Számviteli törvény 2016 - Amit már most megtehet a könyvelő

Jövőre jelentősen módosul a számviteli törvény. Az alábbiakban, dióhéjban összefoglalom, mire számíthatunk 2016-ban, Arról is szó lesz, hogyan készülhetnek fel már most a változásokra a könyvelők. Mondanom sem kell, hogy a "dióhéj" alatt egy nagyobbacska „dióhéjra” gondoljanak, így mielőtt elmélyednénk a vázoltakban, engedjék meg, hogy – ráhangolódásként - egy mókás történettel szemléltessem, milyen kemény terhek nyomják a könyvelők vállát a sűrűn változó gazdasági, jogi környezet miatt.

„HÁNYADIKÁRA?”

Egy kreatív műegyetemi hallgató – és természetesen vizsgaidőszakban - találta ki a „ha álmodból felkeltenek” címszóval elvárt, hatalmas műszaki tananyag-mennyiségek szemléltetésére, az alábbi viccet:

Országosan kihirdetik valamennyi egyetemen és főiskolán, hogy minden hallgatónak be kell magolnia a telefonkönyv adatait. Hogyan reagálnak erre a különböző egyetemek hallgatói?

Közgazdászok: „Ebben semmi gazdasági racionalitás nincs, az intézkedés bizonyára csak tévedés lehet, vissza fogják vonni, nem érdemes foglalkozni az egésszel.”

Bölcsészek: „Határozottan kijelenjük, hogy a telefonkönyv anyaga semmiféle irodalmi értéket nem képvisel, szó sem lehet a bemagolásáról.” 

A Műegyetem hallgatói csak fáradtan sóhajtanak, és annyit kérdeznek: „Hányadikára”?

Azt hiszem valahogy így állnak a dologgal a könyvelők is...:)

Ennek szellemében, vágjunk bele, és szedjük ízekre (persze csak az írás keretei közt, módjával) a számviteli törvényt!

 

A 2016. ÉVI ÚJDONSÁGOK

A változások címszavakban a következők:

• A beszámolási kötelezettséget érintő változások
• Változó és új fogalmak
• A beszámoló mérlege és eredmény-kimutatása felépítését érintő változások (például a tulajdoni részesedések elkülönítése, a rendkívüli tételek „áthelyezése” az egyéb, illetve pénzügyi tevékenységek közé)
• Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások
• Egyéb módosítások 

 

A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGET, ÉS MAGÁNAK A BESZÁMOLÓNAK A FORMÁJÁT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

A számviteli vizsgák egyik mentőkérdése az egyszerűsített éves beszámoló választására jogosító értékhatárok firtatása – 2016-tól ezek az értékhatár mutatók jelentősen megemelkednek, kivéve az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak maximális létszámát, az változatlanul 50 fő marad.

(A mikrogazdálkodói beszámolót érintő mutatók nem változnak, míg az összevont- konszolidált – éves beszámolóhoz fűződők emelkednek majd. A vállalkozások többsége nem érintett e kérdésben, így e keretek közt ezekkel nem foglalkozom.)

Nézzük meg ezt egy táblázat segítségével közelebbről!

A vonatkozó statisztikai adatok naprakész ismerete nélkül is bátran megállapíthatjuk, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó, belföldi vállalkozások túlnyomó többsége – bőven 90 százalék felett – a fenti paramétereknek eleget tesz majd, és választhatja az egyszerűsített éves beszámoló készítését.

Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan miért is olyan fontos ez, a kettős könyvvitel szabályait kell alkalmazni így is, úgy is.  Ez igaz, de az egyszerűsített éves beszámoló esetében azért vannak „bónuszok”, amit a könyvelők és a cégtulajdonosok kifejezetten értékelnek.

Ennek a beszámolónak ugyanis – változatlanul - nem része az üzleti jelentés! A tapasztalt könyvelőknek általában van néhány történetük arról, hogy valóságos közelharcot kell folytatniuk a taggyűléssel az üzleti jelentés miatt. Ennek az Szt. 95.§-val előírt tartalma - így például a társaság várható fejlődésére, a kutatás-fejlesztés területeire vonatkozó adatok közzététele – miatt a vállalkozások tulajdonosai általában úgy gondolják, hogy a szerintük jó okkal üzleti titokként minősíthető adatok kiadása az üzleti jelentésben, valóságos „Ide lőjetek!” felhívás a konkurencia számára, függetlenül attól, hogy a cégbíróságon nem kell ezt letétbe helyezni. (Viszont a cég székhelyén bármely érdekelt megtekintheti és másolatot is készíthet róla…)

Változatlanul érvényes marad a számviteli törvény azon előírása, amely szerint az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az éves beszámoló mérlegének nagybetűvel és római számmal jelölt (aggregált) sorait tartalmazza. Ugyanez a helyzet az egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatásával is: az is az éves beszámolóhoz képest, összesített adatokat mutat.

