Szellemi termék, vagy vagyoni értékű jog?

Kérdés

Könyvkiadónál több számla merül fel egy könyv előállításával kapcsolatban (szerződi díj, levilágítás díj, szerkesztés), illetve a könyvet egy nyomda gyártja le. A kérdésem az, hogy a felmerült kiadásokat szellemi termékként vagy vagyoni értékű jogként kell-e kezelni, és hogyan könyveljem a nyomda számláját?

---

Válasz

A felmerült kiadásokat, ami a könyv előállításával kapcsolatos(a nyomdán kívül), azokat alapesetben az immateriális javakra kell könyvelni (vagyoni értékű jogra vagy szellemi termékre). Szellemi termékre akkor kell könyvelni, ha a könyv kiadási jogát a szerzőtől a kiadó úgy vette meg, hogy nincs semmilyen korlátozás vele kapcsolatban. Sem időbeli, sem térbeli. Viszont ha van korlátozás (pl. csak 3 évig lehet kiadni az adott kiadónak, vagy csak Magyarországon lehet terjeszteni stb.), akkor csak vagyoni értékű jogként lehet megjeleníteni. Ennek igazából a társasági adó törvény szempontjából van jelentősége (adó alap csökkentő tétel – kis és középvállalkozások adóalap kedvezménye – azon belül a szellemi termékek – ehhez természetesen kell az is, hogy megfejeljen az „új, más által használatba nem vett” kritériumnak). Viszont a nyomda fizikailag állítja elő a könyveket, aminek gyártásában a kiadó fizikailag nem vesz részt, így közvetlenül a nyomda számlájában szereplő könyvek áruként jelennek meg. Természetesen más a helyzet, ha a kiadó saját maga rendelkezik nyomdával, akkor viszont minden írói díj, szerkesztés és minden kiadást költségként kell megjeleníteni a nyomdai költségekkel együtt, és az 582 Saját előállítási eszközök aktivált értéke számlán átfuttatni, és immateriális jószágként megjeleníteni. Az értékcsökkenés időtartamának meghatározása a kiadó nyilatkozata alapján történik, hogy mennyi ideig tervezik a piacon tartani a könyvet. Pl. A szerzővel kötött szerződés korlátozást tartalmaz. Szerződi díjról szóló számla 500.000 Ft (alanyi mentes az író). Szerkesztés és egyéb ezzel a tevékenységgel kapcsolatos költségek összege 300.000 Ft (az egyszerűség kedvéért ez is legyen alanyi mentes). a.) esetben a nyomda számlája 3.000.000 Ft + 5% ÁFA. (nincs évközi mennyiségi és értéknyilvántartása az áruknak) b.) Esetben a nyomda a vállalkozás birtokában van, a nyomtatással kapcsolatban felmerült költségek (van évközi mennyiségi és értéknyilvántartása a késztermékeknek): a. Anyagköltség 300.000 Ft b. Bérköltség 2.000.000 Ft c. Járulékok 540.000 Ft d. Amortizáció 60.000 Ft Megoldás a.) Szerzői díjról szóló számla T 113 – K 381 500.000 Ft Szerkesztés és egyéb T 113 – K 381 300.000 Ft Itt aktiváljuk a 800.000 Ft előállítási díjjal rendelkező könyvet. Főkönyvben nincs könyvelendő tétel, az analitikában (immateriális javak közé fel kell venni) van. A nyomda számlája: T 2 számla – K 454 - 3.150.000 814 3.000.000 - 466 150.000 - b.) Szerzői díjról szóló számla T 52 – K 381 500.000 Ft Szerkesztés és egyéb T 52 – K 381 300.000 Ft A felmerült költségeket a felmerüléskor el kell számolni. Így a költségek között megjelenik a fentiekkel együtt: a. 51 300.000 Ft b. 52 800.000 Ft c. 54 2.000.000 Ft e. 56 540.000 Ft f. 57 60.000 Ft Összesen 3.700.000 Ft T 113 – K 582 3.700.000 Ft