Adományok: van, aki kapja, és van, aki összegyűjti – de ki fog adózni?
Az adománygyűjtés számos jogi, köztük adózási kérdést felvet. A felajánlásokat összegyűjtő önkéntest, illetve az adományból részesülőt terhelheti-e emiatt bármiféle közteher, és egyáltalán, milyen szabályok vonatkoznak a gyűjtésre?
A szabály az szabály: az adománygyűjtés jogi keretei
Adózási szempontból is célszerű, ha az adománygyűjtés a civil szervezetek bevonásával történik (lásd: A jótékonyság ára – adomány az adótörvényekben c. írásunk), akár az ukrajnai menekültek számára, akár más ügy érdekében kerül arra sor.
Fontosak e szabályok azért is, hogy betartásukkal kiszűrhetőek legyenek a szélhámosok, a hiszékenység és a jó szándék vámszedői is.
A civil szervezeteknek is különböző jogszabályokat kell betartaniuk az adománygyűjtési tevékenységükkel kapcsolatban.
Így kiemelten a civil szervezetek adománygyűjtéséről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet előírásaira kell figyelemmel lenniük.
Ez utóbbi pontosan meghatározza az adománygyűjtés, az adomány fogalmát, valamint azt is, értelmezésében mi nem minősül adománynak.
Eszerint az adomány olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat.
Adománygyűjtés pedig az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak.
Az adománygyűjtés során szem előtt kell tartani azt is, hogy az adományozás önkéntes, azaz az nem járhat mások zavarásával, zaklatásával. Zavarásnak minősül különösen az adománykéréssel megkeresett személy elutasítását követő ismételt megkeresése.
Az adománygyűjtés során be kell tartani az adatvédelmi jogszabályokban foglaltakat is, elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.
Ha az adománygyűjtés az Interneten keresztül zajlik, akkor a kéretlen levelekkel kapcsolatos szabályozások betartására is ügyelni kell.
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályait a civil szervezeteknek adománygyűjtő tevékenységük kapcsán (rendezvények, hírlevelek, adományozói adatbázisok, stb.) is be kell tartaniuk, így érdemes időnként ellátogatniuk a Nemzetvédelmi Adatvédelmi és Információs Hatóság honlapjára, és áttanulmányozni az ott közzétett tájékoztatókat.
Természetesen e körben olyan információs anyagokat is találunk, amelyeket a civil szervezetek működési sajátosságait figyelembe véve állított össze:
Adománygyűjtés történhet magáningatlanban is, de csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával! Azaz:
- magáningatlan használatával kapcsolatosan engedély írásban, szóban és ráutaló magatartással is megszerezhető. Nincsen tehát forma kényszer, de az elvárás, hogy a hozzájárulás egyértelmű legyen. Hozzájárulásnak tekinthető például az előzetes írásbeli, e-mailes bejelentkezésre, vagy személyes engedélykérésre adott igenlő válasz. A kérésnek azonban tartalmaznia kell, hogy pontosan milyen célból, milyen feltételekkel és időtartamban kéri a szervezet az engedélyt. Célszerű az írásbeli engedély kérése akkor, ha az ingatlan használatának ellenőrzésére számítani lehet (például biztonsági szolgálat működik az épületben).
Az előzőek kapcsán fontos tudni, hogy magáningatlan alatt nemcsak a lakást értjük, hanem a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyét, telephelyét, egyéb helyiségeit, az egyéni vállalkozó használatában álló helyiséget, továbbá az ezekhez tartozó bekerített helyet is.
Ha pedig az adománygyűjtés közterületen zajlik, úgy a közterület használatával kapcsolatban az érintett település/kerület által kiadott önkormányzati rendeletben ezzel összefüggésben előírtakat is figyelembe kell venni.
Lényeges, hogy bármilyen módon is történjék az adománygyűjtés esetében (így az interneten, telefonon végzett adománygyűjtésre is érvényesen) biztosítani kell, hogy az adományozott és az adománygyűjtő szervezet beazonosítható legyen.
(A telefonos adománygyűjtésről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tett közzé tájékoztatót.)
Az azonosíthatóság érdekében legalább a szervezet nevét, székhelyét, és ha van, akkor a telefonszámát és weboldalának címét meg kell adni. Az adománygyűjtéssel kapcsolatos információkat jól látható helyre, könnyen megtalálhatóan kell elhelyezni.
Tudni kell, hogy adományért ellenszolgáltatás nem nyújtható, de nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozónak adott dolog, vagy szolgáltatás, amelynek értéke nem haladja meg az Szja tv. 70.§. (5) bekezdésében meghatározott értéket.
Az adományozott meghatalmazhat adományszervezőt, vagy adománygyűjtőt.
Az adományszervező az adományozott által meghatalmazott egyesület, alapítvány, vagy nonprofit gazdasági társaság, amely az adományt a nevében gyűjti. Az adományszervező azonban ezt a meghatalmazást további adományszervezőre tovább nem ruházhatja át.
Az adománygyűjtő pedig az a természetes személy, aki meghatalmazás alapján adománygyűjtésben vesz részt.
Természetesen az adománygyűjtőnek igazolnia kell magát az adományozók előtt, ehhez a személyazonosság igazolásán túl rendelkeznie kell az adományozott, vagy az adományszervező által adott írásbeli meghatalmazással, valamint az adományozott vagy az adományszervező adatait tartalmazó törvényszéki hiteles kivonattal, illetve elektronikus kivonattal vagy annak másolatával.
Adománygyűjtés – akár pénzbeli, akár természetbeni adományokat érintően – gyűjtőláda (persely, urna stb.) útján is megvalósítható. Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőládának zártnak kell lennie, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető legyen benne, de az adományt a láda felnyitása nélkül ne lehessen kivenni. A gyűjtőládán fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét és elérhetőségét.
Fontos, hogy a gyűjtőláda közterületen történő elhelyezése esetén az adott önkormányzat közterület használatára vonatkozó rendelete az irányadó.
A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított képviselőinek (legalább két fő) jelenlétére van szükség. Ők a láda felnyitáskor jegyzőkönyvet vesznek fel annak állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), majd kötelesek gondoskodni az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről is.
A természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltár a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is felvehető.
Az előzőekben hivatkozott Kormányrendelet előírja, hogy az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról is tájékoztatni kell.
A jogszabály azt is kimondja, hogy az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek.
Ez azt jelenti, hogy az érintett civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról.
A pénzügyi adatok mellett rövid, szöveges tájékoztatást is adni kell, amely alapján a támogatók megbizonyosodhatnak arról, hogy adományuk jó helyre került, elérte célját.
Ha közhasznú szervezet, közérdekű kötelezettségvállalás szervezője vállalkozástól (társasági adó hatálya alá tartozó adóalany) kap adományt, úgy az adományozó részére – az adókedvezmény érvényesítéséhez – igazolást kell kiadni.
Az igazolásnak kötelezően tartalmaznia kell a társasági adóról szóló törvény szerint:
- mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,
- az adomány összegét,
- a támogatott célt.
Ezek mellett javasolt feltüntetni a dokumentumon az adományozás időpontját, tartós adományozás esetén annak tényét. Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.
Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.
Adományt gyűjtő magánszemélyek
Kerületem közösségi oldalán vetette fel valaki, hogy a gyűjtést szervező magánszemélyt megadóztatják-e az összegyűjtött összegből vásárolt termékek kapcsán, hiszen nincs mód arra (nem is lenne életszerű), hogy azok átvételét a címzettek aláírásukkal igazolják.
A felvetésre a rövid válasz az, hogy nem. Vegyük sorra ennek jogi hátterét!
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) minden ingyenes vagyongyarapodást ajándékozási illeték alá von, kivéve azokat az esetköröket, amelyeket a jogalkotó társadalmi vagy egyéb szempontból az illetékmentességgel is elismerni, támogatni szándékozik.
Ennek megfelelően mentes az illeték alól – többek között – a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.
Az adóhatóság, ha magánszemély gyűjt adományokat, azt vizsgálja, hogy az adomány formájában kapott összeg tekinthető-e „jótékony célú közadakozásból származó vagyoni értéknek”.
A „jótékony cél” értelmezésében az Itv. szerinti definíció hiányában, a kifejezés hétköznapi értelemben vett jelentéséből kell kiindulnunk, míg a „közadakozás” meghatározása során fontos tudnunk, hogy nem az számít, hány személy nyújt segítséget: e feltétel teljesüléséhez az is elegendő, ha az adakozás lehetőségét nyilvánosan meghirdeti a szervező, azaz bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez, aki adakozni kíván.
Például, ha egy magánszemély a közösségi oldalán közzétett felhívás alapján várja és összegyűjti az adományokat – jelen esetben az ukrajnai menekültek számára –, úgy az véleményem szerint megfelel a „nyilvánosság” feltételének. Ez esetben függetlenül attól, hogy egyetlen magánszemély adakozik vagy többen is, az így összegyűjtött adomány mentesül az ajándékozási illeték alól is.
Összefoglalva tehát fentieket, ha egy magánszemély nyilvánosan, bárki által hozzáférhető módon közzétett felhívás alapján gyűjt adományokat jótékony célra, úgy azután sem személyi jövedelemadó, sem ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Ennek ellenére, ne feledkezzünk meg arról se, hogy a bejelentési kötelezettség a jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik: akkor kell jelenteni az adóhatóságnak, ha az ajándékozás, közadakozás tényéről okiratot állítottak ki, vagy annak összege a 150 ezer forintot meghaladja.
Tekintve, hogy a fizetőeszköz is ingónak minősül az Illetéktörvény alkalmazásában, ezért a pénzadományra is alkalmazni kell a szabályt (Itv. 102.§ c) pont).
Ha az illetékszabályokat is betartva szeretnénk lebonyolítani a gyűjtést, akkor a 150 ezer forintos határt, illetve az okiratmentességet figyelembe kell vennünk a jótékonysági adományozásoknál is. Ha az ajándékozás nem tárgya az Illetéktörvénynek (nincs okirat és az érték nem több 150 ezer forintnál), akkor bejelentési kötelezettség sincs.
Az adománnyal támogatott magánszemélyek
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete (3.3. és 7.2. pontok) alapján mentes az adó alól
- a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás;
- a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.
Fentieknek megfelelően, a menekültek akár civil szervezeten keresztül, akár közvetlenül az adományozótól – ideértve a magánszemélyeket is – kapják a juttatást, Magyarországon adókötelezettségük nem merül fel, továbbá illetékteherrel sem kell számolniuk.
Ukrajnával van hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk (1999. évi XXX. törvény). Az ebben rögzített jogcímek alapján a magánszemélynek adókötelezettsége a tárgyalt juttatások után ott sem merül fel. (Egyebekben nem is életszerű az adóztatásuk feltételezése sem a gyakorlatban, hiszen milyen módon szerezne az ottani adóhatóság tudomást e juttatásokról.)