Nem változik az Szt. 98.§-a sem. Ez az a szakasz, amely feloldja a törvény néhány olyan rendelkezését, amely az éves beszámolót készítők számára kötelező. Az egyszerűsített éves beszámolót választók esetében ezek alkalmazása viszont döntés kérdése, azaz

• nem kötelező az év végi értékelés során a korábbi években elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása,
• a saját termelésű készlet a még várhatóan felmerülő – és akár a készültségi fok alapján arányosítással megállapított - költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető,
• az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték kimutatása nem kötelező.

Fontos, hogy egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozás készíthet, amely két egymást követő évben, a mérleg fordulónapján megfelel a fenti – a táblázatban részletezett –mutatóérték közül bármelyik kettőnek, azaz nem lépi túl az ezekhez tartozó határértékeket.

Ezt a két évet figyelési időszaknak tekintve, az egyszerűsített éves beszámolót az ezt követően kezdődő üzleti évtől választhatja a társaság. (Például, ha a cég éves beszámolót készített, és 2012-2013-ban nem lépte túl a jelenleg még hatályos szabályoknak megfelelő, az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó értékeket, úgy a 2014. üzleti évre vonatkozóan már ez utóbbi beszámoló formára áttérhetett.) A vállalkozások – vagyis inkább könyvelőik –a 2014. üzleti év teljes, illetve az idei év első felének tényadatai ismeretében, már most elgondolkodhatnak az egyszerűsített éves beszámoló választása és számviteli hozadékai kérdésén.

Nem változik az a szabály, hogy egyes vállalkozások akkor sem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ha egyébként a törvény által előírt feltételeknek megfelelnének – azaz „beleférnek” mindhárom mutatóértékbe.  Így továbbra is csak éves beszámolót készíthet a nyilvános részvénytársaság, az anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az olyan vállalkozás, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy erre vonatkozó kérelmük elbírálása folyamatban van.

Amint látjuk a megjelölt formációkat, a speciális körbe tartozók beszámoló-választással kapcsolatos lehetőségeinek korlátozása a hazai vállalkozások túlnyomó többségét nem fogja elkeseríteni. Viszont a felsorolásban találkozunk egy érdekes fogalommal – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval -, amelynek ürügyén rátérhetünk a törvény új fogalmaira, illetve a régiek némelyikének változására, kiegészítésére.

VÁLTOZÓ ÉS ÚJ FOGALMAK

Társult vállalkozás és mértékadó befolyás, jelentős tulajdoni részesedés

• Társult vállalkozás az a – konszolidálásba be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. 
• A mértékadó befolyás definíciója után nem kell eddigi emlékeinkben kutakodnunk, egy új kategóriáról van szó. Az a vállalkozás gyakorol a másikra mértékadó befolyást, amely e másikban a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.  
• Jelentős tulajdoni részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek mértéke a 20 százalékot meghaladja.

A kapcsolt vállalkozás számviteli fogalma szűkült, 2016-tól a társult vállalkozást már nem értjük e címszó alatt. Továbbra is idetartozik azonban az anyavállalat és annak leányvállalatai.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma kemény dió minden könyvelő számára, aki nem rendelkezik legalább hajókötélből font idegrendszerrel. Ugyanis a definíciót több jogszabály fogalmaiból kell összefésülnünk, ráadásul még így is elég hosszú. A kulcsszavak: a vállalkozás közérdekű tevékenysége és működésének átláthatóságával szembeni elvárás. E körbe tartoznak azok a vállalkozások, amelyeknek értékpapírjait bármely EGT tagállam tőzsdéjén forgalmazzák, valamint azok, amelyeket jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. Ilyen jogszabály a biztosítási tevékenységről szóló törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, de a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végzett tevékenységről szóló törvény is. Sőt, még a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvényben is találunk idevágó információkat.

A bemutatott fogalmaknak fontos szerepe van az egyes mérlegsorok és eredmény-kimutatás sorok részletezésében, megbontásában is. 

 

A BESZÁMOLÓ MÉRLEGE ÉS EREDMÉNY-KIMUTATÁSA FELÉPÍTÉSÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

A mérleg jelenlegi előírt tagolása szerint az A/III. Befektetett pénzügyi eszközök fősor 8 részletező sort tartalmaz. Jövőre már 10-et. Azaz 3. és 4. sorként bekerülnek a beszámolóba a

• Tartós jelentős tulajdoni részesedés
• Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

sorok.

A számlatükör 17-19. számlacsoportban megnyitott számlái tehát a fentiek szerinti alszámlák megnyitását teszik szükségessé. Például jelenleg a 17. számlacsoportban – a szaktárca által ajánlott számlakeretben – az alábbi számlákkal találkozunk

• 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban,
• 172. Egyéb tartós részesedés.

2016-tól a 171. főkönyvi számla az anyavállalat/leányvállalt részesedésről szól, míg a társult vállalkozás, a 20 százalékot meghaladó tartós részesedések kikerülnek a kapcsolt körből, illetve saját számlát igényelnek a mérlegsorok változása miatt. Így mondjuk a 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés főkönyvi számlát. Az egyéb tartós részesedéseknek be kell érniük a következő helyezéssel, azaz a 173. főkönyvi számlával.

