Számviteli változások 2013. (2.rész)

A parlament 2012. november 19-én fogadta el a 2012. évi CLXXVIII. törvényt, mely több pontban is megváltoztatta a számviteli előírásokat. Előző írásainkban már bemutattuk a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót az új ellenőrzési szabályokat. Mostani cikkünkben további fontos változásokat mutatjuk be.

Új szabályok a kényszertörlési eljárás és az átalakulás esetén
A számviteli törvény módosítása rendezi a kényszertörlési eljárásra vonatkozó beszámolási kötelezettséget. A 2000. évi C törvény új 9. és 11 §. értelmében a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.
Egyértelművé vált, hogy az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, és annak letétbe helyezéséről és közzétételéről is gondoskodnia kell.
Támogatásból beszerzett, térítés nélkül kapott eszközökhöz kapcsolódó halasztott bevétel
A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolás kapcsolódik. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.
Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból eddig nem következett, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. A törvénymódosítás értelmében a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni, ha az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő, illetve a halasztott bevétel feloldása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt is, ha az eszköz bekerülési értékének megnövekedése mellett annak hasznos élettartama is megnő.
Osztalékfizetés szabad eredménytartalékból
Az új szabályok értelmében negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.
A tartósság fogalma
A számviteli tv. 46.§-ának módosítása segítséget ad a mérlegtételek értékelése kapcsán használt tartósság feltétel értelmezéséhez. Eszerint tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – a fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.
Skontó elszámolása
A számviteli törvény szerint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történő pénzügyi rendezés esetén kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni, az így adott engedmény összegét pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Az így elszámolt engedmény összegét eddig a törvény a késedelmi kamattal arányos összegben maximálta, ez a korlát a jövőben a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó összeg lesz.
Egyéb számviteli változások
Pontosításra került a szellemi termékek definíciója a szellemi alkotások jogával és a hatályos jogszabályokkal összhangban.
Az Szt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 Szellemi termékek közé sorolandók:
a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta,
know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),
b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői mûvek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki
tervek),
c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,
függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.”
Készleteket érintő változás
A készletek között áruként kell kimutatni a használatba vétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használatba vett (például a tesztautót).