Régi juttatás, új rendelet – a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Augusztus 1-től az év végéig a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz, és kiegészült a béren kívüli juttatások köre is.


A Magyar Közlöny 87. számában (2023. június 19.) hirdette ki a jogalkotó az augusztus 1-jével hatályba lépő, a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 237/2023. (VI.19.) Kormányrendeletet.

A mindössze három paragrafus és egy kurta mellékletnyi terjedelmű rendelet alapján 2023. december 31-ig a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz. Továbbá az új szabályrendszerben béren kívüli juttatásnak minősül majd az is, ha a munkáltató december 31-ig az éves rekreációs kereten felül, attól függetlenül legfeljebb egyszeri 200 000 Ft juttatást utal a SZÉP Kártyára.

A jogszabály a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti – az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusból és annak magyarországi következményeiből eredő – veszélyhelyzetre tekintettel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdésétől eltérően, béren kívüli juttatásnak minősíti azt a legfeljebb 200 000 Ft egyszeri juttatást is, amelyet a munkaadó az éves rekreációs keretösszegen felül (attól függetlenül) utal a munkavállaló SZÉP Kártyájára.

(A kedvező adózású összeghatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként, azaz 33,04%-os adóteherrel adózik.)

A szabály átmeneti: az utalásra csak egyszer, és idén augusztus 1-től december 31-ig kerülhet sor a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó, kedvező adózási feltételekkel.

Emlékeztetőül: az éves rekreációs keretösszeg 450 000 Ft, illetve, ha a magánszemély munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn az adott munkáltatónál, akkor az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege (Szja tv. 70.§ (8) bekezdése).

Fentiekből következően, ha a magánszemély egész évben munkaviszonyban áll a juttatást adó munkaadóval, akkor 650 000 Ft is kerülhet a SZÉP Kártyájára.

A közterheket a juttató fizeti, ez számára összesen 28 százalék adót jelent.

A 200 000 Ft egyszeri juttatásra szabva a példát, hasonlítsuk össze azt a helyzetet, amikor a munkaadó ezt a SZÉP Kártyára utalja, vagy ha bérként (jutalomként) fizeti ki.

------------------

Béren kívüli juttatás (Ft)

Bér /jutalom/ (Ft))

Juttatás bruttó összege

200 000

200 000

Munkáltatói közteher

56 000

26 000

Munkaadó összes költsége

256 000

226 000

Magánszemélytől levon közterhek

0

67 000

Magánszemélynek jutatott nettó érték

200 000

133 000

Nettó érték és munkaadói költségek aránya

78,13%

58,85%

Az előzőekben részletezett, átmeneti lehetőség (és szabály) nem teszi hatálytalanná a

Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet, ezen belül annak 5. § (1) bekezdésében rögzítetteket, csupán időszakos eltérést ad attól.

E sajátos szabálynak köszönhetően tehát, a SZÉP Kártyával (és a munkavállaló közeli hozzátartozójának adott társkártyával) kifizethető 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlása.

Ebben a vonatkozásban nagyon fontos, hogy a 237/2023.(VI.19.) Kormányrendelet értelmezésében:

  • élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti
  1. a) I-IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá
  2. b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;
  • kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.

A SZÉP Kártya új szabályainak alkalmazásához fontos ismerni tehát a fentebb hivatkozott kormányrendelet mellékletében foglaltakat is: ebben találjuk azoknak a boltoknak (kereskedelmi tevékenységeknek) a statisztikai besorolási számát, ahol élelmiszert vásárolhatunk a SZÉP Kártyánk terhére:

A

B

1.

TEÁOR kód

Gazdasági tevékenység

2.

4711

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

3.

4721

Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

4.

4722

Hús-, húskészítmény kiskereskedelme

5.

4723

Hal kiskereskedelme

6.

4724

Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem

7.

4729

Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

8.

4781

Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme

Szeretném felhívni arra a munkaadók és a juttatásban részesülő munkavállalók figyelmét, hogy ez év január 9-től megszűntek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) alszámlái, azaz a korábbi három zsebből csak az egyik maradt meg: ez kártyakibocsátótól függetlenül mindenkinél egységesen a szálláshely zseb. A szálláshely zseb számlaszáma minden munkavállalónál változatlan maradt, tehát nem volt szükséges új számla nyitása.

Függetlenül a SZÉP Kártya egyedüli számlájaként működő „zseb” elnevezésétől, az ezen lévő pénzből az élelmiszervásárlás – a fenti táblázat szerinti besorolású kereskedőknél – kifizethető.