Régi juttatás, új rendelet – a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
Augusztus 1-től az év végéig a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz, és kiegészült a béren kívüli juttatások köre is.
A Magyar Közlöny 87. számában (2023. június 19.) hirdette ki a jogalkotó az augusztus 1-jével hatályba lépő, a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 237/2023. (VI.19.) Kormányrendeletet.
A mindössze három paragrafus és egy kurta mellékletnyi terjedelmű rendelet alapján 2023. december 31-ig a SZÉP Kártya egyenlege élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz. Továbbá az új szabályrendszerben béren kívüli juttatásnak minősül majd az is, ha a munkáltató december 31-ig az éves rekreációs kereten felül, attól függetlenül legfeljebb egyszeri 200 000 Ft juttatást utal a SZÉP Kártyára.
A jogszabály a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti – az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusból és annak magyarországi következményeiből eredő – veszélyhelyzetre tekintettel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdésétől eltérően, béren kívüli juttatásnak minősíti azt a legfeljebb 200 000 Ft egyszeri juttatást is, amelyet a munkaadó az éves rekreációs keretösszegen felül (attól függetlenül) utal a munkavállaló SZÉP Kártyájára.
(A kedvező adózású összeghatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként, azaz 33,04%-os adóteherrel adózik.)
A szabály átmeneti: az utalásra csak egyszer, és idén augusztus 1-től december 31-ig kerülhet sor a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó, kedvező adózási feltételekkel.
Emlékeztetőül: az éves rekreációs keretösszeg 450 000 Ft, illetve, ha a magánszemély munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn az adott munkáltatónál, akkor az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege (Szja tv. 70.§ (8) bekezdése).
Fentiekből következően, ha a magánszemély egész évben munkaviszonyban áll a juttatást adó munkaadóval, akkor 650 000 Ft is kerülhet a SZÉP Kártyájára.
A közterheket a juttató fizeti, ez számára összesen 28 százalék adót jelent.
A 200 000 Ft egyszeri juttatásra szabva a példát, hasonlítsuk össze azt a helyzetet, amikor a munkaadó ezt a SZÉP Kártyára utalja, vagy ha bérként (jutalomként) fizeti ki.
------------------ |
Béren kívüli juttatás (Ft) |
Bér /jutalom/ (Ft)) |
Juttatás bruttó összege |
200 000 |
200 000 |
Munkáltatói közteher |
56 000 |
26 000 |
Munkaadó összes költsége |
256 000 |
226 000 |
Magánszemélytől levon közterhek |
0 |
67 000 |
Magánszemélynek jutatott nettó érték |
200 000 |
133 000 |
Nettó érték és munkaadói költségek aránya |
78,13% |
58,85% |
Az előzőekben részletezett, átmeneti lehetőség (és szabály) nem teszi hatálytalanná a
Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet, ezen belül annak 5. § (1) bekezdésében rögzítetteket, csupán időszakos eltérést ad attól.
E sajátos szabálynak köszönhetően tehát, a SZÉP Kártyával (és a munkavállaló közeli hozzátartozójának adott társkártyával) kifizethető 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlása.
Ebben a vonatkozásban nagyon fontos, hogy a 237/2023.(VI.19.) Kormányrendelet értelmezésében:
- élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti
- a) I-IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá
- b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;
- kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.
A SZÉP Kártya új szabályainak alkalmazásához fontos ismerni tehát a fentebb hivatkozott kormányrendelet mellékletében foglaltakat is: ebben találjuk azoknak a boltoknak (kereskedelmi tevékenységeknek) a statisztikai besorolási számát, ahol élelmiszert vásárolhatunk a SZÉP Kártyánk terhére:
A |
B |
|
1. |
TEÁOR kód |
Gazdasági tevékenység |
2. |
4711 |
Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem |
3. |
4721 |
Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme |
4. |
4722 |
Hús-, húskészítmény kiskereskedelme |
5. |
4723 |
Hal kiskereskedelme |
6. |
4724 |
Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem |
7. |
4729 |
Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem |
8. |
4781 |
Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme |
Szeretném felhívni arra a munkaadók és a juttatásban részesülő munkavállalók figyelmét, hogy ez év január 9-től megszűntek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) alszámlái, azaz a korábbi három zsebből csak az egyik maradt meg: ez kártyakibocsátótól függetlenül mindenkinél egységesen a szálláshely zseb. A szálláshely zseb számlaszáma minden munkavállalónál változatlan maradt, tehát nem volt szükséges új számla nyitása.
Függetlenül a SZÉP Kártya egyedüli számlájaként működő „zseb” elnevezésétől, az ezen lévő pénzből az élelmiszervásárlás – a fenti táblázat szerinti besorolású kereskedőknél – kifizethető.
Legfrissebb
- 2024. november 06. Adócsomag tervezet 2025.
- 2024. október 27. Miért szeretjük a könyvvizsgálókat?
- 2024. október 21. Kötelező visszaváltási díjas termékek a főkönyvben
- 2024. október 15. Zárt kapuk és kint rekedt könyvelők
- 2024. október 15. A NAV is készül a következő évre: adóhatósági tájékoztató jelent meg a járulékfizetésről