Uniós védőháló a járvány miatt bajba került cégeknek

Március 19-én jelent meg az a keretszabályozás, amelyen keresztül az Európai Bizottság a világjárvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe jutott vállalkozásokat segítő, ideiglenes állami támogatások szabályait meghatározza a tagállamok számára.


Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok a COVID-19 vírusjárvány miatt financiális problémákkal küzdő vállalkozások számára – ideértve a kkv-szektor vállalkozásait és a nagyvállalatokat egyaránt - támogatást nyújtsanak különböző formákban, úgymint
- vissza nem térítendő támogatás,
- visszafizetendő előleg,
- adóintézkedés,
- garanciadíj-támogatás,
- kamattámogatás.

Lényeges, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott joganyag keretszabályozást jelent, így az ideiglenes támogatási lehetőségek részletszabályainak kidolgozása a tagállamok feladata.
A keretszabály alapján kidolgozott nemzeti támogatási intézkedéseket azonban az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia (a jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel, rugalmas és gyors – akár 48 órán belüli – átfutásra számíthatnak a tagállamok).

A keretszabály rögzíti azt is, hogy ezek az ideiglenes támogatások – amelyek előreláthatólag ez év végéig nyújthatóak, a járványhelyzet alakulásától függően - a meglévő támogatásoktól függetlenül, azok kiegészítéseként vehetők igénybe.

2020. december 31-ig kell tehát megkötni a támogatott hitel- ás garanciaszerződéseket, illetve odaítélni a vissza nem térítendő támogatást vagy adóelőnyt olyan vállalkozások számára, melyek 2019. év végén nem minősültek nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, de nehézségeik támadtak a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt.


Nézzük meg a keretszabály alapján adható támogatásokat közelebbről is!

Vissza nem térítendő támogatás, visszafizetendő előleg vagy adóintézkedés

Vissza nem térítendő támogatás, visszafizetendő előleg vagy adóintézkedés formájában maximálisan 800 ezer eurónak megfelelő összegben nyújtható a vállalkozások számára, a kapcsolt vállalkozásokat is beleértve.
A mezőgazdasági és a halászati szektorban – fentiekhez mérten – erősen elolvadt az adható támogatás összege -, amit maximum 100 ezer, ill. 120 ezer euróban határoztak meg.

Az e formákban kapott ideiglenes támogatás az ún. csekély összegű (de minimis jogcímen nyújtott) támogatásokat azonban nem érinti, így azok mellett is adhatóak.

A 800 ezer euró keretösszeget tehát az igénybe vett de minimis támogatás (amely főszabály szerint 3 pénzügyi év alatt legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő összeg) nem csökkenti, és a jövőbeli de minimis támogatások lehetséges összegét sem befolyásolja.

Banki hitelekhez közvetlenül nyújtott garanciadíj-támogatás
A tagállamok a vállalkozások számára csökkentett díjú garanciát nyújthatnak a 2020. december 31-ig megkötött beruházási vagy forgóeszközhitelekhez kapcsolódóan.

A díjat a vállalkozás mérete és a garancia időtartama alapján állapítják meg, az alábbi keretek között:
- a kedvezményes díj legfeljebb 6 évre szólhat, de
- az állami garancia mértéke akár a tőketartozás 90%-a is lehet, viszont, ha
- az állam az elsődleges veszteségviselő, a garancia mértéke nem lehet több mint 35%.
Az így biztosított hitelösszeg nem haladhatja meg a vállalkozás kétévi bérköltségét vagy a 2019-es árbevétel 25%-át. Indokolt esetben - likviditási terv alapján -, ennél magasabb összegű hitel is nyújtható likviditási célokra, nagyvállalatok esetén akár 12 hónapon keresztül.

Banki hitelekhez közvetlenül nyújtott kamattámogatás

A tagállamok kamattámogatást nyújthatnak a 2020. december 31-ig megkötött beruházási vagy forgóeszközhitelekhez, a vállalkozás mérete és hitelfutamidő alapján meghatározott, alacsony kamatszinteken. A kamattámogatás ebben a formában is legfeljebb hat évre szólhat és a kamattámogatással érintett hitelösszeg itt sem haladhatja meg a vállalkozás kétévi bérköltségét, vagy a 2019-es árbevétel negyedét. Ezekben az esetekben is érvényes, hogy ha a vállalkozás likviditási terve alapján az indokolt, magasabb összegű hitelösszeghez is kapcsolódhat a támogatás.

Fontos, hogy adott vállalkozás ugyanazon hitelre vonatkozóan vagy kamattámogatást, vagy garanciadíj-támogatást vehet igénybe, a kettőt együttesen nem kaphatja.

Bankokon keresztül nyújtott garanciadíj- és kamattámogatás

A keretszabály azt is megengedi, hogy az előzőekben részletezett garanciadíj- és kamattámogatások különböző bankokon, pénzügyi intézményeken keresztül is eljuthatnak a kedvezményezett vállalkozásokhoz. Ebben az esetben azonban biztosítani kell, hogy a támogatást a bank ténylegesen tovább is adja a végső kedvezményezettnek, azaz e tételek nem szolgálhatják az érintett bankok életképességének megőrzését vagy fizetőképességének fenntartását.

