Tudja, mi a különbség a napkollektor és a napelem között? Adóhiányt okozhat a tévedés

Javában folyik a 2020. év számviteli zárása. Összegezzük az igénybe vehető adókedvezményeket is, de az ideieket – például az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokkal kapcsolatosakat - is meg kell alapozni.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye a kisvállalkozások egyik mumusa. Igénybevételét ugyanis már a vonatkozó beruházás megindítása előtt elő kell készíteni, ráadásul műszaki ismeretekre is szükség van.

2021-től a kedvezmény már nem vehető igénybe az eddig leginkább népszerű tárgya - személygépkocsi vagy elektromos személygépkocsi – után.

A legtöbb galibát persze korábban sem az ilyesféle beruházások okozták – legalábbis a NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint-, hanem a napelemes rendszerekhez kapcsolódóak.

Mint ismeretes, az adókedvezményt bizonyos feltételekkel az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások vagy felújítások után lehet igénybe venni a társasági adóból, az üzembe helyezés utáni adóévben – vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azutáni öt adóévben.

Bár ehhez nem kell bejelentést vagy kérelmet benyújtani a NAV-hoz, de a kedvezmény érvényesítésnek számos feltétele van, így például az igazolt energiahatékonysági cél.

Lényeges, hogy a feltételek teljesítését a NAV az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer vizsgálja. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok szerint a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmények többsége a napelemes rendszerek kivitelezéséhez köthető.

Az eddig e tárgyban lefolytatott vizsgálatok alapján az adóhatóság úgy látja, az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egyes fogalmakat, mint például az elszámolható vagy nem elszámolható költségek, nem megfelelően értelmeznek, illetve alkalmaznak.

A Tao. törvény szerint, a tárgyalt kedvezményt szabályozó szakasz alkalmazásában elszámolható költségnek minősül – idézve a törvény pontos szövegét:

1. a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy


2. b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, amennyiben az elszámolható költség az a) pont szerinti módszerrel nem határozható meg.

Ebből – és a Tao. tv. azon kapcsolódó rendelkezéseiből, amelyek azt határozzák meg, mely beruházások után nem érvényesíthető a kedvezmény – nem derül ki, hogy a napelemről szó sem lehet, míg a napkollektor zöld utat kapott.

Azt az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) Kormányrendeletből (4.§. (2) bekezdése b) pont) tudhatjuk meg

Eszerint nem számolható el például költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége.

Kivétel ez alól, vagyis elszámolható beruházás a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgáló berendezés, ami villamos energia termelésére nem képes.

Ilyen például a Kormányrendeletben is kiemelt elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor; a saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés.

Laikusként korántsem könnyű megítélni, hogy a számos vonatkozásban azonos – vagy legalábbis nagyon hasonló – eszköz között mégis mi a különbség, amin áll vagy bukik a kedvezmény – hiszen a legfontosabb cél, az energia felhasználásának hatékonysága, mindkét esetben igazolható.

Cseppet sem mellesleg, mind a napkollektor, mind a napelem a nap energiáját hasznosítja és a naphő segítségével energiát termel.

A fő különbség az, hogy míg a napkollektor alapvetően melegvízet állít elő, a napelem ugyanakkor elektromos áramot.

A meleg víz előállítással - a szakemberek szerint - 30-70 százalék megtakarítást érhetünk el úgy, hogy a napkollektor használatával nem jelentkeznek járulékos költségek, míg a napelem felhasználásakor igen, amúgy az utóbbi 5-15 százalékos megtakarítást eredményez.

Fentieket egy napkollektorokat, napelemeket forgalmazó, felszerelő vállalkozás honlapjáról tudtam meg. Akit a dolog számviteli és adózási kihatásaitól függetlenül is érdekel, annak ajánlom figyelmébe a kérdést laikusok számára is érthetően tárgyaló blog bejegyzésüket: http://www.napkollektor.net/a_dilemma

Azok, akik nemcsak barkácsolni szeretnek, de az is örömmel tölti el őket, ha az eredmény valami különleges, sőt szokatlan, örömmel fogadják majd ugyanezen cég szintén témába vágó írását, amelyből megtanulhatják, hogyan is lehet saját kezűleg, akár teljes egészében házi módszerekkel napkollektort készíteni. Ráadásul a boltokban könnyedén beszerezhető alkatrészekből, mint PET palackok, műanyag vízvezetékek. A gondos cikkíró még a munkát segítő rajzot is mellékelt a folyamat műszaki leírásához: http://www.napkollektor.net/kollektor-keszites-hazilag

Az e „recept” alapján megalkotott berendezések természetesen nem oldják meg a lelkes barkácsoló fűtési problémáit, de apró energiafelhasználású folyamatok energiaellátását képesek biztosítani. Olyan egyszerű dolgokra gondoljunk itt, mint egy kerti pancsoló vízmelegítésére.

Visszatérve eredeti témánkhoz, az adókedvezményhez, fontos tudni, hogy ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére képes, alkalmas berendezés, akkor a napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe.

Ezen a megítélésen az sem változtat, ha a napelem kizárólag az adózó saját tevékenységét szolgálja, vagy ha az adózónak az energia-megtakarításról energetikai auditor adott ki igazolást: az igazolás megléte nem jelenti automatikusan a kedvezmény érvényesíthetőségét.

Fentiekről az adóhatóság tájékoztatót is közzétett honlapján, amely innen érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/tudjon_rola/Nem_minden_energiahat20210331.html

Ezen túlmenően, a kérdésben érintetteknek célszerű az alábbi jogszabályokat is tanulmányozniuk:

• A kedvezmény legfontosabb szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao tv.] 22/E. §-a, az igénybevétel részletszabályait a 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet tartalmazza;


• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvényből is hasznos információkhoz juthatunk.