Bérpótlékok számfejtése a gyakorlatban

Munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a bérpótlékok számfejtése nem egyszerű dolog. Ez a törvény nem egyértelmű megfogalmazásából-félreértelmezéséből vagy az adott munkáltatónál alkalmazott munkarendek, munkaidő beosztások sokrétűségéből fakadhat.

Fontos szem előtt tartanunk, hogy a bérpótlékok elszámolásának alapja a munkaidő - és a pihenőidő nyilvántartása. Ezért különös figyelmet igényel ezen adatok pontos nyilvántartása, hisz ezekből a rendelkezésre álló adatokból fogjuk tudni megállapítani a törvény szerinti bérpótlékok pontos óraszámát.

A bérpótlék fizetésének alapvető szabályait már ismerjük, ebben a cikkemben a rendkívüli munkavégzés díjazásának számítását tekintjük át, példákon keresztül.

Rendkívüli munkaidő (Mt.143.§.) 

A rendkívüli munkavégzés szóban is elrendelhető, de a munkavállaló kérésére, illetve ha a kollektív szerződés előírja, írásba kell foglalni.

 Rendkívüli munkaidő esetei: 

• a munkaidő-beosztástól eltérő;
• a munkaidőkereten felüli;
• az egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő;
• az ügyelet tartama.

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ezt arányosan kell alkalmazni , ha: 

• a munkaviszony évközben kezdődött;
• határozott időre vagy
• részmunkaidőre jött létre.

A kollektív szerződés rendelkezései szerint a rendkívüli munkavégzés 300 óra lehet. 2019. január 1-től írásban – éves szinten – max. 400 óra túlmunka is vállalható. (Uniós előírás alapján legfeljebb 410 óra rendelhető el.) A munkavállaló az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást év végére írásban felmondhatja, de ez nem szolgálhat a munkáltatói felmondás alapjául.

 Díjazása: 2 tételből áll

• Rendkívüli munkaidőre járó munkabért ki kell fizetni (órabér)
• Ehhez kapcsolódó bérpótlék kifizetése, ami lehet 50% mértékű (ha a beosztás szerinti munkanapján dolgozik valaki) vagy 100%-os mértékű (ha munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra rendelik be)

A rendkívüli munkaidő számítása:

A havi alapbér számítási alapja: a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3) bekezdés).

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. §).

Példa – 50% pótlék:

Teljes munkaidős munkavállaló havi bruttó munkabére 400.000Ft, június hónapban a beosztástól eltérően, de beosztás szerinti munkanapján 4 órával többet dolgozott. Ekkor 4 órára számítjuk egyszer az alapbér arányos részét, másodszor pedig 4 óra túlmunkáért járó, 50 % mértékű bérpótlékot. 

Június hónapban ledolgozandó 21 munkanap = 168 óra.

1. alapbér 4 órára: (400.000 / 168) * 4 óra = 9.524Ft


2. túlmunka pótlék 4 órára: (400.000 / 174) * 50 % * 4 óra = 4.598Ft

Június havi bruttó bér: 400.000Ft + 9.524Ft + 4.598Ft = 414.122Ft

Példa – 100% pótlék:

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi bruttó munkabére 350.000Ft, június hónapban a beosztástól eltérően, szombaton (pihenőnapon) 8 órát dolgozott. A hónap többi munkanapján az általános munkarend szerint, minden munkanapon 8 órát dolgozott, egyéb bérpótlékra nem jogosult.

Ekkor 8 órára számítjuk egyszer az alapbér arányos részét, másodszor pedig 8 óra túlmunkáért járó, 100 % mértékű pótlékot. 

Júniusban ledolgozandó 21 munkanap = 168 óra.

1. alapbér 8 órára: (350.000 / 168) * 8 óra = 16.667Ft


2. túlmunka pótlék 8 órára: (350.000 / 174) * 100 % * 8 óra = 16.092Ft

Június havi bruttó bér: 350.000 Ft + 16.667Ft + 16.092Ft = 382.759Ft

Példa – részmunkaidős túlóra elszámolására:

Napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi bruttó munkabére 290.000Ft, május hónapban a beosztástól eltérően, de beosztás szerinti munkanapjain 12 órával dolgozott többet, mint a havi törvényes munkaidő. Ekkor 12 órára számítjuk egyszer az alapbér arányos részét, másodszor pedig 12 óra túlmunkáért járó, 50 % mértékű bérpótlékot, figyelembe véve a részmunkaidős foglalkoztatást.

Májusban 22 munkanap volt, általános munkarend szerint 22*6 = 132 órát kellett dolgoznia.

