végkielégítés

Kérdés

Tisztelt Központ!! Szeretném megérdeklődni a következőket!! 2008 februárban kezdtem dolgozni és 2008 augusztus vége fele mentem terhességi táppénzre,majd gyerekágyi segélyre ,ezt követően 2 évig gyedre majd 1 év gyesre.most ápr.21 -én jár le a gyesem.közös megegyezéssel felmondtam,persze a cég megszűnt már decemberben.Kifizették a szabadságaimat,amit keveslek.Az lenne a kérdésem hogy mivel a cég megszűnt és közös megegyezéssel felmondtam nem járna 1 havi végkielégítés a szabadságokon kívül? és a megállapodásban ez állt:munkavállaló munkabérének és egyéb járandóságának kifizetésére,valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb,jogszabályokban előírt igazolások kiadására a munkaviszony megszüntetését követő öt napon belül kerül sor.tehát az lenne a kérdésem hogy jár-e 1 havi végkielégítés(munkaerő kölcsönzőnél voltam ) Válaszát előre is köszönöm

---

Válasz

A közös megegyezés egy olyan munkaviszonyt megszüntető szerződés, mely a munkáltató és a munkavállaló munkaviszony megszüntetésére irányuló közös akaratnyilatkozata.
Közös megegyezéssel a munkáltató és a munkavállaló bármikor megszüntetheti mind a határozatlan, mind a határozott időre szóló munkaviszonyt.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése csak írásba foglalva érvényes. Az írásba foglalást megelőzően a felek megállapodhatnak olyan kérdésekben, amit a munkaviszonyra vonatkozó szabály nem tilt, például: megállapodhatnak a munkaviszony megszűnésének időpontjában, végkielégítés fizetéséről, a jogszabály vagy a munkaszerződés által meghatározotthoz képest eltérő mértékű felmondási vagy felmentési időben, illetve minden további, felek között fennálló jog és kötelezettség sorsa is rendezhető. A közös megegyezésre is érvényes az a követelmény, hogy annak mindkét fél szabad akaratát kell tükröznie. A tévedés, a megtévesztés vagy az erőszak hatására megkötött megállapodás semmis. Általános szabály, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetése csak akarathiba miatti érvénytelenségre hivatkozva támadható meg a munkaügyi bíróságon
Végkielégítés akkor jár, ha egyrészt évek alapján jogosult  rá, és munkaviszony rendes felmondással szűnik meg, másrészt, ha foglalkoztatás jogutód nélkül szűnik meg. Akkor is jár végkielégítés, ha például a válság miatt bocsátanak el, de arra figyeljen, hogy a szerződésedben ez az indoklás legyen.
A végkielégítés mértéke függ a munkaviszonyban eltöltött évek számától, ezt a Munka Törvénykönyve határozza meg:
- három év esetén: egyhavi;
- öt év esetén: kéthavi;
- tíz év esetén: háromhavi;
- tizenöt év esetén: négyhavi;
- húsz év esetén: öt havi;
- huszonöt év esetén: hat havi átlagkereset összege.
Tájékoztatásul felhívjuk a figyelmét, hogy álláskeresési járadék illeti meg az Önt, ha az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezett.

Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
e) a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával.
Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme.
Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiekben meghatározott összeg harmincad része.
Az álláskeresési járadék napi összege a meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.