Változások 2017: Szociális hozzájárulási adó és az eü-i hozzájárulás tervezett módosításai

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

I. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ MÓDOSÍTÁSAI

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni

A módosítás alapján 2017. január 1-jétől kiegészítésre kerülne a szociális hozzájárulási adófizetéstől mentes esetek köre. Erre tekintettel, ha olyan időszakra kerülne kifizetésre egy jövedelem - függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától -, amikor a jövedelem jogosultjára nem terjed ki a Tbj. hatálya pl: másik EU tagállamban biztosított, akkor ez a juttatás nem képezné szociális hozzájárulási adó alapját. 

Egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó adófizetési alsó határa

2017. január 1-jétől lépne hatályba az alábbi módosítás: 

Nem kell megfizetnie az egyéni-, illetve társas vállalkozásnak a minimális alapok után (azaz a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka) után a szociális hozzájárulási adót, ha a vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Ha a fenti állapot nem teljes hónapban érvényesül, akkor a módosítás alapján egy-egy naptári napra (amikor a fenti munkaviszony és hallgatói jogviszony még fennáll) az adófizetési kötelezettség kiszámításánál 

  • az egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy átalányban megállapított jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni;
  • társas vállalkozó esetén a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel juttatott, kifizetett jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni. 

Tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény

Kihirdetést követő naptól lépne hatályba az alábbi, tartósan álláskeresőkre vonatkozó módosítás:  

Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott azzal, hogy 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kellett hagyni. A fenti szabály azzal módosult 2016. június 16-ával, hogy kikerült a jogszabályból, hogy a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, így a közfoglalkoztatási időtartamot június közepétől figyelembe veszik mind a 275 nap, mind a 183 nap számítása során. A problémát jelenleg az jelenti, hogy a közfoglalkoztatási időtartam beszámítása nincs egyértelműen megfogalmazva, így arra csak a korábbi szabály módosításából lehet következtetni. Ezen változtatna a módosító javaslat, mely szerint „az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani”. 

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény

2017. január 1-jétől hatályos módosítás rögzíti, hogy a gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a kedvezményre jogosító feltételek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában fennállnak. Ez a módosítás sok új információt nem tartalmaz, hiszen igazolásokkal kell alátámasztani az ellátás folyósítását illetve annak adott időponttól való megszűnését. 

Ezzel szemben jelentősebb a következő módosítás. Előfordul, nem is kevés számban, hogy a foglalkoztató érvényesíti a fenti kedvezményt 3 évig. Időközben azonban a munkavállaló nagycsaládossá válik, így a kedvezmény már nem 3, hanem 5 évig érvényesíthető. Erre az esetre vonatkozóan úgy rendelkezik a módosítás, hogy ha a nagycsaládosok kedvezményére való jogosultság már a gyed, gyes, gyet alatti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, akkor a gyed-en, gyes-en, gyet-en lévő nagycsaládosok után járó kedvezmény teljes egészében érvényesíthető. 

Karrier Híd Programra vonatkozó módosítás

A módosítási javaslat az állami szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra is kiterjeszti a Karrier Híd kedvezményt, azaz Karrier Híd Program kedvezmény illeti meg azt, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően állami szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak. Elfogadása esetén a kihirdetést követő naptól lépne hatályba ez a módosítás.

Tanulói-, hallgató jogviszony szünetelése

2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítás meghatározná a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát. Azaz a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

 

II. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSOK

Csökkenő egészségügyi hozzájárulás

A hatályos szabály alapján az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. Ugyancsak 15 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő, amelynek az alapja a bevétel 5 százaléka. A benyújtott javaslat alapján 2017. január 1-jétől 15%-ról 14%-ra mérséklődne az átalányadózó és a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelők fenti egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége.

Megszűntetésre javasolt egészségügyi hozzájárulások

A hatályos szabály alapján 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a belföldi magánszemély 

  • az Szja törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelem – adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – és 
  • az Szja törvény 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

Továbbá fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély (aki nem minősül egyéni vállalkozónak) által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka.

A benyújtott módosítás alapján mind a kamatjövedelem és tartós befektetési szerződés, mind fizető-vendéglátó tevékenység kapcsán fizetendő fenti egészségügyi hozzájárulások megszűntetésre kerülnének 2017. január 1-jétől.

Bevallással kapcsolatos módosítások

Az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése érdekében 2017-től lehetőség lesz arra, hogy azon magánszemély részére, aki munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az állami adó-és vámhatóság elkészítse és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldje a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet az adózó részére. 

Ehhez kapcsolódik az egészségügyi hozzájárulás bevallását érintő alábbi két módosítás. 

Az egyik, hogy az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására 2017. január 1-jétől már nem csak az Art szabályait, hanem a személyi jövedelemadó törvény rendelkezéseit is alkalmazni kellene.

A másik módosítás a magánszemély által fizetendő egészségügyi hozzájárulás előlegére vonatkozik. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Ez a szabály 2017. január 1-jétől kiegészülne azzal, hogy tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. 

Végezetül meg kell említeni, hogy a kihirdetést követő naptól hatályon kívül helyezné a törvénytervezet az alábbi, egyes meghatározott juttatások bevallására vonatkozó szabályt.

 „Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás.” 

Az indokolás alapján a cafeteria rendszer 2017. január 1-jén hatályba lépő átalakításával összefüggésben indokolt a fenti szabály megszűntetése.