Alkalmi munkavállalók foglalkoztatása

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Az alkalmi munkavállalás az atipikus munkaviszonyok közé tartozik. Azaz az alkalmi munkavállalás egy olyan határozott idejű munkaviszony, amelyre egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, másrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt is alkalmazni kell. További különlegessége, hogy amíg a munkaviszony biztosítási jogviszonyt eredményez, addig az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított. Az alábbiakban az alkalmi munkavállalás fontosabb szabályait ismertetem.


1. Határozott időre szóló foglalkoztatás

Az alkalmi munkavállalás határozott időre köthető. Azaz az alkalmi munka

  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,

  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig,

  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.


2. Munkavállalók és alkalmi munkavállalók együttes foglalkoztatására vonatkozó szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény meghatározza egy naptári napon belül foglalkoztatható munkavállalók és alkalmi munkavállalók számát.

Erre tekintettel az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatás esetén az alkalmi munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatottak létszáma - a munkáltatónak a tárgyév január, illetve július hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az alábbi mértéket:

  • nincs munkavállaló, akkor az 1 főt,

  • 1-től 5 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 2 főt,

  • 6-tól 20 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 4 főt,

  • 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át.

Példa: Ha a munkáltatónál 120 fő az átlagos statisztikai létszám, akkor 24 fő alkalmi munkavállalót lehet naponta egy naptári napon foglalkoztatni.

A fenti alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, azaz például az a munkáltató, akinek nincs munkavállalója, egy napon alkalmazhat 365 fő alkalmi munkavállalót, de ezzel az éves keretét ki is merítette.

A fenti létszámkeret kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre már nem vihető át.


3. Egyszerűsített foglalkoztatás, és a munkaviszony kapcsolata

A munka törvénykönyve kötelező szabályként rögzíti a következőket:

  • Érvénytelen az alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Azaz a már foglalkoztatott munkavállalót nem lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni.

  • Továbbá az is kizárt, hogy a munkaszerződést alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében a felek módosítsák.

Az alkalmi munkavállalásra irányuló szerződést – szemben a munkaszerződéssel - nem kell írásba foglalni. Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek alkalmi munkavállalásra. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.

Az egyszerűsített munkaszerződés használata azért is javasolt, mert ez esetben a munkáltatónak nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.


4. Alkalmi munkavállalás bejelentése

Az alkalmi munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető az adóhivatal felé:

  • a 21T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)

  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül)

  • az erre szolgáló mobilalkalmazással (a mobilalkalmazásról tájékoztatás a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) honlapján érhető el)

Megjegyzés: Nem lehet bejelentést benyújtani papíron, postán vagy személyesen. 


Az alkalmi munkavállalás esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:

  • a munkavállaló neve,

  • a munkáltató adószáma,

  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

  • az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra vagy filmipari statisztikai munkára irányul,

  • a munkaviszony napjainak száma,

  • azt a körülményt, ha a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta.

5. Alkalmi munkavállalás esetén fizetendő minimálbér és annak közterhe

Akárcsak a munkaviszonyban, az egyszerűsített foglalkoztatásnál is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy kötelező adott összegű minimális bér megállapítása és megfizetése. Alkalmi munka esetén minimálisan kifizetendő órabérek és munkabérek 2021-ben a következők:

  • januárban a minimálbér 85%-a, azaz kerekítve bruttó 787 forint/óra; 2021. február 1-jétől bruttó 818,55 forint/óra.

  • januárban szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 87%-a, azaz kerekítve bruttó 1 054 forint/óra, 2021. február 1-jétől kerekítve bruttó 1 095 forint/óra.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (azaz a mentesített keretösszeg 2021. januárban 9 633 Ft/nap illetve 12 597 Ft/nap, míg 2021. februártól 10 010 Ft/nap, illetve 13 090 Ft/nap).

Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

  • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint,

  • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 4000 forint.

A munkáltatónak havonta, kizárólag elektronikusan, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásról a 2108-as számú nyomtatványon.

A fenti közteher megfizetésével nem terheli

  • a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

  • a munkavállalót a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

6. Alkalmi munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra. Nyugellátás számításának alapja napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Ugyanakkor az alkalmi munkavállalás alapján a munkavállalók nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra, megváltozott munkaképességűek ellátására, és egészségügyi szolgáltatásra sem.

Ez utóbbi kapcsán ki kell emelni, hogy az egészségügyi szolgáltatás fedezetét meg kell fizetnie az alkalmi munkavállalóknak. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállaló esetében, aki

  • legalább egy éve Magyarországon él (azaz bejelentett lakóhellyel, vagy adott esetben szálláshellyel rendelkezik), és

  • nem áll a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszony, vállalkozási jogviszony stb.), valamint

  • nincs felsorolva a Tbj. 22. § -a adott bekezdéseiben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között (pl. nem nyugdíjas, nem szociálisan rászorult stb.).

A fenti szabály alapján az egyszerűsített foglalkoztatott ­ a foglalkoztatása idejére is – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2021-ben havi 8 000 (napi összege 270) forint.