Foglalkoztatás-felügyelet által ellenőrzött alaki-, tartalmi-, és tájékoztatási kötelezettség

2021 márciusában lépett hatályba 115/2021. (III. 10.) kormányrendelet, amely rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési feladata kiterjed többek között a munkaviszony alakszerűségére, a munkaviszony kötelező tartalmi elemeire, és a foglalkoztató, valamint a 2012. évi I. törvény (Mt.) 297. §-a szerinti jogosult írásbeli tájékoztatási kötelezettségére. Az alábbi cikkben a fenti kötelezettségeket tekintjük át.

Elsőként kezdjük az áttekintést az alaki követelménnyel.

A munkaviszony esetén mindig az írásbeliség érvényesül. Igaz ez a munkaviszony megkötésére, módosítására és megszüntetésére is. A munkaviszony létrejötte kapcsán az Mt. a következőképpen rendelkezik: „A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.”

Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:

A munkaszerződésnek vannak kötelező tartalmi részei, amelyek a következők:

• a munkáltató és a munkavállaló személyes adatai


• a munkavállaló személyi alapbére


• a munkavállaló munkaköre.

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 200 000 forint, hetibér alkalmazása esetén bruttó 45 980 forint, napibér alkalmazása esetén bruttó 9 200 forint, órabér alkalmazása esetén bruttó 1 150 forint. Legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 260 000 forint, hetibér alkalmazása esetén bruttó 59 780 forint, napibér alkalmazása esetén bruttó 11 960 forint, órabér alkalmazása esetén bruttó 1 495 forint.

A munkaszerződés másik kötelező tartami eleme a munkavállaló munkaköre. A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalót tájékoztassa a munkakörébe tartozó feladatokról. Fontos, hogy ez a tájékoztatás nem lehet általános jellegű, azaz a munkavállalónak ismernie kell, hogy milyen munkákat kell elvégeznie. A munkakörbe tartozó feladatok a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.

Sokan gondolják azt, hogy a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét, és a napi munkaidőt. Ez azonban így nem igaz. Ha határozott időre jön létre a munkaszerződés, vagy ha a munkavállaló a munkáját nem a szokás szerinti helyen végzi, vagy a foglalkoztatás részmunkaidőben történik, akkor azt tényleg rögzíteni kell a munkaszerződésben. Egyéb esetben az Mt. külön rendelkezik arról, hogy mit kell érteni munkaviszony időtartama, a munkavégzés helye, a napi munkaidő alatt, ha ezekre a munkaszerződés nem tér ki. Azaz az Mt. alapján

• a munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.


• a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.


• a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

Írásbeli tájékoztatás:

Az írásbeli tájékoztatás nem része a munkaszerződésnek, ez egy egyoldalú, jogszabályban előírt kötelező közlés. Amennyiben az alábbi kérdésekről a munkaszerződés nem rendelkezik, akkor a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

• napi munkaidőről*,


• az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról*,


• a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról*,


• a munkakörbe tartozó feladatokról,


• a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól*,


• a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól*,


• arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint


• a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

A *-gal jelölt fenti kérdésekben a tájékoztatás úgy is megvalósulhat, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseire, paragrafusaira hivatkozik a munkáltató.

Megjegyzés: Ha a fenti adatokban, vagy a munkáltató megnevezésében, illetve lényeges adataiban változás áll be, akkor ezekről a változásokról is 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkáltónak a munkavállalót.

Külön szabály vonatkozik a külföldi munkavégzésre. 15 napot meghaladó, külföldön történő munkavégzés esetén a fenti tájékoztatáson túl ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni legkésőbb 7 nappal a külföldre való kiutazás előtt

• a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,


• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,


• a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá


• a hazatérésre irányadó szabályokról.

Megjegyzés: Nem terheli a munkáltatót a fenti tájékoztatási kötelezettség – kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatást -, ha a munkaviszony tartama az 1 hónapot nem haladja meg, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

Végezetül meg kell említeni a bevezetőben is említett, Mt. 297. §-a szerinti írásbeli tájékoztatási kötelezettséget. Ez a tájékoztatási kötelezettség az alábbit foglalja magába:

Ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki, mert munkáltató székhelye vagy önálló telephelye nem Magyarország területén van, akkor ennek ellenére is a magyar jog szabályait kell alkalmazni az alábbiak kapcsán:

• a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,


• a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,


• a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege,


• a munkaerő-kölcsönzésnek a 214–222. §-ban meghatározott feltételei,


• a munkavédelmi feltételek,


• a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá


• az egyenlő bánásmód követelménye,


• a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei,


• Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke.

Mindezek alapján a következő tájékoztatási kötelezettség áll fenn a már említett Mt. 297. §-a alapján: „A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót a fenti munkafeltételekről. Amennyiben a kölcsönbeadó a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarország területén munkavégzésre ideiglenesen átengedi, a kölcsönvevő köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót a munkafeltételek és a díjazás tekintetében alkalmazandó foglalkoztatási feltételekről.”

A külföldi munkáltató felelős személyt jelöl ki foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a kiküldött munkavállalók kapcsán adott dokumentumok küldéséért és átvételéért. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot.