Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

A közelmúltban több sajtótermékben is megjelent, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tájékoztatása szerint 2022. október közepén „mintegy 141 000 olyan adós volt, akinek azért érvénytelenítették a Taj számát, mert hat hónapnál régebben tartozott az egészségügyi szolgáltatási járulékával.” Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miért kell a természetes személynek megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és kitérünk arra is, hogy mit eredményez a járuléktartozás miatti érvénytelen Taj szám.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik.

Ha valaki Magyarországon él, akkor a kötelező társadalombiztosítás keretében tb támogatottan jogosult a fenti egészségügyi szolgáltatásokra. Azonban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a tb támogatott egészségügyi szolgáltatás fedezetét meg kell fizetni. Mi is képezi az egészségügyi szolgáltatás fedezetét?

Az 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá tb támogatott egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. Ha valaki nem áll a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok egyikében sem, akkor az alábbi három járulékfizetések bármelyike fedezheti a tb támogatott egészségügyi szolgáltatásokat:

1. A kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél lehet megkötni az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér 50 százalékát (azaz havi 100 000 forintot) fizeti meg, míg egy nappali tagozatos külföldi állampolgárságú diák, vagy a kiskorú után a minimálbér 30 százalékát (azaz havi 60 000 forintot) kell havonta megfizetni.
2. Szintén az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi a költségvetés által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék. A központi költségvetés fizeti meg az egészségügyi szolgálatatás fedezetét például a Magyarországon élő nyugdíjasokon túl az óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló magyar diákok, hajléktalanok, fogvatartottak után.
3. Ha a természetes személy a Tbj. alapján nem biztosított, és nem kötött megállapodást egészségügyi szolgáltatásra, továbbá nincs olyan élethelyzetben, hogy a központi költségvetés fedezze az egészségügyi szolgáltatását, akkor azt saját magának kell megfizetnie. Ez a természetes személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék, amely jelen cikk tárgya is.

Tekintsük át, hogy mikor kell a természetes személynek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni!

A fizetési kötelezettség feltételei a következők: A természetes személy

• legyen belföldi*, továbbá
• megszakítás nélkül legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshellyel rendelkezzen Magyarországon, és
• ne rendelkezzen Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, valamint a Tbj. 3. §-a alapján ne legyen jogosult, továbbá
• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 29. § (9) bekezdése ** szerint, passzív jogon sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

*Belföldi:

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
• a hontalan.

** Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnt és ennek következtében fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor arra az Ebtv. 29. § (9) bekezdésében foglalt, passzív jogon nyújtott ellátást követően kerül sor. Passzív jogon nyújtott ellátás a következőt tartalmazza:

• A jogviszony, illetve az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha valaki egy éven át munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya szeptember 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik biztosítási jogviszonyba, továbbá nem tartozik a Tbj. 22. §-ában foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor szeptember 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 8 400 forint járulékot.
• Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45 naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt az érintett személy és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
• Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt például 10 napig állt fenn a munkaviszony, akkor a 10-dik naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, akkor a természetes személy köteles havi 8 400 forint (napi 280 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az adóhivatalnak, amelyet tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Megjegyzés: 2023. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 8 400 forintról (napi 280 forintról) havi 9 600 forintra (napi 320 forintra), azaz havi 1 200 forinttal (napi 40 forinttal) nő.

Hogyan is kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről az adóhivatal „Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2022” kiadványában olvasható a következő:

„2020. július 1-jétől a NAV automatikusan írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. A magánszemélynek tehát a járulékfizetést fő szabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz. Ha a NAV a járulékfizetést bármely okból nem írta elő, például, ha a fizetésre kötelezett magánszemély külföldről tért haza, vagy ha korábbi foglalkoztatója nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét, akkor a magánszemély

• legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) erre szolgáló menüpontjában online (https://onya.nav.gov.hu/#!/login) vagy
• NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) található’T1011U jelű adatlapon jelentkezhet be az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá…

A ’T1011U jelű adatlapot

• személyesen,
• postán, vagy
• Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani a NAV-hoz.”

Meg kell említeni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. Az átvállalást szintén a T1011U jelű adatlapon kell bejelenteni az adóhivatal felé. A járulékfizetés átvállalása az adóhivatal jóváhagyásával válik érvényessé.

Egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás kapcsán érvénytelen Taj szám:

Ha a természetes személy egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása meghaladja a hat havi összeget, akkor a beteg TAJ száma érvénytelenítésre került. Ez esetben a beteg csak az ellátás árának kifizetése mellett kaphat Magyarországon a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást.

Kérdésként merülhet fel, hogy miként kell eljárni a Taj szám érvénytelensége esetén a sürgős szükség körébe tartozó ellátásnál?

Sürgős szükség miatti ellátásokat a jogviszony (jogosultság) előzetes ellenőrzése nélkül is nyújtani kell, azaz ekkor az ellátás nem tagadható meg a TAJ szám érvénytelensége miatt. Sürgős szükség fennállása esetén nyújtott egészségügyi szolgáltatásért csak utólagos díjfizetés írható elő. Ez esetben a térítési díj összege a NEAK által fizetett finanszírozási díjjal megegyező összeg, de legfeljebb ellátási esetenként 750 000 forint lehet.

A hatályos szabály alapján, ha a beteg - akinek a Taj száma az egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás kapcsán érvénytelenítésre került - megfizeti a tartozását az adóhivatalnak, akkor ezen tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét. Azaz, ha a beteg Taj számának érvénytelensége alatt például igénybe vett az egészségbiztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatónál 1 400 000 forint összegben egészségügyi szolgáltatást, és megfizeti 2022. évben fennálló több, mint 6 havi egészségügyi szolgáltatási járuléktartozását, akkor ez a tartozásmegfizetés nem eredményezi azt, hogy a 1 400 000 forint mértékű ellátás árát visszakapja. Ennek pedig az az oka, hogy a beteg Taj száma a tartozás megfizetése kapcsán nem lesz visszamenőlegesen érvényes.