ÚJ MUNKATÖRVÉNYKÖNYV

Kérdés

TISZTELT SZAKÉRTő ! 07 01-TŐL ÉLETBE LÉPŐ MUNKATÖRTVÉNYKÖNYVEL KAPCSOLATBAN TÖBB HELYEN HALLOTTAM,HOGY DOLGOZÓKAT BNYILATKOZTATNI KELL SZABADSÁG ÜGYBEN ÉPS A SZABADSÁGUKAT ÓRÁBAN KELL NYILVÁNTARTANI, VALAMINT AZT IS HALLOTTAM,HOGY ÚJ MUNKASZERZŐDÉSKET KELL ÍRNI. sZERETNÉM KÉRNI A SEGÍTSÉGÉT , HA EGY ÖSSZEFOGLALÁST ADNA A FONTOS VÁLTOZÁSOKRÓL MEGKÖSZÖNÉM.

---

Válasz

Tisztelt Érdeklődő!
Figyelmébe ajánljuk szakmai hírlevelünet, amelyre ha feliratkozik, nyomon követheti az aktuális jogszabály változásokat.
Az új munka törvénykönyvéről számos esetben írtunk igen részletesen. A hírlevélre feliratkozást az alábbi linken teheti meg:
http://www.pallas70.hu/hir.php/hirlevel/hirlevel_beallitasok
Szakértőnk válasza kérdésére:
-A jelenlegi szabályok szerint a munkajogi szabályoktól alapvetően a munkavállaló javára lehetett eltérni. Az új szabályokkal ez megváltozik, és lehetőség lesz a munkavállalóra kedvezőtlenebb jellegű szabályokat is bevezetni akár kollektív szerződésben, akár -– jogszabályi felhatalmazás esetén - munkaszerződésben.
- A munkáltató a jövőben a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását is jogosult lesz meghatározott körben ellenőrizni.
-   Írásbelinek kell tekintetni az új szabályok alapján azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket a munkavállaló elektronikusan kap kézhez.
- Megszűnik a gyermek három éves koráig biztosított, abszolút hatályú védelem a kismamák esetén. A betegség sem ad majd védelmet a munkáltató által közölt felmondás ellen.
-   A fizetett távollétek tartama alatt a munkavállalóknak a jövőben esetenként kevesebben kell beérniük. Megváltoznak a fizetendő juttatások szabályai.
- A munkáltatók új szabályokkal találkozhatnak a felmondással kapcsolatban;
- A munkaügy perek tervezhetőbbé válnak. A munkavállalóknak csak a tételesen és teljes körűen bizonyított kárát kell megfizetni a jogellenes felmondás körében, mert az átalány kártérítés szabályai megszűnnek.
Munkabér, bérpótlék, távolléti díj

A munkavállalókat foglalkoztató egyik központi kérdés természetesen a munkabérre vonatkozó szabályozás és annak változásai. A munkabérre vonatkozó szabályok körében az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatt a munkáltató 30 százalékos bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni, feltéve, hogy a munkavállaló legalább egy órát dolgozott. Eddig, több műszakos munkaidő beosztás esetében a délutáni műszak tartamára (általában 14 órától kezdődően) a munkáltatónak 15 százalékos bérpótlék fizetési kötelezettsége állt fenn. Megszűnik a megszakítás nélküli működésre tekintettel fizetendő bérpótlék.
Megszűnik emellett az átlagkereset fogalma, és a távolléti díj számításának a szabályai is megváltoznak. Korábban a távolléti díj számításakor figyelembe kellett venni a teljesített túlórákat is, az új szabályozás körében azonban csak a műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti pótlék és ügyeleti pótlék lesznek irányadóak az alapbér (teljesítménybér) mellett. Azon munkavállalók esetén, ahol magas a túlóra mértéke és alacsony az ösztönzők aránya a munkabéren belül, a távolléti díj mértéke az új számítás szerint jellemzően csökkenni fog. Kérdés, hogy a bérkompenzációra vonatkozó kötelezettségek betartását az új munkajogi szabályozás miatt bekövetkező esetleges bércsökkenés milyen mértékben befolyásolhatja.
A munkaviszony megszüntetése, felmondás
A munkaviszony
•    közös megegyezéssel,
•    felmondással, vagy
•    azonnali hatályú felmondással (rendkívüli felmondás helyett)
szüntethető meg.
Várandósság, a szülési szabadság, és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem mondhat fel.
A védett korban lévő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya csak akkor mondható fel, ha lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Nem változik, hogy a felmondást indokolni kell és a munkáltató csak a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartására, képességeire vagy a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozhat ebben.
Nem kell indokolni:
•    az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, vagy
•    a határozott idejű munkaviszonyt megszüntetését.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
A tipikus munkaviszonyok
"Munkavégzés behívás alapján”: a részmunkaidős foglalkoztatás, legfeljebb napi 6 óra tartamú munkavégzést tesz lehetővé. A munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait, a munkára behívást legalább 3 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval.
A "munkakör megosztása” szintén részmunkaidős foglalkoztatás. Egy munkakörre több munkavállalót alkalmaz a munkáltató, akik kötetlen munkarendben dolgozva azt vállalják, hogy saját beosztásuk szerint egyik vagy másik munkavállaló végzi el a munkaköri feladatokat. A munkabérből való részesedést is maguk határozzák meg, ennek hiányában egyenlő arányban illeti meg őket a munkabér.
A "több munkáltató által létesített munkaviszony” keretében egy munkakörben több munkáltató foglalkoztatja ugyanazt a személyt.
A munka díjazása
Megszűnik az egységes minimálbér, a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira (ágazatok, régiók, és végzettség szerint) eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.
Bevezetik az elvárt mértékű béremelés intézményét, a kormány a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben írhatja elő a munkáltatók számára.
A munkaszerződésben bérpótlék helyett vagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt lehet kikötni.
Kártérítési felelősség
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét (az eddigi másfél havi átlagkereset helyett).
Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.
A munkavállaló csak azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, viszont a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat nem köteles megtéríteni.
Kauciót kötheti ki a munkaszerződés olyan munkakörök esetén, ahol a dolgozó egy munkatársától, vagy harmadik személytől pénzt, vagy más értéket vesz át munkája során. A munkaviszony létesítésének feltételeként a leendő dolgozó egy havi alapbérének megfelelő összeget ad át a munkáltatónak.