A jövőre kibővült mérlegben a fentieken túl a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek mérlegcsoportok további részletezése miatt is át kell írnunk a számlatükrünket.

A kérdésben érintett vállalkozásoknak a könyvelés 2016. év eleji megnyitása (ez még az előző év záró főkönyvi kivonatából történik) után egy ún. átfordító főkönyvi kivonat készítésére is szüksége lesz. Ez azt jelenti, hogy az újonnan alkalmazandó számlákkal össze kell rendelnünk a tartalmuknak megfelelő, korábban alkalmazott számlákat. Ezt praktikusan táblázatos formában tesszük (ez a táblázat lesz az „átfordítás” számviteli bizonylata), majd vegyes naplóban ennek megfelelően könyveljük át a szükséges tételeket.

Vonatkozik mindez az eredményszámlákra is, mivel a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások kikerültek az eredmény-kimutatásból, és ezek következményeként a rendkívüli eredmény sornak is búcsút kell intenünk. A rendkívüli tételek természetesen nem szűnnek meg egy tollvonással, de az új szabályok szerint nem ott számoljuk el ezeket, ahol korábban. Az érintett gazdasági események tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kapnak helyet.

Ebből az is következik, hogy az eredmény-kimutatás (amely jövőre már csak az „A” változat lehet) adózás előtti eredmény sora meg fog egyezni a szokásos vállalkozási eredménnyel. A mérlegben a „Mérleg szerinti eredmény” sort az „Adózott eredmény” váltja fel. Az adózott eredmény kapcsán pedig nem feledkezhetünk meg az osztalékról!

OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOK

E téren jelentős változás, hogy az osztalék abban az időszakban kerül be a könyveinkbe, amikor azt jóváhagyták, ezzel egyidejűleg pedig – ahogy fentebb már volt róla szó - megszűnik a mérleg szerinti eredmény sor: azaz az eredmény-kimutatásban csak az adózott eredményt látjuk majd.

Osztalékfizetési korláttal továbbra is számolnunk kell, de ez némiképp változott a korábbiakhoz képest. Azok járhatnak pórul, akiknek (nem is kicsit) negatív az eredménytartaléka, illetve sikerült egy „emberes” veszteséget összehozniuk a lezárt évben.

Eddig a szabad eredménytartalékkal kiegészített (kiegészíthető) adózott eredményből lehetett osztalékot fizetni. 2016-tól viszont az előző üzleti évi adózott eredményével egészítjük ki a szabad eredménytartalékot, ami csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Nézzünk erre egy példát!

A társaság tőkeszerkezetéről az alábbi adatokat ismerjük:

Milyen összegű osztalékra számíthatnak a cég tulajdonosai a jelenleg hatályos, illetve az új szabályok szerint?

A jelenlegi előírások szerint a szabad eredménytartalék teljes egészében kifizethető osztalékként – ez 1200 eFt-, mivel ennek kifizetésével sem csökken a saját tőke a jegyzett tőke értéke alá (5400-1200-0=4200>3000).

A jövőre életbelépő előírások alapján a tulajdonosok kénytelenek lesznek ennek töredékével, mindössze (1200-800=) 400 eFt osztalékkal beérni.

Azok a vezetők sem járnak jól, akiknek teljesítményét – és így a lehetséges jutalmat, prémiumot – a kifizethető osztalékhoz mérték. Az osztalékkorláthoz – illetve, ha az előbbiek fokmérője a mérleg szerinti eredmény volt, úgy e fogalom változásához – kapcsolódó változások miatt az e juttatások szabályzatait is módosítani kell majd.

A számviteli politikáról már nem is beszélve – de ez egyébként is jellemző feladata lesz a társaságoknak jövőre. Célszerű már most átgondolni, mi mindent kell majd átírnia szabályzataiban az adott társaságnak, és milyen, a tulajdonosok érdekeit is érintő kihatásokkal jár ez.

 

EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK

Az egyéb módosítások körében meg kell említeni

• a kiegészítő melléklet tartalmát érintő változásokat (például munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni az éves beszámolóban); 
• az üzleti vagy cégérték kimutatására vonatkozó előírásokat (könyv szerinti értékükkel a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítani);
• a mérleg és eredmény-kimutatás sémák változása miatti átmeneti rendelkezéseket; 
• a beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások kapcsán ezek áttekintését, a felmerülő kérdéseket és megoldási lehetőségeiket.

Mindezekre, és a számviteli törvénynek a cikkemben bemutatott változásaira egy esettanulmányokkal és kis- és középvállalkozásoknak ajánlott számviteli megoldási javaslatokkal „súlyosbított”, mintegy 40-50 oldalas kiadványban visszatérek. Az érdeklődök legkésőbb augusztus végén el is mélyedhetnek majd benne.