Szakértőnk válaszol - a vissza nem fizetett tagi kölcsönök rendezéséről

Megoldást jelenthet a tőkerendezésre, ha a jegyzett tőke minimális felemelése mellett a tőketartalék felemeléséről döntenek a tulajdonosok. Jegyzett tőke megemelése nélkül azonban nem lehet a tőketartalékba pénzeszközt helyezni. A jegyzett tőke felemelése történhet a tulajdonosok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásával, amely végleges rendelkezésre bocsátást jelent, tehát ahhoz csak egy későbbi tőkekivonás alkalmával lehet hozzájutni.

A kérdező által ismertetett eljárás csak akkor szabályos, ha  a tulajdonosok által a Táraság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás (amely pénzben és apportként egyaránt történhet), minimális részével az alaptőkét is megemelik. Márpedig a hazai bírósági gyakorlat is megerősíti a tagi kölcsön apportként történő elismerését, amennyiben a tulajdonosok így rendelkeznek. A tőketartalék tekintetében a számviteli törvény 36. § 1.) b.) pontja kimondja, hogy a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tulajdonosok által tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét. Tehát az apport azon része mely nem növeli a jegyzett tőkét a tőketartalék része lesz. Adminisztráció tekintetében hangsúlyozni kell, hogy nem követelés elengedésről van szó, melynek alapján az előzőeknek eredményhatása nincs. Ennek eredményeként adó és járulék fizetési kötelezettség sem merül fel. Természetesen szükséges továbbá a Bt. létesítő okiratának módosítása, illetve a könyvviteli helyesbítések megtétele, hiszen a rövid lejáratú kötelezettségek csökkennek, ellenben a jegyzett tőke és tőke tartalék összegei nőnek.