Apasági szabadság - munkavállalói és munkáltatói szemszögből

Az EU-s irányelvekkel összhangban 2023. január 1-től megváltozott az apasági szabadság mértéke és módosult a fizetendő díjazás is.

A Munka Törvénykönyve 118.§ (4) szerint:

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

146. § (4) A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.

Nézzük kicsit részletesebben a törvényi előírásokat. A korábbi szabályozáshoz képest megduplázódott az igénybe vehető napok száma (ikrek esetén csak emelkedett). Ha az apának gyermeke születik, kérésének megfelelő időpontban kell a szabadságot kiadni, legfeljebb két részletben – betartva a születést követő jogvesztő kéthónapos határidőt.

Az apasági szabadságot nem lehet arányosítani. Azaz, ha év közben kezdődött a munkaviszony vagy a határozott idejű munkaszerződés a közeljövőben jár le, akkor is 10 munkanap apasági szabadságra jogosult a munkavállaló. Akkor is megilleti az apát a szabadság, ha éppen munkahelyet váltott – és gyermeke még az előző jogviszonya alatt született - természetesen csak az igénybe nem vett napokra.

A gyermeket örökbefogadó apukák is hasonló módon élhetnek ezzel a lehetőséggel, az ő esetükben az örökbefogadás véglegessé válásától számítandó a két hónapos határidő.

Erre az időszakra változatlanul távolléti díj illeti meg a munkavállalót, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő mértékű. Az apasági szabadság 5 munkanapjára távollétidíj, míg a hatodik munkanapjától a távollétidíj 40 %-a jár. A 40%-os mértékű díjazás kevésnek tűnhet, de ha összességében nézzük, a 10 napos időszakra átlagosan 70%-os eredményt kapunk.

Példa: az apának 2023.03.14-én gyermeke született, az apasági szabadság igénybevételéről munkáltatójának benyújtotta nyilatkozatát – közölve azt is, hogy gyermeke saját háztartásában van - melyet március 20-tól március 31-ig vesz igénybe (10 munkanap).

Napi távolléti díja: 20.000Ft

Apasági szabadság első öt napjára járó távolléti díj: 5 * 20.000 = 100.000Ft

Apasági szabadság második öt napjára járó távolléti díj: (5 * 20.000) * 40% = 40.000Ft

Összesen: 140.000Ft

Jó tudni, hogy az apát erre az időre felmondási védelem illeti meg, szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül és az apasági szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

A munkaviszony megszűnése/megszüntetésekor a munkáltató igazolást köteles adni a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság tartamáról és fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát is. Az apasági szabadság igénybe nem vett részét megváltani, azaz kifizetni nem lehet.

Ha a munkavállaló az apasági szabadság igénybevételére jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál be kell mutatnia a kapott igazolást.

A munkáltatónak is van teendője, amennyiben apasági szabadság címén távolléti díjat számfejtett.

A központi költségvetésből megtérítésre kerül ugyanis az apasági szabadság első öt napjára kifizetett összeg és az azt terhelő munkáltatói közteher – vagyis a szociális hozzájárulási adó.

A megtérítésről a Magyar Államkincstár gondoskodik. A távolléti díj visszaigénylését azok a munkáltatók kérhetik, akik az Mt hatálya alá tartoznak (535/2022. (XII.21.) Korm. rendelet).

A munkáltató az apa részére kifizetett távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal, a negyedévek utolsó napjáig kérelmezheti. (A nyomtatvány a https://www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa/gyermekvallalas-tamogatasa/a-gyermek-szuletese-eseten-az-apat-megilleto-potszabadsag linken érhető el.) A kérelmet az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi Kincstár Igazgatóságához kell benyújtani. A Kincstár a negyedéves benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott – negyedéven belül összesített – összeg átutalásáról.

A munkáltatók a kérelmet csak elektronikus úton, cégkapun keresztül szkennelve, e-papír pdf csatolmányaként küldhetik meg.

A munkáltatónak az apasági szabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterhet.

A nyilvántartás mellékletét képezi a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, amelyben nyilatkozik arról, hogy munkáltatójának bemutatta

1. a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
2. örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
3. a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.

A nyilatkozatban feltünteti a bemutatott okirat számát, valamint a gyermek születési nevét, születési helyét és idejét.

Örökbefogadás esetén a gyermek családi és utónevét, örökbefogadásának tényét, az örökbefogadást engedélyező határozat számát, keltét és véglegessé válásának dátumát.

Halvaszületés esetén a halál tényét.

Arról is nyilatkoznia kell az apának, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg – egyszerűbben fogalmazva – a gyermeket saját háztartásában gondozza.

A nyilatkozat megőrzésére – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások vonatkoznak.

Az Igazgatóság ellenőrízheti a munkavállalót megillető apasági szabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közteher nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően a munkáltató által benyújtott, erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy űrlap adatainak formai, tartalmi és összegszerű ellenőrzése alapján, szükség esetén a helyszínen történhet. A már kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenőrzést végezhet a Kincstár.

Jogosulatlan igénylés, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről az Igazgatóság visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot hoz. A határozat ellen közigazgatási per megindításának van helye. A kereset elbírálásának a vitatott összeg erejéig a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhe legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolható el.