Bonyolultan egyszerű - az egyszerűsített foglalkoztatásban gyakran elkövetett hibák

A mezőgazdaságban ősszel sincs pihenő: be kell takarítani a szántóföldi növényeket, elő kell készíteni a talajt az őszi vetésekhez, és a szerves trágyát is ki kell hordania földekre. Ehhez pedig munkaerő is kell, amit sokszor idénymunkások foglalkoztatásával oldanak meg a gazdák.

Az erre lehetőséget adó egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai – T1042E benyújtása, kereseti és létszámkorlátok – mintegy tíz éve változatlanok, az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján a munkaadók mégis hajlamosak bizonyos hibákat újra és újra elkövetni az alkalmi- és idénymunkások alkalmazásakor.

A NAV minden érintett okulására csokorba szedte ezeket a bizonyos hibákat, hiányosságokat és honlapján az „Ügyféliránytű” pontban közé is tette e listát: https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/tudjon_rola/visszatero-hibak-az-egyszerusitett-foglalkoztatasban

Nézzük, mire kell a munkaadóknak különösen figyelniük!

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik, így a munkaadó akkor jár el szabályosan, ha a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a foglalkoztatottat.

Ebből értelemszerűen az is következik, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás előfeltétele, hogy a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig a szükséges adatokat bejelentse, vagyis a bejelentés utólag – a munkavégzés megkezdését követően – már nem pótolható.

Ha a munkaadó nem tesz eleget a foglalkoztatott előzetes bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének, akkor az érintettet nem az egyszerűsített foglalkoztatással, hanem az általános szabályok szerint foglalkoztatott személyként – vagyis munkavállalóként – kell bejelentenie. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ilyenkor nem alkalmi- vagy idénymunkásról beszélünk, hanem egy rövid időtartamú munkaviszony keretében foglalkoztatottról, akit a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kell bejelentenie a munkaadónak.

Ha a foglalkoztató e bejelentési kötelezettségének sem tesz eleget, akkor viselnie kell a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó hátrányos jogkövetkezményeket.

E körbe tartozik például az is, hogy a „rendezetlen munkaügyi kapcsolatok” miatt a foglalkoztató költségvetési forrásokból nem kaphat támogatásokat.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint igyekezne munkaerőgondjain enyhíteni a munkáltató, akkor célszerű előtte alaposan tanulmányoznia az adófolyószámla kivonatát is. Ugyanis az, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, szja-előleg adónemeken, a tartozás teljes kiegyenlítéséig további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult.

Fontos, hogy a munkáltató ilyen esetben csak és kizárólag a teljes fennálló tartozás megfizetésével válik ismét jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatásra, nem elegendő, ha tartozása továbbra megmarad, csak éppen 300 ezer forint alá csökken.

Ha a munkáltató a fennálló tartozása ellenére is egyszerűsített foglalkoztatással jelentett be és alkalmazott munkavállalókat, akkor utólag ezeknek a személyeknek a jogviszonyát át kell minősíteni munkaviszonnyá.

Ilyen esetben a magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a ’T1041-es adatlapon be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás után, valamint ezzel párhuzamosan a ’08-as jelű járulékbevallásokon korábban bevallott adatokat önellenőrzéssel kell helyesbíteni.

Az önellenőrzés ez esetben azt jelenti, hogy az adott magánszemélyek egyszerűsített foglalkoztatása után bevallott közterheket törölni kell, és ezzel egyidejűleg a bérszámfejtés alapján a megállapított szja-előleget és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani pótlólag.

A jogviszonyok önkéntes, utólagos rendezése időigényes és többletköltséget is jelent a munkáltatóknak, de így még mindig jobban járnak, mintha adóellenőrzés során derül fény a mulasztásra! Ha a NAV revizorai állapítják meg az adókülönbözetet, az adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is jár.

Az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltatóknak ezért is érdemes figyelmet fordítaniuk arra, hogy adófizetési kötelezettségüket határidőben és pontosan teljesítsék, hátralék rövid ideig se keletkezzen az adószámlájukon. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatók.

Az adóhatóság tájékoztatója ugyan nem tért ki rá, de okoz fejtörést az alkalmi munkásokat foglalkoztatóknak az Efotv. azon szabályának értelmezése, amely az egy naptári napon az e keretek között alkalmazható munkavállalók létszámát a munkaadó átlagos statisztikai létszámától függően határozza meg.

Mielőtt erre rátérnénk, fontos tisztázni az alkalmi munkavállaló és az idénymunkás fogalma közötti különbségeket! Bár hétköznapi értelemben akár egymás szinonimájaként is használhatjuk e kifejezéseket, az Efotv. értelmezésében koránt sem mindegy, hogy valaki alkalmi munkára vagy idénymunkára szerződik-e.

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Ezzel szemben, a mezőgazdasági idénymunka:

• a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá
• a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a tovább feldolgozás kivételével,
• feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Turisztikai idénymunka:

• a kereskedelemről szóló törvényben4 meghatározott, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
• feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Az Efotv. rendelkezései alapján, alkalmi munkánál az egyszerűsített munkaviszonyban, egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg:

• az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,
• 1-5 munkavállaló foglalkoztatásakor a 2 főt,
• 6-20 munkavállaló foglalkoztatásakor a 4 főt,
• 20-nál több munkavállaló foglalkoztatásakor a munkavállalói létszám 20 százalékát, a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi létszámát alapul véve.
• 
  

Ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszáma a mérvadó. A meghatározott napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeretet a következő naptári évre nem viheti át.

Nézzünk erre egy példát is!

Tegyük fel, hogy az Mt. hatálya alá tartozó, főállású személyt nem foglalkoztató munkáltatónál az éves alkalmi munkavállalói létszámkeret 2022-ben 365 fő.

Egyenlőtlen beosztás esetén a tárgyévben 365 nap alapulvételével munkavállalónként egy napot számítva több alkalmi munkavállalót is foglalkoztathat a munkáltató egy nap.

Azaz, ha a munkáltató főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor egy nap egy alkalmi munkavállalót vehet fel az év minden napján, de nem muszáj ezt a maximális létszámot egyenletesen – jelen esetben például az év minden egyes napján egyet-egyet – elosztva alkalmaznia.

Ezt a keretszámot a munkáltató belátása szerint oszthatja be, akár egy nap is alkalmazhat 365 embert, de akkor az év többi 364 napján az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint már senkit sem foglalkoztathat.

Ugyanakkor, ha a munkáltatónak a 365 napos kereten túlmenően több munkavállalóra van szüksége, úgy akár egy napos határozott időre is felvehet további munkavállalókat, teljes közteherfizetés mellett, vagyis az Mt. általános szabályai szerint.

Ezeket a korlátozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni

• a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá
• a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.