Társasági adó, rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék, adóelőleg nyilatkozat

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Célkeresztben a társasági adó, rehabilitációs hozzájárulás és innovációs járulék adónemekben eltéréssel rendelkező adózók. Idén már egyébként „ANYÁzni” is lehet, csak nem ezért, és nem „úgy”…

Az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató szerint, a NAV megyei (fővárosi) igazgatóságai 2018. november 15-től megkezdik azon adózók ellenőrzését, amelyek a társasági adóbevallásukban, egyéb adóbevallásaikban, valamint a benyújtott adatszolgáltatásokban szereplő adatok összevetése alapján feltehetően
- helytelenül határozták meg a bevallott társasági adó alapját,
- jogosulatlanul érvényesítettek adókedvezményt, illetve
- nem, vagy nem megfelelő összegben vallották be rehabilitációs hozzájárulás és innovációs járulék adónemben keletkezett kötelezettségeiket.
A társasági adó alapját és az adókedvezményeket érintően számos hibát elkövethet egy vállalkozás, ezekre e keretek között nem térek ki.
A rehabilitációs hozzájárulással és az innovációs járulékkal kapcsolatban azonban adnék támpontokat azoknak, akik esetleg még egy gyors önellenőrzéssel igyekeznének elejét venni a bajoknak.

A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos tipikus hibák – a NAV szerint

A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja.
Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5 százalékot (azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet).

Az adóhatóság – igaz még tavaly szeptemberben – tanulságos tájékoztatót adott ki a tárgyban.

A NAV ugyanis ellenőrzései során gyakran tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.

Az érintettek jellemzően ott hibáznak, hogy a létszám számításakor vagy egész számra vagy két tizedes jegyre kerekítenek. Ezzel szemben, a statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

A hibalista ezüstérmese - elkövetésének gyakorisága alapján - az, amikor az adózó átlépte a 25 fős foglalkoztatási küszöböt, de megfeledkezett a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségéről.

Fontos- hangsúlyozta az adóhatóság-, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen.
Az ellenőrök tapasztalatai szerint, ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére.
Gyakran előforduló probléma az is, hogy a szóban forgó igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 7. pontjában találjuk. Ezen belül a 22-24. §-ok rögzítik a rehabilitációs hozzájárulást érintő rendelkezéseket.
A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
Ennek megfelelően, az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedes jegyre kerekítve - a kerekítés általános szabályai szerint - kell meghatározni.
Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével
Ez azt jelenti, hogy a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával.
Az éves átlagos állományi létszám pedig a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.
Nézzünk erre egy példát!
A cégnél a foglalkoztatottak átlagos statikai létszáma 35 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1,75, azaz kerekítve 1,8 fő.
Abban az esetben, ha ennél a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma adott negyedévben 1 fő, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,8 fő után kell megfizetniük.
A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke az adott negyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves hozzájárulás 25 százaléka. Az előleg összegét szintén a munkaadó állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A tevékenységét megkezdő munkaadónak az első teljes negyedév után kell először bevallást benyújtania és előleget fizetnie.
A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.

Innovációs járulék - 2019-től változásokkal

A számviteli törvény hatály alá tartozó, KKV-nak nem minősülő gazdasági társaságok – bizonyos kivételekkel – innovációs járulék fizetésére kötelesek.
Az innovációs járulék alapja megegyezik a külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprészt nem tartalmazó, adókedvezmények nélkül számított helyi iparűzési adóalappal.
Az adó mértéke 0,3 százalék.
A járulék fizetésére kötelezetteknek negyedévente kell előleget fizetniük, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie az adóalanynak, és arról bevallást kell benyújtania az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.
A járulékfizetési kötelezettségükről pedig az érintetteknek adóbevallást évente kell készíteniük, amelynek határideje az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napja.
Fentiekkel összefüggésben fontos, hogy 2019. január 1-i hatállyal módosul a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény, mely az innovációs járulék-kötelezettséget előíró szabályokat is tartalmazza.
Ennek megfelelően, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:)
„a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,”

A jövőre hatályba lépő változás lényege, hogy az innovációs járulék fizetésére azok a vállalkozások is kötelezetté válnak, amelyek az önálló mutatószámai alapján nem lennének azok, de a partner- és kapcsolódó vállalkozásaikkal összeszámított adatok azt eredményezik, hogy elérik a középvállalkozási méretet az üzleti év első napján.

A jogszabályváltozás alapvetően kétféle vállalat-típust érinthet:
- multinacionális cégcsoportok hazai leányvállalatait, amelyek esetében eddig nem kellett összeszámítani a mutatószámokat a külföldi anyavállalat és a cégcsoport többi tagjának mutatószámaival,
- hazai cégcsoportok tagvállalatait, amelyek esetében eddig szintén nem volt hatályban az összeszámítási szabály.
Az összehasonlítandó mutatószámok:
- összes foglalkoztatotti létszám
- éves nettó árbevétel
- mérlegfőösszeg

ANYA, azaz Adóelőleg Nyilatkozat a Kedvezményekről

A vállalkozók nem lelkesednek az adminisztrációs feladatokért, a munkavállalóik pedig még kevésbé.
Így sokszor leküzdhetetlen akadálynak tűnik, ha a munkaadónak be kell szereznie olyan dokumentumot – például egy nyilatkozatot – a dolgozójától, amelyet az érintettnek kell személyesen kitöltenie. Ez akkor is így van, ha a munkavállaló saját érdekét szolgálja a „nem szeretem” papírmunka.
Pedig, ha valaki azt szeretné, hogy a munkahelyén a fizetéséből levont adóelőleget úgy számítsák ki, hogy a családi kedvezményt, az első házas kedvezményt, vagy a személyi kedvezményt is figyelembe vették, akkor ehhez ki kell töltenie a megfelelő adóelőleg-nyilatkozatot. (Ez igaz akkor is, ha az összevont adóalapba tartozó, rendszeres jövedelmet nem a munkaadótól, hanem más kifizetőtől kapja az érintett.)

Az adókedvezmények jogosulatlan igénybevétele – és e körbe tartozik az érvényesítésükhöz szükséges dokumentumok hiánya is – adóhiányt és annak jogkövetkezményeit vonják maguk után (adott esetben nem csak a magánszemély, hanem a munkaadó is kárvallottja lehet az ügynek).

A szüksége adóelőleg-nyilatkozatokat nem muszáj kézzel körmölni, vagy egy formanyomtatványt – ugyancsak saját kezűleg – kitölteni, egyszerűen elkészíthető az adóhatóság által közzétett program segítségével is.
E webfelületen a kedvezményre jogosult magánszemélynek a megfelelő adatok kitöltésével csak meg kell jelölnie a számára szükséges nyilatkozatot (csak ki kell választania, a fentiek közül melyikre van szüksége), és a program elkészíti az adóelőleg-nyilatkozatait, melyeket kinyomtatva átadhat a munkáltatójának (kifizetőjének), továbbá elmentheti a saját számítógépére későbbi nyomtatás, vagy használat érdekében (a nyilatkozatokat az adóhatóság nem tárolja).
Az érintettnek a kinyomtatott nyilatkozatot csak alá kell írnia, továbbá a kiállítás dátumát kell megadnia.
A nyilatkozat (ok) egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig a magánszemélynek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
A tárgyalt program elérhető itt: http://www.nav.gov.hu/anya