő eljárási szabályokat tartalmaz a kamarai tag könyvvizsgálók tagsági jogviszonyának megszüntetésére, illetve a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásból való törlésére vonatkozóan, valamint pontosítja azon adatok körét, amelyeket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara köteles szerepeltetni a kamarai tag könyvvizsgálókról és könyvvizsgáló cégekről az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban.

Egyebekben a javaslat módosításokat fogalmaz meg
- A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
- felhasználásáról szóló törvény kapcsán,
- a pénzügyi szervezetek különadóját érintően, valamint
- az energiaellátók jövedelemadó-alanyiságát megelőző időszakról származó terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt kimutatott bevétel adóalapból történő levonását, továbbá
- a pénzügyi tranzakciós illetéktörvénnyel összefüggésben, valamint
- a nemzetközi adóügyi együttműködéshez és a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódóan és
- a vámigazgatás területét (készpénztörvény, vámtörvény) érintően is.

A vázolt változásokra későbbi cikkeimben részleteikben is visszatérek.