Foglalkoztató teendői munkabaleset esetén
Szervezett munkavégzés keretében nem ritka, hogy a munkavállalót baleset éri. Az alábbi cikkben bemutatom, hogy miként határozza meg a balesetet a törvény, továbbá milyen teendői vannak a foglalkoztatónak egy már bekövetkezett munkabaleset esetén.
A baleset fogalmát a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény határozza meg. Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
A fenti meghatározásban minden szónak nagy jelentősége van. Tehát, akkor beszélhetünk balesetről, ha az a sérült akaratától független, azaz az öngyilkosság nem tekinthető balesetnek. Továbbá a baleset akkor áll fenn, ha egyszeri külső hatás hozza azt létre, azaz a munkavállaló agyvérzése nem eredményezi a baleset létrejöttét. Fontos továbbá, hogy hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következzen be a baleset, és annak eredményeként valamilyen sérülés, mérgezés, egészségkárosodás, netán halál álljon be. Ha tehát valaki egy széken átesik, de az esés következtében semmilyen sérülést nem szenved, akkor nem beszélhetünk balesetről.
Külön kategóriát képvisel a balesetek között a munkabaleset. Munkabalesetnek az a baleset minősül, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Azaz a munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Milyen teendője van a munkáltatónak a munkabaleset kapcsán?
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti a balesetet munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.
Megjegyzés: A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.
A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Kiemelten fontos, hogy a súlyos munkabalesetet (pl: halálos munkabaleset, maradandó károsodással járó munkabaleset) a munkáltató köteles a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni.
A munkáltatónak a munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére. A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
A munkáltató a munkabalesetek esetén a sérült, megbetegedett munkavállaló személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.
Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet
a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
a halált, illetve a 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató munkavállalójának a fenti pontban foglalt munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának;
munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.
Súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen:
a meghallgatási jegyzőkönyveket,
a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
fényképfelvételeket, videófelvételeket,
a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. Ha sérült meghalt, vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, akkor a hozzátartozója is eljárhat helyette.