1.alapbér 12 órára: (290.000 / 132) * 12 óra = 26.364Ft

2.túlmunka pótlék 12 órára:(290.000 / 130,5) * 50% *12 óra = 13.333Ft

(Részmunkaidő esetén a 174 óra arányos részével számolunk:174 / 8 * 6 = 130,5 óra)

Május havi bruttó bér: 290.000 + 26.364 + 13.333 = 329.697Ft

Összegezve tehát:

• 50%-os bérpótlék jár, a

- munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben, munkanapon
- munkaidőkereten felül és
- elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.

• 100%-os bérpótlék jár, a

- munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történt munkavégzés esetén.

Bérpótlék elszámolás szabályai:

• a bérpótlékot a tárgyhavi bérrel együtt kell elszámolni; (pl.: 8-16 óráig van beosztva a dolgozó, de egyszer 8-19 óráig dolgozik – ekkor 3 órára túlóra jár, amit mindig havonta számolunk el),

• a munkaidőkereten és az elszámolási időszakon felüli, a többlet munkavégzést a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak zárását követően kell elszámolni. (:2022.05-06.hóban 2 hónapos munkaidőkeret esetén a törvényes munkaidő az általános munkarend alapulvételével 344 óra (176+168óra), a munkavállaló beosztása szerint 360 órát dolgozott, így 16 óra, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabály szerint kerül elszámolásra.)

Egyszerre több jogcímen válhat bérpótlékra jogosulttá a munkavállaló, ha a törvény nem rendelkezik másképpen. Például ha egy általános munkarendben (5 nap munka, 2 nap pihenőnap) foglalkoztatott munkavállalónak rendkívüli munkavégzésként vasárnapra rendelnek el túlmunkát, így egyszerre válik jogosulttá a 100%-os bérpótlékra, az 50%-os vasárnapi bérpótlékra, és természetesen a túlórák számának megfelelő órabérre is.

Példa:

Teljes munkaidős, általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló havi bruttó munkabére 480.000Ft, június hónapban a beosztástól eltérően, vasárnap (pihenőnapon) 8 órát dolgozott. A hónap többi munkanapján az általános munkarend szerint, minden munkanapon 8 órát dolgozott.

Ekkor 8 órára számítjuk az alapbér arányos részét, a 8 óra túlmunkáért járó 100 % mértékű pótlékot és 8 óra 50% mértékű vasárnapi pótlékot.

Júniusban ledolgozandó 21 munkanap = 168 óra.

1. alapbér 8 órára: (480.000 / 168) * 8 óra = 22.857Ft
2. túlmunka pótlék 8 órára: (480.000 / 174) * 100 % * 8 óra = 22.069Ft
3. vasárnapi pótlék 8 órára: (480.000 / 174 * 50% * 8 óra = 11.034Ft

Június havi bruttó bér: 480.000 Ft + 22.857Ft + 22.069Ft + 11.034Ft = 535.960Ft

Szabadidő kiadása

A szabadidő kiadásának lehetőségei:

• a rendkívüli munkavégzést követő hónapban;
• a felek írásbeli megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig;
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig adható ki.

Ez a szabály sok esetben akár mindkét félszámára előnyös lehet, ugyanakkor a gyakorló bérszámfejtők számára nem olyan egyszerű a kezelhetősége. Minden egyes dolgozó részéről szükség van a megállapodásra, amelyből a munkavállaló és a munkáltató közös akarata nyilvánvalóvá válik, azaz a rendkívüli munkavégzésért cserébe szabadidőt kap a munkavállaló. A rendkívüli munkavégzést nyilván kell tartani, valamint figyelemmel kísérni és nyilvántartani, hogy a következő munkaidőkeret végéig valóban megkapja a dolgozó azt a szabadidőt, ami a túlórák száma alapján jár részére. A nyilvántartásokat és a megállapodás(oka)t egy esetleges ellenőrzés alkalmával be kell mutatni a revizornak, alátámasztva a munkaidőkeret zárásakor történt elszámolással, amiből megállapítható, hogy nem lett kifizetve a munkavállaló részére a rendkívüli munkáért járó díjazás.

Ha a munkáltató hétköznapon végzett túlmunkát ad ki szabadidőben, akkor nincs egyéb fizetési kötelezettsége. Ha viszont 100%-os pótlékra jogosult a munkavállaló, a szabadidőn túl még 50% bérpótlékot is ki kell fizetnie.

Fenti esetekben a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

Munkaszüneti napra eső rendkívüli munkavégzés esetén azonban mindenképpen pótlék jár, szabadidővel nem kompenzálható.