Rövid lejáratú export-hitel biztosítás

A keretszabály külön pontban tér ki a koronavírus-járvány rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra gyakorolt hatásaival.

Ez azért is fontos, mert általában véve az Európai Bizottság álláspontja az, hogy piacképes kockázatokra nem nyújtható állami támogatás. Ugyanakkor a keretszabály kimondja, hogy a vírus okozta válsághelyzet előidézheti, hogy bizonyos kockázatok átmenetileg nem lesznek piacképesek egyes tagállamokban.

Ezért az érintett tagállam bizonyíthatja, hogy bizonyos kockázatok átmenetileg nem piacképesek, így akár ezen kockázatokra is nyújtható állami támogatás.

A fentebb bemutatott támogatási lehetőségek elsősorban azoknak a vállalkozásoknak nyújthatnak segítséget, amelyek járvány miatt hirtelen nehéz helyzetbe kerültek, és tevékenységüket fel kellett függeszteniük vagy csak töredékében folytathatták azt.

A támogatások tehát az átmeneti likviditási problémák áthidalásában, a tevékenység fenntartásában vagy későbbi beindításában segíthetnek, így például azzal, hogy forrást nyújt a munkaerő megtartásához és a bérköltségek fedezetére.

Köszönhetően annak is, hogy ezek az ideiglenes támogatások az eddig elérhető támogatási lehetőségektől függetlenül alkalmazhatók és nem érintik az adott tagállamban már rendelkezésre álló állami támogatási eszközöket, így akár az azokkal való együttes igénybevétel és kombináció is lehetséges.

Az, hogy a magyar vállalkozások számára pontosan mely támogatási lehetőségek, és mikortól válnak elérhetővé az ideiglenes támogatások, a hazai jogalkotástól függ.
Tekintve, hogy a keretszabályozás március 19-én jelent meg, az esetleges hazai támogatási intézkedések kidolgozása későbbre várható.

Amíg megérkezik a támogatás…

Addig is, azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek elég tartalékkal ahhoz, hogy az esedékes adóikat befizessék – és nem tartoznak abba a körbe, amelyeket most júniusig mentesít a közterhek alól a kormány -, a részletfizetések és fizetési halasztások engedélyezésében bízhatnak.

Nekik tudniuk kell, hogy bár mind a bírósági, mind az adóhatóság által kezdeményezett végrehajtások szünetelnek, a be nem tartott adófizetési határidőkhöz késedelmi pótlék társul.
A hatályos rendelkezések alapján, a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke.

A fentebb már említett fizetési kedvezményeket célzó kérelmek keretein belül – a veszélyhelyzetre tekintettel - azonban lehetőség van arra is, hogy a vállalkozások a késedelmi pótlék méltányossági alapon történő mérséklését kérjék az adóhatóságtól.

A közterhek befizetésére előírt határidő figyelmen kívül hagyása, azaz az önkéntes adófizetés elmulasztása, a késedelmi pótlék mellett számos további hátránnyal is járhat a vállalkozásra nézve.
Így például a megbízható adózói besorolás és az ahhoz kapcsolódó jelentős kedvezmények elvesztésével, a költségvetési támogatások kiutalásakor alkalmazható kedvezőbb szabályok alkalmazásának kizárásával, vagy a mikrovállalkozások számára nyitva álló társaságiadó-alap kedvezmény elvesztésével kell számolnia az érintetteknek.

A végrehajtások felfüggesztése kapcsán egyébként a vonatkozó kormányrendelet rendezi azt is, hogy a végrehajtáshoz való jog elévülése a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik, vagyis ezekben az esetekben a végrehajtási eljárások a főszabály szerinti határidőn túl is lefolytathatók lesznek.

Összegzésül – sajnos – ki kell mondanunk, hogy nem az a kérdés, lesz-e recesszió, hanem az, hogy mennyivel esik majd vissza a belföldi gazdaság. Egyes ágazatok már most sem, és még jó ideig, nem jutnak alapanyaghoz vagy alkatrészhez, és ezek különösen– de általában a vállalkozások – a kisebb bevételek miatt egyre nehezebben fizetik ki a dolgozóikat, a beszállítóikat.
Az emberek vásárlási szokásai is – hirtelen és gyökeresen – megváltoztak: csak azt vásárolják meg, ami a túléléshez – jelen helyzetben szó szerint – szükséges, és a jövedelmük csökkenése miatt még jó ideig ezerszer is megfontolják majd, mire adják ki a pénzüket.

Igaz, a biztos kezekben lévő cégeknek válság esetére is van ’B’, sőt, akár ’C” és „D” tervük, mint mondjuk az olyan azonnali és rövid távú megoldások, mint a működő tőke tervezése, vagy az adósságok közép és hosszú távon célhoz vezető átstrukturálása vagy a nem a főtevékenységhez kapcsolódó eszközök, üzletágak értékesítése.

Legközelebb e lehetőségeket vesszük górcső alá.