Régi juttatás, új rendelet – a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz

Augusztus 1-től az év végéig a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz, és kiegészült a béren kívüli juttatások köre is.

A Magyar Közlöny 87. számában (2023. június 19.) hirdette ki a jogalkotó az augusztus 1-jével hatályba lépő, a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 237/2023. (VI.19.) Kormányrendeletet.

A mindössze három paragrafus és egy kurta mellékletnyi terjedelmű rendelet alapján 2023. december 31-ig a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz. Továbbá az új szabályrendszerben béren kívüli juttatásnak minősül majd az is, ha a munkáltató december 31-ig az éves rekreációs kereten felül, attól függetlenül legfeljebb egyszeri 200 000 Ft juttatást utal a SZÉP Kártyára.

A jogszabály a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti – az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusból és annak magyarországi következményeiből eredő – veszélyhelyzetre tekintettel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdésétől eltérően, béren kívüli juttatásnak minősíti azt a legfeljebb 200 000 Ft egyszeri juttatást is, amelyet a munkaadó az éves rekreációs keretösszegen felül (attól függetlenül) utal a munkavállaló SZÉP Kártyájára.

(A kedvező adózású összeghatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként, azaz 33,04%-os adóteherrel adózik.)

A szabály átmeneti: az utalásra csak egyszer, és idén augusztus 1-től december 31-ig kerülhet sor a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó, kedvező adózási feltételekkel.

Emlékeztetőül: az éves rekreációs keretösszeg 450 000 Ft, illetve, ha a magánszemély munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn az adott munkáltatónál, akkor az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege (Szja tv. 70.§ (8) bekezdése).

Fentiekből következően, ha a magánszemély egész évben munkaviszonyban áll a juttatást adó munkaadóval, akkor 650 000 Ft is kerülhet a SZÉP Kártyájára.

A közterheket a juttató fizeti, ez számára összesen 28 százalék adót jelent.

A 200 000 Ft egyszeri juttatásra szabva a példát, hasonlítsuk össze azt a helyzetet, amikor a munkaadó ezt a SZÉP Kártyára utalja, vagy ha bérként (jutalomként) fizeti ki.

------------------	Béren kívüli juttatás (Ft)	Bér /jutalom/ (Ft))
Juttatás bruttó összege	200 000	200 000
Munkáltatói közteher	56 000	26 000
Munkaadó összes költsége	256 000	226 000
Magánszemélytől levon közterhek	0	67 000
Magánszemélynek jutatott nettó érték	200 000	133 000
Nettó érték és munkaadói költségek aránya	78,13%	58,85%

Az előzőekben részletezett, átmeneti lehetőség (és szabály) nem teszi hatálytalanná a

Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet, ezen belül annak 5. § (1) bekezdésében rögzítetteket, csupán időszakos eltérést ad attól.

E sajátos szabálynak köszönhetően tehát, a SZÉP Kártyával (és a munkavállaló közeli hozzátartozójának adott társkártyával) kifizethető 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlása.

Ebben a vonatkozásban nagyon fontos, hogy a 237/2023.(VI.19.) Kormányrendelet értelmezésében:

• élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti

1. a) I-IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá
2. b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;

• kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.

A SZÉP Kártya új szabályainak alkalmazásához fontos ismerni tehát a fentebb hivatkozott kormányrendelet mellékletében foglaltakat is: ebben találjuk azoknak a boltoknak (kereskedelmi tevékenységeknek) a statisztikai besorolási számát, ahol élelmiszert vásárolhatunk a SZÉP Kártyánk terhére:

	A	B
1.	TEÁOR kód	Gazdasági tevékenység
2.	4711	Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
3.	4721	Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme
4.	4722	Hús-, húskészítmény kiskereskedelme
5.	4723	Hal kiskereskedelme
6.	4724	Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem
7.	4729	Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem
8.	4781	Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme

Szeretném felhívni arra a munkaadók és a juttatásban részesülő munkavállalók figyelmét, hogy ez év január 9-től megszűntek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) alszámlái, azaz a korábbi három zsebből csak az egyik maradt meg: ez kártyakibocsátótól függetlenül mindenkinél egységesen a szálláshely zseb. A szálláshely zseb számlaszáma minden munkavállalónál változatlan maradt, tehát nem volt szükséges új számla nyitása.

Függetlenül a SZÉP Kártya egyedüli számlájaként működő „zseb” elnevezésétől, az ezen lévő pénzből az élelmiszervásárlás – a fenti táblázat szerinti besorolású kereskedőknél – kifizethető.