Zárt kapuk és kint rekedt könyvelők

A tervek szerint, 2025. január 16-tól az Ügyfélkapu rendszerébe kétfaktoros azonosítással lehet majd belépni. A könyvelők nem örülnek ennek, és okkal.

Az Ügyfélkapu használatát érintő változásra – a szakmai szervezetek szerint – sem a társadalom, sem a könyvelők nincsenek felkészülve. Utóbbiak számára ez felér egy jól irányzott horogütéssel, hiszen a meggátolja őket abban, hogy ügyfeleik ügyeit intézzék.

Az, hogy jövőre kizárólag kétfaktoros azonosítással lehet majd belépni az Ügyfélkapu rendszerébe, azt jelenti, hogy a felhasználónév és jelszó kombináció már nem lesz elegendő ehhez.

Az Ügyfélkapu+-ban a második faktort egy telefonos autentikátor alkalmazás által generált számkombináció jelenti majd, ám ennek használatához előbb a telefont (illetve az arra telepített autentikátort) egy QR-kód beolvasásával párosítani kell az állampolgár (ügyfél, felhasználó) fiókjához.

Ez a változás komoly nehézségeket okozhat mindenkinek, akinek Ügyfélkapuja van, különösen azoknak, akik nem szoktak hozzá ilyen technikai megoldásokhoz.

A könyvelőket, könyvelőirodákat és az ügyfeleiket még inkább érinti ez az átállás, mivel a jelenlegi gyakorlat szerint általában egy ügyfélkapu-fiókot több munkatárs is használ.

A kétfaktoros azonosítás miatt erre már nem lesz mód, mivel az autentikátor által küldött kódok 30 mp alatt elavulnak.

A szakmai szervezetek – így a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) – szerint, a probléma célszerű megoldása az lenne, ha a könyvelő- és adótanácsadó irodák az ügyvédi irodákhoz hasonlóan önálló jogi formát kapnának, és egyebek mellett fogadhatnának megbízásokat. Valamint, indokolt lenne az azonosítás már elavultnak számító QR-kódos megoldását biometrikus azonosítással felváltani, amely ujjlenyomat vagy más, biztonságosabb módszerek alkalmazásával történhetne.

Egyebekben a kétfaktoros azonosítás bevezetése miatt az is nehezebbé válik, hogy a könyvelők az ügyfelek nevében járjanak el, mivel nem tudnak majd belépni az ügyfeleik fiókjaiba. Emiatt a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – számíthatnak adminisztrációs terheik és az ezzel összefüggő költségek növekedésére. Arról már nem is beszélve, hogy az új megoldás valószínűleg fennakadásokat okoz a bevallások és adatszolgáltatások beküldésében is.

Bár a „megbízásos” könyvelő a saját telefonját párosítva a rendszerhez, elvileg úgy használná a rendszert, mint eddig. De csak elvileg… Ugyanis

·        ha az ÁNYK csoportos beküldés funkcióját használja, akkor minden bevallás esetén újra beléptetésre kerül sor. Az új azonosítás tervezett működését már tanulmányozó szakemberek szerint, ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy ügyfélkapu+ szolgáltatás esetén bevallásonként mindig új kódot kell majd megadni: vagyis ahány bevallást indítunk útnak az adóhatósághoz, annyiszor kell begépelni – küldés közben – a folyamatosan változó, 6 jegyű számkódot;

·        ha a könyvelőnek, könyvelőirodának alkalmazottai is vannak, általában az ügyfelek által meghatalmazott vezető belépési adatait használják, ha valamit be kell küldeni az adóhatósághoz. Jövő januártól ehhez már az említett vezető mobiltelefonjára is szükségük lenne.  Igaz, több készülék is párosítható egyazon ügyfélkapus fiókhoz, de ennek is vannak technikai – és adatbiztonsági problémái (például az említett vezető, illetve megbízott munkatárs saját belépési adatai).

Tegyük hozzá, öröm lehet az ürömben – legalábbis egy, az adóhatóságtól tanácsadó céghez „átigazolt” ismerősöm szerint –, hogy azok a „szégyenlős” könyvelők, akik a saját adataik helyett, az ügyfelük jelszavával küldték be a bevallásokat, most kénytelenek lesznek felhagyni ezzel a gyakorlattal (az ügyfél sem a saját mobilját nem adná oda szívesen, sem pedig 30 másodpercenként változó kódot bediktálni).

Az már csak hab a tortán, hogy egyes ügyek nem intézhetőek meghatalmazással. Ilyen például az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének bejelentése, amely kizárólag webes ügysegéden intézhető.

Noha az adatbiztonság kiemelten fontos kérdés – ezt legkevésbé a könyvelők kérdőjeleznék meg –, de a szakma szükségesnek látná a tervezett módosítás finomhangolását, a rendszer technikai részleteinek átgondolását, különösen azt szem előtt tartva, hogy a jelenleg meghatározott felkészülési idő rendkívül rövid. Kiemelten érvényes ez az Ügyfélkaput használóknak azon körére, akik nem „szakmai okokból” regisztráltak a rendszerbe, mint például a csak a személyijövedelemadó-bevallásukat évente egyszer ezen keresztül beküldő magánszemélyek.

Az Ügyfélkapuval kapcsolatos ügyintézésre szolgáló webfelületen már figyelmeztetik arra az ügyfeleket, hogy 2025. január 16-tól a bejelentkezés kizárólag DÁP eAzonosítással vagy Ügyfélkapu+ azonosítással történhet.

 (https://mo.hu/szuf_hir?id=f020fb1a-3353-4ae8-8ddb-ff7ca64ccbbd&fbclid)

 Ezzel kapcsolatban az alábbi információkat osztották meg az érdeklődőkkel:

 „Tudnivalók az Ügyfélkapu- és az Ügyfélkapu+ azonosítással kapcsolatban

 Az Ügyfélkapu olyan azonosítási szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó biztonságosan léphessen kapcsolatba az elektronikus ügyintézést biztosító, illetve elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel. Az alábbiakban az Ügyfélkapuval kapcsolatban gyakran feltett kérdéseket foglaljuk össze.

1. Ki regisztrálhat az Ügyfélkapun?

Figyelem! 2025.01.16-tól a bejelentkezés kizárólag DÁP eAzonosítással vagy Ügyfélkapu+ azonosítással történhet.

Bármely természetes személy, állampolgárságtól függetlenül regisztrálhat. Amennyiben Ön az ügyfélkapus regisztrációját nem elektronikusan kezdeményezi, akkor ezt bármely okmányirodában, kormányablakban, az adóhatóság kiemelt ügyfélszolgálatain, vagy külképviseleteken (a regisztrációs szerveknél) személyesen teheti meg.

Az elektronikus regisztráció a 2016. január 1. után kiállított eSzemélyi igazolvány és az igazolvány igénylésekor kapott kódkártyán található regisztrációs kód birtokában tehető meg az alábbi linkre kattintva.

Ügyfélkapu regisztráció és módosítás kezdeményezhető az alábbi linkre kattintva a videotechnológián keresztüli azonosítás használatával is. Az ügyintézésre bármely magyar, érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal rendelkező állampolgár jogosult. Az ügyintézés a Közigazgatási Ügyfélvonal (1818) munkatársainak segítségével, videóhíváson keresztül történik. Az így létrehozott Ügyfélkapu teljes körűen használható.”